A Független Média Kiadó egy 24 nemzetközi dijat elnyert alkotást ("The Corporation") 2005. november elején készül bemutatni.
Az említett dokumentumfilmet a New York Times "az év legizgalmasabb alkotásának" nevezi, a Film Comment "zseniális erkölcsi vádbeszédnek", míg az Economist "meglepően józan és összefogott támadásnak korunk legfontosabb intézménye ellen"...
Ez az intézmény nem más, mint a "corporation" vagyis a kizsákmányolásra épitő multinacionális cégek, a világot átszövő gigantikus részvénytársaságok hálózata.
A film a civil oldal legaktuálisabb témáit érinti, a "jogi személy"kórképén keresztül. A téma globális hatású s hazánkban is könnyen elemezhető. Érinti az emberi jogokat, a fair trade elveit, a nagyüzemi állattartást és az állatkísérleteket, a globális felmelegedést , és még sok egyéb témát. 

A Független Média Kiadó célja, hogy minél több emberhez eljusson a film üzenete, megmozgatva profit és nonprofit szervezeteket, és a média képviselőit is.

A film tartalma

A film alkotóinak bemutatása

Szereplők 1 - 2

Sajtóanyagok

---

www.corporation.hu
www.thecorporation.com

forgalmazás: Gálai Éva
thecorporation@fuggetlenmedia.hu, 30 999 02 26
letölthető fotók, trailerek, sajtóanyag
sajtóinformáció: Kaiser Móni
morka@fuggetlenmedia.hu, 70 62 99 588

THE CORPORATION

- alkotók -

Mark Achbar

Mark Achbar 30 éve dolgozik azon a média eszközeivel, hogy az állóvizet felbolygatva megtörje az olyan témák körül kialakult általános közönyt, mint az őrült atomfegyverkezési hajsza, a szegénység, a médiafelügyelet, Kelet-Timor, az emberi jogok, a szabad vallásgyakorlás, Amerika világuralmának és a társaságok hatalmának kérdése.

Achbar a MANUFACTURING CONSENT: NOAM CHOMSKY AND THE MEDIA (Közmegegyezés-gyártás: Noam Chomsky és a média) c. dokumentumfilmmel szerzett magának hírnevet, melyet Peter Wintonikkal társproducerrel és társrendezővel együtt készített. A 2 óra 45 perces riportfilmet háromszáz filmszínházban és 30 kanadai tévécsatornán vetítették, amivel Kanada történetének legtöbb néző vonzó társadalmi témájú dokumentumfilmje lett.

Achbart a CBC-nek és az HBO-nak készített kulturális-politikai szatírájáért a Gemini-díjra jelölték a legjobb kanadai tényfeltáró forgatókönyvíró kategóriájában, elnyerte a Gemini-díjat a legjobb különleges film kategóriájában, valamint jelölték a nemzetközi Emmy-díjra is. 1999-ben Achbar TWO BRIDES AND A SCALPEL: DIARY OF A LESBIAN MARRIAGE (Két menyasszony és egy szike: Egy leszbikus házasság naplója) címmel Jennifer Abbottal együtt forgatott tragikomikus dokumentumfilmet Kanada első törvényes házasságot kötő azonos nemű párjáról. A filmet világszerte játszották fesztiválokon, és bemutatta a kanadai PrideVision és Knowledge Network tévécsatorna.

Jennifer Abbott

Jennifer Abbott dokumentumfilmes - esztétát és szerkesztőt különösen izgatja az olyan filmek létrehozása, melyek problematikus társadalmi normákra és gyakorlatokra irányítják a figyelmet. Amellett, hogy társrendezőként és szerkesztőként részt vett a CORPORATION c. dokumentumfilm megalkotásában, A COW AT MY TABLE (Tehén az asztalomnál) címmel dokumentumfilmet forgatott a húsfeldolgozás és állattartás kultúrájáról, mellyel 8 nemzetközi díjat nyert el.

Korábbi munkái közt említhető még a kísérleti jellegű rövidfilm a különféle bőrszínűek közti kapcsolatokról, mely körbejárja Észak-Amerikát és Európát, külön kitérővel a New York-i Modern Művészetek Múzeumában. Abbott még számos dokumentum-, rövid-és riportfilmet szerkesztett, köztük a Mark Achbarral együtt készített TWO BRIDES AND A SCALPEL: DIARY OF A LESBIAN MARRIAGE (Két menyasszony meg egy szike: Egy leszbikus házasság naplója) c. alkotást. Jennifer Abbott szerkesztője és társírója a Making Video "In": The Contested Ground of Alternative Video on the West Coast c. könyvnek.

Joel Bakan

A The Corporation: The Pathological Pursuit of Profit and Power (A társaság: beteges harc a profitért és hatalomért)

Joel Bakan a kanadati British Columbia Egyetem jogászprofesszora, nemzetközileg elismert jogtudós. Tanulmányait Oxfordban, a kanadai Dalhousie Egyetemen és a Harwardon végezte, elnyerte a kanadai Rhodes tudományos ösztöndíjat és korábban a Kanadai Legfelsőbb Bíróság elnöke, Brain Dickson mellett dolgozott személyi tiktárként. Joel Bakan rendszeresen publikál vezető jogi és társadalomtudományi lapokban, munkáiban a jog társadalmi, gazdasági és polidikai dimenzióit vizsgálja. Legutóbbi könyve: A The Corporation: The Pathological Pursuit of Profit and Power (A társaság: beteges harc a profitért és hatalomért) 2004 márciusában jelent meg Kanadában a Penguin Canada kiadónál, az Egyesült Államokban pedig a Simon and Schuster kiadónál. Az utóbbi műve szolgál alapjául a CORPORATION c. dokumentumfilnek, melynek elkészítésében Joel Bakan (Mark Achbar rendező mellett) társalkotóként és forgatókönyvíróként működött közre.

Bakan korábbi könyve, a Just Words: Constitutional Rights and Social Wrongs (Csak szavak: alkotmányos jogok és társadalmi igazságtalanságok) nagy visszhangot keltett kedvező kritikákat kapott. Bakan tudományos és oktatói munkájáért számos elismerésben részesült, precedens értékű perekben tevékenykedett, emellett kormányzati tanácsadóként és médiakommentátorként dolgozott.

forrás: http://www.zeitgeistfilms.com/film.php?directoryname=corporation&mode=filmmaker

 

BUY - BYE..

"Lehengerlő, izgalmas, már-már lázadásra bujtó vádbeszéd korunk talán legbefolyásosabb intézménye ellen."
- Variety

THE CORPORATION

* szines,feliratos kanadai film
* 145 perc
* Sound Mix: Dolby SR

Rendezte: Mark Achbar és Jennifer Abbott
Producer: Mark Achbar és Bart Simpson
Írta: Joel Bakan

Készült Joel Bakan "THE CORPORATION": Beteges hajsza a pénz és a hatalom után" című sikerkönyve alapján.

Az ünnepelt politikai dokumentumfilmes, rendező és producer Mark Achbar 1993-ban alkotta meg első ismert, díjnyertes filmjét, "Véleményipar: Noam Chomsky és a média" címmel, és azóta már ötvennél is több film, videó, könyv került ki műhelyéből. Legutóbbi, THE CORPORATION, melyet Joris Ivens-díjra is jelöltek (magyar címe még nincs), ismét Jennifer Abbot rendezővel, szerkesztővel és esztétával fogott össze. Új filmjük a British Colimbia University jogászprofesszorának, Joel Bakan hasonló című könyvének nyomán készült, és a modern globális kapitalizmusnak, valamint a mögöttük álló óriásvállalatoknak adja éles kritikáját.
A könyv magyarul valószínüleg "The Corporation - Beteges hajsza a pénz és a hatalom után" címmel jelenik meg.

A "THE CORPORATION" dokumentumfilm, mely egyrészt a nagy részvénytársaságok különös történetét, belső működését, a környezetre és a társadalomra gyakorolt ellentmondásos hatásait mutatja be kritikus szemmel, másrészt lehetséges jövőjüket veszi számba. Arra tettek kísérletet, hogy a maga meztelen valóságában vizsgálják meg az óriásvállalatok működését és értékrendjét.
Az így kapott diagnózis meglehetősen ijesztő: a nagy társaságok személyiségvonásaikat tekintve erkölcstelenek, egocentrikusak, érzéketlenek, csalárdak; - vagyis egy pszichopata beteg tüneteit mutatják.

De miféle személy a részvénytársaság? Tüzetes vizsgálódás után a THE CORPORATION nyugtalanító diagnózist állít fel: az állami konrolltól mentes piacgazdaság intézményi megtestesülésére - a részvénytársaságra, mint gazdasági formára - pontosan ráillik egy pszichopata beteg kórképe.
A nagyszabású és komplex dokumentumfilm forgatása hat évig tartott, a riportok mellett felhasználtak hozzá tévés reklámszemelvényeket, másodvonalbeli mozifilmekből való jeleneteket, és vállalati propagandafilmeket is. Az eredmény egy témáját tekintve váratlanul érdekes és szellemes, de az igényességből és korrektségből nem alkudó dokumentumfilm, melynek konklúziója: a nagy társaságok az üzleti világban betöltött helyének és szerepének kérdése kemény dió, amit azért muszáj lesz valahogy feltörni.

"NÉGY CSILLAG: káprázatos! Ezután muszáj lesz újragondolnunk Orwell és Huxley jóslatait!"
- Minneapolis Star Tribune

THE CORPORATION

- kórkörkép -

Bevezetés

150 évvel ezelőtt a részvénytársaságok még viszonylag jelentéktelen gazdasági formációnak számítottak. Mára a nagy társaságok mindent felölelő hatalomra tettek szert. Mint hajdan az egyház, a királyság, vagy nálunk a kommunista párt, a nagy részvénytársasági forma a mai kor világon mindenütt uralkodó intézménye. A történelem azonban előbb-utóbb letaszítja helyéről az uralkodó rendszereket; eltörölve, vagy új rendbe olvasztva be őket.

Vajon a nagy részvénytársaságok lesznek az elsők, melyek rácáfolnak a történelemre?
Mi lehet az óriásvállalatok jövője?

A "THE CORPORATION" lebilincselő esettanulmányokon és őszinte vallomásokon keresztül tárja a néző elé a kirakatok mögötti feszültségeket, a társaságokon belül és az ellenük vívott harcban kibontakozó drámai fejleményeket.
Ez a hiánypótló film a világkereskedelem legújabb jelenségeit elemezve felteszi a meglehetősen aggasztó kérdést: Milyen következményekkel jár az emberekre, a környezetre, a demokráciára és Földünk jövőjére nézve, ha mérhetetlen hatalmat adunk egy olyan intézménynek, melynek legfőbb törekvése, hogy a részvényesek vagyonát növelje, és nem tartja feladatának, hogy erkölcsi szempontokkal is foglalkozzon? Van olyan módszer, mellyel a könyörtelen profithajszolási kényszere gyógyítható, vagy csak az erős korlátozó intézkedésekben bízhatunk?

Az alkotók testközelből követik végig az eseményeket a leghangosabb globalizációellenes tüntetések időszakától az Enron Társaság bukásával kezdődött nagyvállalati csődökig. A hatalmas és összetett témakört ezzel nemcsak követhetővé teszik a néző számára, de egyben a lebilincselő és izgalmas kalandba is bevonják.

Első rész: A kereskedelmi kórbonctan

A jog "személyként" kezeli a társaságokat. De miféle személy egy részvénytársaság? Akárcsak az emberek, a társaságok is összetett "személyiséggel", személyiségvonásokkal rendelkeznek. Tisztán önző vonásokból összeálló személyiségükkel a társaságok száz év alatt világhatalomra tettek szert, és ezt egyedül minden más szempontra vak profitéhségüknek köszönhetik.

Négy esettanulmány mutatja be a vállalati túlkapások világából, hogyan veszélyeztetik a társaságok a munkásaik egészségét, a vásárlóik egészséget (rákos megbetegedések), az állatokat (rBGH szintetikus hormon) és a bioszférát.

A tüzetes vizsgálódás végén a "THE CORPORATION" nyugtalanító diagnózist állít fel: az állami szabályozástól, kontrolltól mentes kapitalizmus intézményi megtestesülésére - a részvénytársaságra, mint gazdasági formára - pontosan ráillik egy pszichopata beteg kórképe.

Vajon magát az intézményt, vagy a benne dolgozó embereket terheli a felelősség? És egyáltalán, milyen erkölcsi világkép jellemző a társasági vezetőkre?

Második rész: Földgömb Rt.

A pótolhatatlannak, törékenynek, szentnek vagy egyszerűen csak fontosnak tartott értékeinket egykor szabályok és áthághatatlan határok óvták. Mindez talán az 1600-as években kezdett megváltozni, mikor az angliai bekerítési mozgalom idején kerítéssel rekesztették le, és így magántulajdonná minősítették át a közhasználatú legelőket. Aztán jött az óceánok, majd a légtér lekerítése. Végül ma már minden egyes molekula szabad préda a Földön; egész városokat birtokolnak a társaságok, szabadalmat jegyeztetnek be növényekre, állatokra, a DNS-ünkre, sőt még a "Happy Birthday" dalra is. Ha minden az övék lesz, ki fog kiállni a közjó érdekében? És lesz hova kiálljon?

Az óriásvállalatok milliárdokat áldoznak a közvélemény formálására. Naponta tucatnyiszor halljuk a szlogenjeiket. "Rá tudjuk venni a vevőket, hogy akarják, és hogy meg is vásároljáka termékeinket. Jó játék." - mondja egy vállalatigazgató. Ma már a hároméves gyerekeket szemelik ki új célpont gyanánt. A reklámipar "nyaggatási faktor" tanulmánya sokkolta a gyermekpszichológusokat, mikor szembesültek azzal, hogy a gyerekek "nyaggatásán" keresztül milyen erős közvetett hatást lehet gyakorolni a felnőttekre.

Még a világkatasztrófák is jövedelmezőek lehetnek. Mikor szeptember 11- én az Ikertornyok összedőltek, az aranyban utazó brókerek megduplázták ügyfeleik pénzét. Amikor pedig Szaddam Husszein 1991-ben lerohanta Kuvaitot, ujjongva tapsoltak az árutőzsde-ügynökök, mivel az olaj ára az egekbe szökött.

Harmadik rész: A jövőbe nézve

A demokrácia az óriásvállalatok számára nem érték, még csak nem is szép, nagy szó, hanem gyanús és veszélyes valami. A részvénytársaságok gyakran megpróbáltak leszámolni vele, ha az a profitszerzés útjában állt. 1934-ben, amikor Roosevelt elnök a részvénytársaságok szabályozását készült megerősíteni, üzletemberek támogatásával katonai puccsot készítettek elő a Fehér Házban. Hála egy becsületes embernek, a puccskísérlet megbukott. A társaságok a demokrácia hiányát is kihasználják: az utóbbi megrázó példája az IBM és a náci Németország "szívélyes" és mindkét fél számára gazdagon gyümölcsöző kapcsolata.

Az óriásvállalatok egyre gyakrabban kénytelenek vereséget szenvedni.

Az engedély-visszavonási mozgalom felébe kerekedett az olajóriás Unocalnak, a "sweatshop" (munkavédelmi) aktivisták kiharcolták a munkajogi szabályok megváltoztatását, a "magvédők" megtorpedózzák a társaságok szabadalmait; és a bolíviai emberek, ha véres áldozatok árán is, de megakadályozták, hogy a Bechtel társaság privatizálja vízkészleteiket.
Vajon visszanyerik az emberek a hatalmat az óriáscégektől, vajon visszaszerzik a jogosítványokat életük rendezésére az igazgatótanácsoktól? Óvatos optimizmussal csak annyit mondhatunk: legfőbb ideje alaposan újragondolnunk korunk legnagyobb hatalmú intézményéhez fűződő viszonyunkat.

Közreműködtek:

A filmben sok csúcsvezető szólal meg, egy sor iparág legnagyobb vállalatainak képviseletében: nyilatkozik a Shell olajcég, a Pfizer gyógyszergyártó, az IBM számítógép-óriás, a Goodyear gumigyártó, a Burson Marsteller médiatanácsadó, a Landor imázsépítő cég, és az Initiative reklámvállalat képviselője. A legtöbbjük, ha nem is ezzel a névvel, de Magyarországon is tevékenykedik. Rajtuk kívül megszólal még egy ipari kém, egy névtelenül nyilatkozó bennfentes, és mellettük akadémikusok, tudósok, történészek, továbbá olyan kritikusok, mint Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász, Noam Chomsky médiakritikus és a Massachusetts Institute of Technology nyelvész professzora, Peter Drucker "a menedzsertudományok atyja", Vandana Shiva indiai fizikus és környezetvédô aktivista, Naomi Klein golobalizációkritikus író, és a dokumentumfilmes Michael Moore.

A film ügyesen vegyíti a komoly hangvételű riportokat a korai TV-reklámokból, tévéfilmekből és vállalati propagandafilmekből összevágott szemelvényekkel, de ami a legfontosabb: izgalmas, eleven és eredeti képet fest arról az intézményről, mely bár hivatalosan biztos, hogy részvénytársaságként van benevezve, óriáscégnek, nagyvállalatnak, vagy multinak neveznek.

A több mint 40 megszólaltatott interjúalany - vezérigazgatók, brókerek, tőzsdeguruk és ipari kémek - között ott vannak a Pfizer (a világ legnagyobb gyógyszergyártó vállalata), a Goodyear Tire (a legnagyobb gumigyártó), a Royal Dutch Shell (a világ második legnagyobb energiatársasága), a Burson Marsteller (vezető PR világcég) és az IBM számítógép-óriás első számú vezetői, továbbá hangot kap Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász, Vandana Shiva indiai fizikus és környezetvédô aktivista, Noam Chomsky médiakritikus és a Massachusetts Institute of Technology nyelvész professzora, Naomi Klein globalizációkritkius író, és a dokumentumfilmes Michael Moore.

A téma időszerűségét jól igazolja, hogy ma már a WTO-n keresztül a filmben tárgyalt részvénytársaságok egyre gyakrabban rá tudják kényszerítik akaratukat a demokratikusan választott kormányokra is.
A múlt uralkodó intézményei - az egyház, a királyság, Kelet-Európában a kommunista párt - idővel mind szerényebb szerepre kényszerültek. Aligha valószínű, hogy a történelem e szabályára pont az óriásvállalatok fognak rácáfolni. Milyen jövő vár a részvénytársaságokra?

"Garantált, hogy erre a könyvre a gobalizáció mindkét olalán állók felfigyelnek. A "THE CORPORATION" meglepően józan és összefogott támadás a kapitalizmus legfontosabb intézménye ellen."
- The Economist

www.corporation.hu
www.thecorporation.com

forgalmazás: Gálai Éva
thecorporation@fuggetlenmedia.hu, 30 999 02 26
letölthető fotók, trailerek, sajtóanyag
sajtóinformáció: Kaiser Móni
morka@fuggetlenmedia.hu, 70 62 99 588

Vissza a lap tetejére