Lakossági
közmeghallgatás Barcson - civil ellenállás a tervezett erőművel
szemben
Számos
civil szervezet, többek között a Nimfea Természetvédelmi Egyesület,
a Dráva Szövetség, a WWF, a Pécsi Zöld Kör, vettek részt a 2003.
október 17 - én, Barcson tartott lakossági közmeghallgatáson,
melynek célja az volt, hogy Novo Virje - i vízerőmű megépítésével
kapcsolatos aggodalmakat kérdések formájában feltehessék a megjelentek
a horvát beruházóknak.
A
fórum bevezetéseként a horvát fél bemutatta a vízerőmű felépítését,
felsorolta az okokat, hogy szerintük miért fontos az erőmű felépítése.
Sajnos egyértelműen kiderült, hogy a horvát fél nem hajlandó
a Dráva egészére nézni a kifejtett hatásokat, csak arra a szakaszra,
amelyre az erőmű megépítését tervezi.
A kérdések feltevésénél kiderült, hogy a jelen lévő természetvédők
a Dráva egészéért aggódnak, hiszen a lentebbi szakaszok élővilágát
is megváltoztatja egy ilyen jellegű beruházás. A kérdések szakmai
alapossággal megfontoltak és alátámasztottak, a válaszok azonban
gyakran elbagatellizáltak, nem megfelelőek és ellentmondásosak
voltak. Ez adódott a tolmácsolásból is, hiszen egyértelműen
kiderült, hogy nem megfelelően felkészült a tolmács a szakszövegezésben,
gyakori volt a melléfordítás, vagy a félreértés is.
A több órán keresztül tartó kérdés - felelek eredménye a nullával
volt egyenlő, hiszen a civilek célja az volt, hogy a természet
védelmére és a társadalmi hatásokra való tekintettel, a horvát
fél elálljon az erőmű megépítésétől, a horvát fél célja viszont
az, hogy meggyőzze a megjelenteket az erőmű helyességéről.
A két ellentmondás nem tette lehetővé a felek kompromisszumát.
A
beszélgetés során a beruházók elismerték, hogy nem megfelelőek
a vizsgálati módszereik, hiányosak a hatásvizsgálatok, és szinte
teljesen kihagyták a vizsgálatokból a folyó alsó szakaszaira
vonatkozó hatásvizsgálat készítését.
Elismerték valamint azt is, hogy a megépülő erőmű nem fogja
megoldani azokat a problémákat, amelyek miatt fel akarják építeni,
holott a fórum elején ezt bizonygatták a résztvevőknek.
Elmondták, hogy tisztában vannak azzal, hogy a problémákat a
már megépült, és működő vízierőművek okozzák, de szerintük mégis
az a megoldás, ha még több erőművet húznak fel a Drávára, tovább
odázva a problémák tényleges megoldását.
A
fórum szünetében a magyar természetvédelmi szakértők sajtótájékoztatóban
kifejtették a sajtó képviselőinek az erőmű megépítésével kapcsolatos
aggodalmaikat, tényekkel, tanulmányokkal alátámasztva, elmondták,
milyen káros környezeti és társadalmi hatásai várhatóak az erőmű
megépülésének, valamint összefoglalták ellenérveiket és a horvát
fél által közölt problémák megoldásainak más lehetőségeit is.
A
magyar kormány képviseletében megjelentek mindössze egyszer
reagáltak a horvát fél mondandójára, nevezetesen arra, hogy
a horvát fél szerint a magyar kormánytól semmilyen nyilatkozat
nem érkezett feléjük azzal, hogy nem szeretné a magyar kormány,
hogy megépüljön az objektum. A KvVM képviselője erre elmondta,
hogy 1999 - ben, diplomáciai levélben értesítették a horvát
kormányt, hogy nem értenek egyet az objektum létesítésével.
A magyar kormány mostani álláspontja az, hogy mindenképpen meg
kell őrizni a kialakult horvát - magyar jó kapcsolatot.
A
beruházó annak ellenére ragaszkodik az erőmű megépítéséhez,
hogy a horvát oldalon tartott népszavazás eredményeként, a lakosság
döntő többsége ellenzi az erőmű megépítését, valamint a magyar
oldalon is erős ellenállásba ütköztek. Kijelentették, hogy csak
abban az esetben állnak el az erőmű megépítésétől, ha szakmailag,
társadalmilag megalapozott, tényekkel alátámasztott, kormány
által küldött döntés születik a magyar oldalon, az erőmű ellen.
S bár a megjelent civil szakértők, jogászok, kutatók tényekkel
bizonyították, alátámasztották az ott élő, páratlan természeti
értékeket és, az erőmű megépülésével annak pusztulását, valamint
a társadalmi hatásokat is, a döntés a két kormány kezében van.
