Megújuló
villamos energia termelés fatüzeléssel a Borsodi Hőerőműben
A
Borsodi Hőerőmű 1951 és 1957 között létesült a borsodi barnaszén
készlet felhasználására és a borsodi iparvidék energiaigényének
ellátására. Az országos egyesített villamosenergia-rendszerbe
és a környező üzemek, bányák és települések részére termelt
kondenzációs villamos energiát, ill. ipari gőzzel és forróvízzel
látta el a szomszédos ipari létesítményeket és Kazincbarcika
várost. 1996-ban az energia-ipari privatizáció során az erőmű
az amerikai székhelyű AES társaság tulajdonába került. 2001
végéig hosszú távú áramvásárlási szerződés alapján működött,
2002-ben pedig Kazincbarcika fűtésének megvalósításáig kondenzációs
energiatermelésre kötött szerződést. 2003-ban, szerződésének
lejártával kikerült a közüzemi ellátói körből és városfűtési
feladata is befejeződött. Hasonló folyamat révén az ipari gőz
termelés is erősen visszaesett és önmagában már nem képes fenntartani
az erőművet.
A
Borsodi Hőerőmű a kereskedelmi alapon történő működtetésre jelenlegi
formájában sem környezetvédelmi, sem üzleti szempontból nem
alkalmas: a rendelkezésre álló, gyenge minőségű szén magas hamutartalma
és főleg magas kéntartalma miatt a környezetvédelmi normáknak
nem felel meg, a magas tüzelőanyag költség és az alacsony hatásfok
pedig a megtermelt villamos energiát eladhatatlanná teszik.
Ugyanakkor a telephely infrastruktúrája, berendezéseinek nagy
része továbbra is használható, ill. viszonylag kis mértékű és
alacsony költségű átalakítással korszerű energiatermelésre alkalmassá
tehető. Kedvező geopolitikai helyzete révén ugyanis a régió
erdőterv szerint kezelt erdőinek karbantartásából származó tűzifa
felhasználásával tüzelőanyag váltásra nyílik lehetősége, amelynek
során a környezet számára hátrányos fosszilis tüzelőanyagot
a környezetet nem veszélyeztető, megújuló tüzelőanyag váltja
fel. A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia iránt
hosszú távon prognosztizálható és a jövőben tovább fokozódó
igény alakult ki.
A
tűzifa tüzelőanyagra való átállás a földi klímának a technikai
fejlődés által kiváltott változása, a globális felmelegedés
elleni világszerte kibontakozó küzdelemben Magyarország számára
fontos lépést jelent. A globális felmelegedést a légkörbe bocsátott
üvegház hatású gázok koncentrációjának emelkedése okozza (ezek
között legjelentősebb a szén-dioxid, amelynek jelentős hányadát
a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek bocsátják ki), amely
gázok a földfelszín által visszavert hősugárzást csak részben
engedik át, ezáltal annak egy része csapdába esik. A tudósok
által már évtizedekkel ezelőtt felismert, a természetet és az
embert is veszélyeztető jelenség elleni világméretű küzdelem
az ENSZ éghajlat-változási keretegyezménye nyomán kezdett kibontakozni.
Legjelentősebb állomása a kiotói konferencia volt 1997-ben,
amelyen a résztvevő országok - így Magyarország is - egyéni
vállalásokat tettek az üvegház-gázok kibocsátásának csökkentésére.
Az
Európai Unió az ENSZ által irányított klímavédelmi folyamathoz
kapcsolódva saját klíma-politikát alakított ki, amelyben a megújuló
energia felhasználásának fokozását tűzte ki céljául. Az EU tagországok
primer energiafelhasználása napjainkban 6%-nyi megújuló energiaforrást
foglal magában, amelyet 2010-re 12%-ra terveznek növelni. A
megújuló forrásokból termelt villamos energia részaránya az
összes villamos energiához képest 14%, ennek megnövelt értékét
22%-ban határozták meg. Magyarországon - zömmel a tűzifa felhasználásának
köszönhetően - az összes energiafelhasználásban a megújuló források
részaránya 3,5%, amelyet 2010-ig szeretnénk megduplázni. A megújuló
villamosenergia-termelésben a kép még rosszabb: a jelenlegi
mintegy 0,5%-os részarány növelése reálisan nem képzelhető el
3-4%-nál nagyobb mértékben (a jóval magasabb EU elvárásokkal
szemben vállalásunk 3,6%-ról szól).
A
globális felmelegedés elleni küzdelem jegyében a megújuló villamosenergia-termelés
magyarországi stratégiája alapvetően az új villamos energia
törvényhez kötődik. A törvényhez kapcsolódó 56/2002. (XII.29.)
GKM rendelet szerint a megújuló energiaforrásból termelt villamos
energia átvétele kötelező. A folyamat beindításához szükséges
befektetési stabilitás és vállalkozói bizalom érdekében a jogszabály
2010-ig határozza meg az átvételi árakat. Ma még nem lehetünk
biztosak abban, hogy a megállapított árak elegendő számú és
kapacitású zöldmezős beruházásokat fognak elindítani, azonban
a meglévő széntüzelésű erőművek egy részében már beindult az
átállás a megújuló tüzelőanyagra. A Borsodi Hőerőműben fűrészpor
felhasználásával 2002. májusától folyik a megújuló villamosenergia-termelés,
és vége felé közeledik az a projekt, amely önmagában 0,7%-kal
fogja növelni a megújuló villamos energia hazai részarányát.
A
megújuló villamosenergia-termelésre történő átállás a Borsodi
Hőerőműben a jelenlegi tüzeléstechnika fluid tüzelésűre történő
átalakítását igényelte, amelynek révén az átalakított két kazán
faapríték tüzelésére vált alkalmassá, hatásfokuk jelentős emelkedése
mellett. Az első kazán szeptemberben, a második novemberben
készült el. A kazánok a tervezett teljesítményt tartósan és
üzemszerűen várhatóan ez év végéig érik el, a még hátralévő
feladatok elvégzése után.
A
gömbfa formájában, közúton és vasúton érkező tüzelőanyag fogadása,
tárolása és aprítása az erőmű telephelyén történik. Az aprítási
feladatot egy 120 t/h kapacitású aprítógép végzi, egy másik,
kisebb kapacitású aprítógép kisegítő közreműködésével. A tüzelőanyag
egy részét a kazánoknál elhelyezendő kalapácsos aprítók fogják
tovább finomítani. A kazánokban keletkező füstgáz tisztítását
a meglévő, de a változó üzemi feltételek és követelmények miatt
áttervezett és felújított elektrofilterek végzik. A leválasztott
égéstermék (fahamu) környezetbarát természete révén talajjavításra
ill. tápanyag utánpótlásra használható.
A
kazánokban termelt gőzt hasznosító turbinák közül egy gép hatásfok-növeléssel
összekötött korszerűsítése történt meg. A Sajó hőszennyezésének
elkerülése érdekében 2004-ben a hűtőtorony rekonstrukciójára
is sor kerül. Az erőmű minden tekintetben meg fog felelni a
szigorodó környezetvédelmi elvárásoknak: a választott tüzeléstechnika
révén alacsony lesz a nitrogénoxid-kibocsátás, a tüzelőanyagban
található jelentéktelen kéntartalom miatt pedig a kéndioxid
kibocsátás mértéke is messze határérték alatti lesz. Hasonló
a helyzet a tűzifa hamutartalmával: a széntüzeléshez viszonyítva
több nagyságrenddel alacsonyabb hamutartalom leválasztása a
meglévő és felújított elektrofilterek számára nem jelent igazi
gondot.
A
Borsodi Hőerőmű biomassza projektjének tűzifa igénye éves szinten
220GWh megújuló villamos energia megtermeléséhez mintegy 270.000
tonna, amit 10 éves szerződések alapján négy állami erdőgazdaság
biztosít. A hazai erdők ipari felhasználásra alkalmas termelése
az őshonos fajtaszerkezet miatt jóval a nyugat-európai arány
alatt van, a tűzifa-hányad iránti kereslet pedig az elmúlt években
jelentősen csökkent. Ennek is köszönhető, hogy a hatóságilag
jóváhagyott művelési tervben szereplő mennyiségnél is jóval
kevesebb fa kerül ki az erdőkből. Az erdőgazdaságok számára
a hosszú távú megállapodások az előre tervezhetőségen kívül
azt is jelentik, hogy az erdőgazdálkodási feladatokat, benne
a társadalmi célú tevékenységet biztosabb anyagi háttérrel képesek
elvégezni.
Az
átalakított kazánok felvevő kapacitása 400.000 tonna, ami azt
jelenti, hogy egyéb forrásokból származó tüzelőanyag eltüzelésére
is lehetőség van. Ezek között a már használt fűrészporon kívül
olyan mezőgazdasági melléktermékek is szóba kerülnek, mint a
már kipróbált és nem kis mennyiségben rendelkezésre álló napraforgó
héj. A Borsodi Hőerőmű egy további kazán átalakításával fog
felkészülni az energiafű fogadására, amelynek felhasználásáról
a közelmúltban kötött szerződést. További energiaültetvény-fajták
telepítéséről is folynak tárgyalások, ezek létesítéséhez azonban
olyan támogatási formákra van szükség, amelyek kialakítása még
nem történt meg.
A
projekt megvalósításához szükséges finanszírozási források nagyobb
része banki kölcsön ill. géplízing. Jelentős, mintegy 25 %-os
forrást biztosít a magyar állam támogatásával a holland kormánnyal
kötött, ún. Együttes Megvalósítási Szerződés, amelynek értelmében
az erőmű a beruházási támogatást a hazai széndioxid kibocsátásnak
a projekt által történő csökkentése révén keletkező kibocsátási
jog részbeni átruházása ellenében kapja.
A megújuló energia projekt a szűkebb és távolabbi
térség foglalkoztatási körülményeire jótékony hatást fejt ki
az erdőgazdaságok és a kiszolgáló vállalkozások, valamint az
erőmű vonatkozásában, rövid és hosszú távon egyaránt. A tüzelőanyag-ellátás
függvényében az erőmű további berendezéseit tudja majd fatüzelésre
átállítani, így lehetőség nyílik a magas hozamú, gyors rotációjú
energiaültetvények telepítésére, ami kiemelten fontos az észak-borsodi
régióban. Az energiaültetvények növelik az üvegház-hatást okozó
szén-dioxid megkötését, és a térség munkaerő-kínálata számára
jelentős felvevő piacot teremtenek.
Ávéd
István
AES Borsodi Energetikai Kft
