BESZÁMOLÓ A TÁRSADALMI CÉLÚ KERETBEN SZERZETT TAPASZTALATOKRÓL
Sallai
R. Benedek, társadalmi célú keret civil delegált
Az idei évben (2003) a folyamatosan
változó, alakuló (legtöbbször romló) KAC szabályozás azt a helyzetet
teremtette, hogy a korábban önálló bizottságként működő közcélú
bizottságokat (A, B, C, D, stb. keretek) egyetlen "társadalmi
célú" bizottságba olvasztotta össze. Ez a bizottság tartalmazta
az összes megmaradt, jócskán lecsökkent mennyiségű (leánykori
nevén közcélú keretként ismert) pályázati kiírást. Ha úgy tetszik,
akkor az előző éviekhez képest növelt volt a kompetenciája ennek
a bizottságnak, de ugyanakkor az is tény, hogy a jelentősen
csökkentek a civilek szakmai tevékenységeire fordítható összegek,
hiszen nagyon hiányoztak többünknek a régi közcélú természetvédelmi,
környezetvédelmi, K+F stb. keretek kiírásai, hiszen azok speciális
szakmai feladatokra nyújtottak forrásokat.
Számos tapasztalatot szereztünk
az éves munka kapcsán a bizottságban, és azt hiszem, hogy nagyon
aktív bizottsági munkával zártuk le az évet. Röviden, az alábbiakban
számolnék be erről a bizottsági munkáról és a szerzett tapasztalatokról
néhány pontban.
A.) BIZOTTSÁGBAN FOLYÓ
MUNKA
A munkabizottság 15 fővel kezdte
meg munkáját. A bizottság elnöke Tóth Miklós kabinetfőnök volt,
és a hét fő civil delegált mellé (Lenkei Péter, Labancz Györgyi,
Breuer László, Nyvelt Erik, Molnár Attila, Lovászi Péter és
jómagam) hét fő kormányzati oldali tag csatlakozott. Egy fő
ISM delegált, egy fő MeH delegált, egy fő OM által delegált
személy, valamint a KvVM részéről Száraz Péter az Oktatási Főosztályról,
Bakonyiné Móser Judit a Társadalmi Kapcsolatok Főosztályról,
Császár Tibor a Kommunikációs Főosztályról, és Anka Magdolna
a KAC Koordinációs Főosztályról.
Megítélésem szerint - azt leszámítva,
hogy fölöslegesen nagy volt a bizottság - teljesen normális
munkakapcsolat alakult ki a bizottsági tagok között, és nem
voltak éles nézetkülönbségek. A döntéshozás többnyire
gördülékenyen zajlott, és keretkoordinátor is nyitottan állt
véleményünkhöz, a társtálcák képviselői is korrekt véleményekkel
segítették a bizottsági munkát, ami miatt összességében a bizottság
munkát jónak ítélhetem.
A szakértői előkészítést minden
esetben egyik részről a KGI készítette. Fontos elmondanunk,
hogy a KGI, több mint egy évtized alatt kialakult hírhedtsége
ellenére többségében nagyon korrekt szakértői álláspontot képviselt,
amire több alkalommal támaszkodhattunk
érveléseink alkalmával. Megalapozott, legtöbbször a civilek
szemszögét is jól tükröző véleményük valóban hasznunkra volt.
A kiírások külső szakértői véleményezését
közbeszerzési eljárással kiválasztott cégek készítették, amelyekkel
már sajnos több alkalommal volt gond. Nem csupán azért, mert
néhányszor a civilek pályázatait következetesen háttérbe szorították,
hanem azért is, mert volt eset, amikor tejesen figyelmen kívül
kellett hagynunk a leírt véleményt, mert az szakmailag jelentősen
kifogásolható volt. Erre volt példa pl. a táborozás, jeles napokkal
kapcsolatos előterjesztés, amit teljesen át kellett alakítanunk.
A döntési javaslatok
készítésénél legtöbbször a szakmai érdekek és a civil érdekképviseleti
tevékenység párhuzamban tudott lenni, ami nagyon könnyítette
a munkánkat.
B.) CIVIL DELEGÁLTAK
Viszonylag magas volt a civil delegáltak
létszáma munkabizottságban, ami néha jó volt, néha kicsit hátrány.
Jó volt a munkabizottsági üléseken, amikor egységes véleménnyel
komoly befolyást tudtunk gyakorolni a munkabizottság döntéseire,
ezáltal a civil értékrendű szakmai döntéseket elősegíthettük,
és megfelelő szintű civil érdekképviseleti munkát tudtunk elvégezni
- amit a döntések jól tükröznek. Igyekeztünk úgy segíteni a
civileket, a civilek pályázatait, hogy az a lehető leginkább
védhető legyen szakmai érvekkel is, de szinte minden esetben
az eredeti előterjesztési javaslatnál (amit minden esetben a
témáért felelős szakfőosztály készített el a két szakértői véleményre
alapozva) nagyobb arányú civil támogatást sikerült elérnünk,
ami táblázati számokkal bizonyítható.
A döntés előkészítéskor (mi civilek)
igyekeztünk kompromisszumos javaslattal konszenzusos döntést
hozni, hogy egységes véleményt képviseljünk a munkabizottsági
ülésen. Itt viszont a magas civil létszám ezt nehezítette, hiszen
nem egy pályázatnál fordult elő, hogy egyik civil tag maximális
támogatást, míg másik teljes kihúzást javasolt valamelyik szervezetnek.
Ilyen esetekben volt jelentősége a diplomatikus tárgyalásnak,
és a
kompromisszumkészségnek, amit szerencsére a legtöbb esetnél
egyértelműen tapasztalhattam. A kis számú kivétel az, amit sajnos
kudarcként kellett elkönyvelnem.
Ugyanitt fontos elmondanom, hogy
a bizottsági tagok
szervezeteinek pályázatai is a lehető legobjektívebb bírálat
alá estek, és semelyik szervezetnek nem jelentett előnyt, hogy
valamelyik tagja esetleg a bizottsági munkában részt vett.
Sőt, inkább arra volt példa, hogy emiatt hátrány érte azt a
szervezetet, azért, hogy a látszata se lehessen annak, hogy
a bizottsági tagok szervezetei magasabb arányú támogatást kapnak
más szervezeteknél. Emiatt került kihúzásra támogatási javaslat.
Akrobatikus számmutatványokkal, vagy kevésbé jóindulatú példákkal
lehet próbálkozni, egy-egy eset hajánál fogott előráncigálásával
mást bizonygatni, de hasztalan,
mert csak az a hét fő volt ott a döntésnél, akiket a mozgalom
az OT-n delegált, és azok az érvek amelyek elhangzottak, a meghozott
döntést támasztják alá. Teljesen őszintén azt mondhatom, hogy
tiszta lelkiismerettel zárom le az évet, és habár volt
eset, amikor egy személyben más döntést hoztam volna, mint ami
született, de ennek ellenére a bizottsági összetétel figyelembe
vételével mindig az akkor hozható legjobb döntést hoztuk akkor
is, ha ez egy-egy esetben valamelyik barátunk, társunk érdekeit
sértette.
Külön kiemelendő a bizottságról,
hogy habár aktív, gyakori ülésezés folyt (volt, hogy egy hónapban
több üléssel), a civilek részvétele emlékezetem szerint mindenkor
teljes volt, ami figyelembe véve a bizottsági tagok elfoglaltságát,
szerinte kiemelten dicséretre
méltó.
Talán egyedüli hibának azt nevezném
meg (ami véletlenül adódhatott), hogy nem volt "valódi"
fővárosi bizottsági tag, aki heti szintű személyes kommunikációt
tudott volna tartani nyomásgyakorlásként (pl. a szerződéskötési
időszakban), mint azt az előző évi munkabizottságból két személy
is tette.
Azt hiszem, hogy hat igen jó civil
szakemberrel dolgozhattam együtt, bizottsági tagtársaimtól tanulhattam
az üléseken, ezért baráti hozzáállásukat ezúton is megköszönöm.
D.) DÖNTÉSEINK, A PÁLYÁZATOK
Jelen beszámoló keretei nem adnak
megfelelő teret egy részletesebb a beszámoló elkészítéséhez,
holott általában a civil pályázatok minőségéről, sajátosságairól
tanulmányt lehetne készíteni. Így csak röviden, a különböző
kiírási kereteknél összegzem
a pályázatokat, és döntéseket.
5.1. Társadalmi
szervezetek és alapítványok környezet- és természetvédő programjainak
és tevékenységeinek támogatása
Ez volt a legismertebb, és egyben
- számunkra, a civilek számára - a legfontosabb keret a kétévi
500 millió forintos keretösszegével (2003-as keret terhére 350
millió, 2004-es keret terhére 150 millió forint volt kiosztható)
a legnagyobb is a társadalmi célú kiíráson belül.
Talán - végignézve a döntést –
vannak sikeresebb szervezetek,
és vannak, akik kicsit vesztesnek érezhetik magukat, de ennek
ellenére szerintem a lehető legjobb döntés született, amit hozni
lehetett, ott és
akkor. Figyelembe vettük a pályázati programok közcélúságát,
a szakmaiságát, azt, hogy azt adott térségben mennyien foglalkoznak
hasonló tevékenységgel, mekkora réteghez jut el a program eredménye,
menyire "civil feladat", mekkora a programok környezet-
természet haszna. Igyekeztünk a pályázatok minőségét is figyelembe
venni, de ezt volt a legnehezebb, mert néha nagyon fontos mozgalmi
feladathoz rossz pályázat párosult, néha kevésbé közcélú, vitatható
hatékonyságú pályázathoz profi pályázat párosult, és egyébként
is nehéz hivatásos pályázatíró teammel dolgozó szervezet pályázatát
összevetni csak önkéntes alapon működő civil kezdeményezés pályázatával.
5.2 Környezet
és természetvédelmi kommunikáció
A
második legnagyobb keret, a
második legjelentősebb civil érintettség, első lépcsőben is
78 millió forinttal, ami később kiegészült pluszforrásokkal.
A beadási határidő folyamatos volt. Az első bírálat alkalmával
több, mint 50 millió forint elosztására került sor. Ez sajnos
jelentősen
rányomta a bélyegét a második bírálati körre, ahol az elosztható
keret az elsőnek a fele, a kért összegek az elsőnek a duplája
voltak.
Egyértelműen látszik, hogy az elosztható
forrás sokszorosára lett volna szükség. Ennek ellenére százalékos
arányát tekintve, véleményem szerint viszonylag jó pozíciójú
tárgyalási feltételekkel a civilek részére a szakfőosztályi
előterjesztés többszörösét sikerült kiharcolnunk.
5.3 Környezet- és természetvédelmi
rendezvények, a környezeti nevelést szolgáló pedagógus továbbképzések,
konferenciák támogatása
Viszonylag kisösszegű keret (10
milliós nagyságrenddel). Kicsi érdeklődés volt a pályázatra,
csekély civil részvétellel, a döntéskor a szakfőosztályi előterjesztésre
támaszkodtunk.
5.4
Kiemelkedő színvonalú szakdolgozatok (diplomamunkák) elismerése
Csak magánszemélyek pályáztak,
civil érdekképviseltre szükség nem volt. Viszonylag kis összegű
keret nagy egyéni érdeklődés volt a pályázatra, a döntéskor
a szakfőosztályi előterjesztésre támaszkodtunk.
5.5
Környezettudományi tanulmányi ösztöndíj a 2003/2004. tanévre
Hasonló az előző kerethez.
5.6 Óvodai
környezeti nevelés 2003.
Minden pályázat áttanulmányozásával
igyekeztünk a szakértői véleményekhez és a szakfőosztályi előterjesztéshez
hozzájárulni javaslatokkal. Viszonylag kis keretnagyság, sok
pályázat - minimális civil érintettséggel született meg a döntés.
5.7 Ökoiskola
- Iskolai programok az ökológiailag fenntartható iskolafejlesztésért"
2003/2004."
A tapasztalatok
hasonlóak az előző kiíráshoz.
5.8 Országos
környezetvédelmi és természetvédelmi tanulmányi versenyek
Viszonylag kisösszegű keret, kicsi
érdeklődéssel, a tradicionális versenyek pályázataival, minimális
civil részvétellel, a döntéskor a szakfőosztályi előterjesztésre
támaszkodtunk.
5.9
A környezet- és természetvédelmi szakképzés feltételeinek
fejlesztése
Viszonylag kisösszegű keret, kicsi
érdeklődéssel, speciális részvétellel, civil részvétel nélkül,
a döntéskor a szakfőosztályi előterjesztésre támaszkodtunk.
5.10
Jeles napok a környezet és természet védelmében
Jelképesen kis keretösszeg, hatalmas
érdeklődés jellemezte a kiírást, észrevehető civil érintettséggel.
Az eső alkalommal az előterjesztés olyan mértékben nem tükrözött
objektív szakmaiságot, olyan mértékben nem volt használható
a "szakértői" vélemény, hogy a civil delegáltak javaslatára
került le napirendről. A második előterjesztéskor az eredeti
előterjesztést jelentősen átdolgozva a kormányzati szempontokat
is mérlegelve igyekeztünk konstruktív előterjesztést készíteni
újból a pályázatok részletesebb áttanulmányozásával, ami örömünkre
elnyerte a munkabizottság kormányzati oldalának a tetszését
is, így született meg a javaslat, ami a miniszter úr elé került.
5.11
Természet- és környezetvédő táborok
Az eset megegyezik a "jeles
napok" kiírással, azzal együtt tárgyalva született meg
a döntés.
E.) TAPASZTALATOK
Az éves munka befejeztével az alábbi
személyes tapasztalatokat szűrtem le a bizottsági munka kapcsán:
- a legjobb szándékkal sem lehet
olyan döntést hozni, amely mindenkinek a megelégedésére
szolgál
- a folyamatos beadású pályázatoknál
nem szerencsés megvárni a "végső" határidőt
- nem csak "rossz arcú"
emberek mennek köztisztviselőnek, hanem jól képzett, magasan
kvalifikált szakemberek is, akik jó szándékkal dolgoznak
azon, hogy jó döntések szülessenek
- a köztisztviselőknek szinte
kivétel nélkül sajnos fogalmuk sincs, hogy mit csinál egy
átlagos civil szervezet, milyen feladatokat lát el, hogyan
gazdálkodik
- a kompromisszumképes tárgyalással
sokkal jelentősebb érdekképviseleti eredményeket lehet elérni,
mint merev betartással
- a közbeszerzési eljárással
szerzett környezet- és természetvédelmi szakértők részére
történő kifizetés jó része pénzkidobás
- az évtized
alatt kialakult személyes tapasztalatom ellenére is megállapítottam,
hogy a KGI-ben vannak teljesen normális szakemberek is,
korrekt szakmai véleménnyel, együttműködő készséggel
- néha sajnos határozottan olyan
érzésem volt, hogy veszélyeztetve vannak a civilek tevékenységének
forrásai
- nem lehet objektív ellenőrzési
tervet készíteni, nincs megfelelő megoldás a KAC források
felhasználásának ésszerű ellenőrzésére
F.) ZÁRSZÓ
Sajnos a jövő évi (2004-es), kiírásról
ezen sorok megírásáig nem sikerült megnyugtató információt szereznünk,
minden törekvésünk ellenére. Több jel aggodalomra adott okot,
én is érdeklődéssel várom a fejleményeket.
Sajnos sok tekintetben a bizottsági
munkával kapcsolatban nem csak etikai, hanem rendeleti titoktartási
kötelezettség köti a bizottság tagjait, de több részletről -
amely nem ezekkel kapcsolatos - szívesen adok további felvilágosítást,
tájékoztatást.
Megköszönöm az OT bizalmát a delegáláshoz,
és kérem jelen beszámolóm elfogadását. Barátsággal és tisztelettel:
Sallai R. Benedek
srb@nimfea.hu
20/391-41-47
