Eltűnő
füves élőhelyek
Az
elmúlt egy évben sajnos nagyon sokfelé lehet tapasztalni szikes
pusztai élőhelyeink nagy mértékű pusztulását.
Megmaradt pusztai élőhelyeink egy része sajnos nem védett terület,
a legeltető állattartás megszűnésével és a gyepek magánosításával
kiszolgáltatott helyzetbe kerültek ezen igen értékes, fogyatkozóban
lévő élőhelyeink.
Vajon mi történik egy privatizált gyeppel napjainkban?
Legjobb esetben a tulajdonos arra használja, amire való, vagyis
legeltetésre. Sajnos ez a legritkább eset. A
külterjes állattartás egyre inkább visszaszorulóban van, egyre
kevesebb a legelő jószág a tanyák, falvak, kisebb városok környékén.
A legeltetés jótékony hatásai, vagyis a jószág taposása, rágása
és trágyázása elengedhetetlen a gyepek jó kondíciójának és változatos
élővilágának megőrzése szempontjából. A jószág jelenléte és
trágyázása gazdag rovarfaunának ad otthont, amely számos védett
madárfajunk táplálékbázisát alkotja. Ilyen madarak például a
közismert mezei pacsirta, sárga billegető, seregély, bíbic,
valamint a ritkább ugartyúk és székicsér. A legeltetett gyepek
ritkuló emlőse az ürge eltűnőben van, hiszen egyre kevesebb
a legeltetett gyep, ahol kedvező életfeltételeit megtalálja,
holott az ürge olyan fokozottan védett madaraink táplálékállata,
mint a parlagi sas és a kerecsensólyom.
Számos privatizált gyepterületen kaszálnak. Ez a legelterjedtebb
hasznosítási mód, hiszen a belterjes állattartás takarmány igényét
jelentős mértékben lehet fedezni a füves élőhelyek kaszálásával.
A kaszálás, amely rendszerint költési időben történik, tönkreteszi
számos védett és fokozottan védett madárfajunk fészekalját.
A legelő jószág ezzel szemben ösztönösen kerüli ki a madárfészkeket,
így azokban semmilyen kár nem keletkezik.
Egyre inkább tapasztalható, hogy önző anyagi
érdekektől vezérelve ősgyepeket törnek fel, még ma is. A fő
indok, hogy az Uniós csatlakozásunk egyik következményeként
a mezőgazdasági művelés alatt álló területek egy részét ki kell
vonni a művelés alól. A művelés alól történő kivonás pedig jelentős
állami támogatást jelent a gazdáknak, így sokan a kedvezőbb
agrár-környezetvédelmi támogatások helyett, ezt a módszert választják.
A felszántott gyepek elvesztik gazdag élővilágukat, gyomfajok
terjedésének adnak teret, ritka természeti értékeink pedig eltűnnek
a szándékosan tönkretett élőhelyekről. Több példát is találhatunk
a gyepek szántóföldi művelésbe vonására, mint például Túrkeve
határában Pásztó-pusztán, amely kiemelkedő jelentőségű túzok
és kékvércse élőhely, vagy Mezőtúr határában a mezőhéki út mellett.
Polgár határában az M3-as autópálya által kettészelt Varga-halmi-dűlő
helyenként szikes, helyenként löszös, változatos flórájú és
gazdag madárvilágú élőhelyén ez év nyarán szántották fel, ennek
az igen értékes élőhelynek jelentős részét, látszólag minden
elfogadható érv nélkül.
Az
értelmetlen pusztítás kártétel máshol is tetten érhető. Kisújszállás
szeméttelepe a dévaványai műút mellett elterülő Csordajárásra
épült, miután a város korábbi szeméttárolója befejezte működését.
Az új szeméttelep egy ős-szikes gyepre települt, súlyosan roncsolva
a tájat és a természeti értékeket, kettévágva egy nagy kiterjedésű,
értékes szikes pusztai élőhelyet. Ez évben pedig ugyan erre
a szikes pusztára építettek motor-cross pályát.
Az elmúlt években kezdődött nagy ütemű úthálózat
fejlesztés további veszélyt jelent füves területeinkre. A kisebb
aranykorona értékű gyepeket olcsóbb kisajátítani, mint a szántföldeket,
így az új autópályák és elkerülő utak sok esetben szikes gyepekre,
mocsárrétekre (mint például M5 autópálya Szeged mellett) épülnek.
Az útépítések tehát újabb és jelentős veszélyt jelentenek, hiszen
megsemmisítik értékes és Európában páratlan természeti kincseinket.
Vajon meddig kell még néznünk értékes élőhelyeink
szándékos és értelmetlen elpusztítását?
Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodtak az ehhez hasonló,
kiemelkedő táji- és természeti értékeink pusztulását eredményező
beavatkozások.
Hosszútávon a gyepterületek megőrzése kiemelkedő
feladatunk, mert páratlan természeti kincsei országunknak és
Európának, elherdálásuk, tudatos és szándékos tönkretételük
pedig nagy felelőtlenség.
