2005.július
13- án a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kollégája egy személyes
megbeszélésen vett részt Dr. Janowszky Jánossal, a Szarvasi-1-es
energiafű kinemesítőjével, akivel az energiafű kiszabadult
állományáról, valamint a további felmerülő kérdésekről tárgyaltak.
Dr. Janowszky János elmondta, hogy szerinte a felelősség a
vetést végzőket terheli (itt hivatkozott a vetőmag törvényre),
hiszen ezt a tevékenységet az ország különböző pontjain nem
ők személyesen felügyelik.
A mag kiszóródását megakadályozandó, illetve
egyéb okokból az energiafű lekaszálására a virágzás időszakában
kerül sor. Későbbi időpontban kizárólag vetőmag termelésre
beállított területeken van betakarítás. Így például a 4-es
számú főúttól északra egészen a Tisza vonaláig senkinek sincs
engedélye, joga a magérlelést megvárni, még virágzás idején
le kell kaszálniuk a területeket. A pollen terjedési távolságára
vonatkozó vizsgálatok szerint 0,5-200 méteres távolságra terjedhet
a pollen, de nagyon erős szél elősegítheti a távolabbra jutását.
A növény agresszív terjedését sehol nem tapasztálták- lévén
csak magjáról szaporodóképes- és a magok viszonylag nagy szemsúlya
sem teszi lehetővé a nagyobb távolságra történő eljutást (kivétel
ha azt rágcsálók segítik elő). A virágzási idők különbözősége
miatt az A. repenssel történő hibridizációja kizárt. Kollégánknak
sikerült információkat kapnia az eredeti szaporító anyag származási
helyéről is, a növény kizárólag a hazai Agropiron elongatum
és a más fenotípusú kelet-kaukázusi A. elongatum fajkör egyik
tagjának keresztezéséből létrejött, nagy variabilitású szaporító
anyagból lett kinemesítve (több, mint 20 éve), egyéb módon
nem lett a növénybe belenyúlva!
Jelenleg egy Minisztériumi megállapodás
szerint a Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti
Park védett területeitől 2 km-es sávban tilos energiafüvet
vetni. Kollégánk véleménye szerint hasonló megállapodásokat
kellene kérvényezni a többi Nemzeti Park védett területeivel
kapcsolatban is. Ezen túl a pollen terjedését és az esetleges
így fellépő hibridizációt úgy lehetne elkerülni, ha egységesen,
az ország területén még virágzás előtt letermelnék az energiafüvet.
Magtermelésre pedig körültekintően megválasztott, döntően
mezőgazdasági művelés alatt álló területeken, ellenőrzött
körülmények között lenne lehetőség.
Janowszky úr biztosította kollégánkat arról, hogy nem látja
akadályát egy külsős botanikusokból és természetvédelmi szakemberekből
álló Monitoring Hálózat felállításának, akik vizsgálhatnák
a növény terjedésére, kiszabadulására, esetleges hibridizációjára
vonatkozó kérdéseket. Emellett munkatársunk úgy véli, hogy
érdemes lenne információkat kapni a Pécsi Egyetemen zajló
energiafűvel kapcsolatos kutatások vizsgálati eredményeiről
is, hiszen így esetleg sok felmerülő kérdést megválaszolhatnánk.
Hazafelé Szarvasról Érpatakiszőlőknél egyesületünk
egyik régi barátja kiszúrta, hogy az út mellett a mezsgyében
energiafű nő. Miután kollégánknál volt a Szarvasi 1-es energiafűből
minta, a helyszínen elvégeztek egy gyors összehasonlítást,
illetve több mintát is begyűjtöttek. Érdekes módon a Bikazugból
származó Szarvasi 1-eshez képest találtak eltéréseket a mezsgyében
növő töveknél. Mindemellett gyűjtöttek egy alacsony növésű,
veresnadrágos típust, illetve a Szarvasi 1-esnél érdesebb,
durvább tapintásút, keskenyebb levelekkel és színárnyalatbeli
különbségekkel rendelkezőt, mely különbség akár a termőhelyi
viszonyoknak is köszönhető.
Aki szeretne a témáról többet megtudni, esetlegesen a begyűjtött
növényeket részletesen megvizsgálni, az jelentkezzen a 56/361-505 telefonszámon vagy az akos@nimfea.hu
email címen.
