Veszélyben
a hazai környezeti nevelés és a környezeti neveléssel foglakozó
civil mozgalom!
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület nyílt levele Persányi Miklós
és Magyar Bálint miniszter urakhoz a környezeti nevelés hazai
megvalósításáról
Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyarországi Ökoiskolák
IV. országos találkozóján Budapesten megállapította: lassabb
a környezettudatosság fejlődése az infrastruktúráénál. Persányi
Miklós szerint az "iskoláknak kulcsszerepe van abban, hogy
környezeti neveléssel az agyakban is gyökeres változás következzen
be a környezettudatosság irányába". Magyar Bálint oktatási
miniszter mindezt kiegészítette azzal, hogy "a környezeti
neveléssel azt a paradigmaváltást kell érzékeltetni, amely a
természetről való gondolkozás megváltozását jellemzi".
Utalt arra, hogy míg az elmúlt évszázadok a természet felfedezéséről
és legyőzéséről szóltak, addig ma már az élővilággal való együttélés,
a környezet tiszteletben tartása határozza meg az általános
értékrendet.
A módosított
Közoktatási Törvény 2003. évi 48. § (3.) bekezdésében szerepel
a környezeti nevelési program kidolgozása, amely a mindenkori
nevelési program része kell, hogy legyen, melyet minden intézménynek
kötelező volt elkészítenie. Jelen programokat a fenntartók el
is fogadták, így életbe lépett.
A Nimfea Természetvédelmi
Egyesület mindezen nézeteket, ténymegállapításokat örömmel nyugtázta,
örömmel vette tudomásul, hogy a két miniszter birtokában van
annak a tudásnak, ami a környezeti nevelési célkitűzések alapjául
szolgálnak.
Ugyanakkor jelen
nyílt levelében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület azt kérdezi
a két nyilatkozatot tévő minisztertől, hogy ezen tudás birtokosaként
miként hagyhatják, hogy a környezeti nevelés finanszírozása
megszűnjék hazánkban?
A pedagógiai
programban szereplő környezeti nevelési programok végrehajtásának
sem fenntartói, sem központi költségvetési oldalról semmilyen
fedezete nincs. Azok az intézmények, akik komolyan gondolták
a környezeti programban vállalt feladatok megvalósítását, csak
pályázati lehetőségek kihasználásával dolgozhattak eredményesen,
tehettek eleget törvényes kötelezettségeiknek.
A KAC, illetve
később a Kövice források megszűnésével a környezeti nevelés
olyan alapvető finanszírozási háttere szűnt meg, amely néhány
100 millió forintos forrásaival több száz iskolának, oktatóközpontnak,
erdei iskolának, civil szervezetnek nyújtott segítséget több
mint egy évtizeden keresztül. A 2002-ben megújított együttműködési
megállapodásban a Magyar Bálint miniszter fontosnak tartva a
környezeti nevelési programot, 2002-2008 közötti időszakra támogatást
és forrást ígért iskoláknak, szervezeteknek, melynek lebonyolítását
a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodára (KöNKomP)
bízta.
Ezeknek a támogatási
rendszereknek a felszámolásával olyan eredményeket tett tönkre
a kormány, amelyeknek létrehozását a Horn-kormány idején Baja
Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter alapozott
meg bölcs előrelátással, és az Orbán-kabinet ideje alatt valamennyi
környezetvédelmi miniszter tovább-fejlesztett, és ezekhez a
kiadásokhoz évente bővebb forrást rendelt, és létrehozta az
azóta tevékenységeit gyakorlatilag megszüntető és a ténylegesen
is megszűnő Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát
(KöNKomP).
A pályázati forrásokból
volt lehetőség címzetten pályázni az alábbi környezetvédelmi
szemléletformálási, ismeretterjesztési tevékenységekre:
- Természetvédelmi gyakorlati és ismeretterjesztési
táborokra
-
Neves természetvédelmi tanulmányi versenyeink támogatására
-
Óvodai környezeti nevelésre
-
Erdei iskolákra
- Ökoiskolák
fenntartásához hozzájárulásra
- Jeles zöld napokról való megemlékezésekre
- Általános környezetvédelmi kommunikációra
- Oktatóközpontok szakmai tevékenységeinek fenntartására
Ezek a források
mára gyakorlatilag utódforrás nélkül megszűntek. Valamint
a minisztériumok azt sem biztosították, hogy az EU támogatások
rendszerében legalább ugyanakkora súlyt kapjanak a fenntarthatóság
pedagógiájával, illetve a környezeti neveléssel kapcsolatos
feladatok, mint az EU források megnyílása előtt a nemzeti
támogatási rendszerekben.
Mint az a közoktatási törvény 2003-as módosításából kiderül,
nem lehet pénzt kérni a szülőktől az erdei iskolákért, az
osztálykirándulásokért, a színház- vagy múzeumlátogatásért,
ha azok a pedagógiai programban szerepelnek. Ugyanakkor a
módosított közoktatási törvény alapján valamennyi
közoktatási intézményben kötelezővé vált a helyi környezeti
nevelési program elkészítése és megvalósítása. Innentől
a fenntartóknak, az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak,
egyházaknak kellene kifizetnie ezen programok költségeit.
Az erdei iskola és az ehhez hasonló szakmai programok pedig
komoly pénzbe kerülnek.
Mindezen jelenségek
annak ellenére történtek, hogy mind a hazai stratégiák, mind
a jogszabályok alapvető fontosságú feladatként kezelik a környezeti
nevelést:
- A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény)
54. § 1. cikkelye szerint "minden
állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére
és ismereteinek fejlesztésére"
-
Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában
(2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a
környezettudatosság növelése érdekében.
- A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet
kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
-
A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak
való megfelelés horizontális célként szerepel, a II. Nemzeti
Fejlesztési Terv, vagy Nemzeti Stratégiai Referencia Keret
(2007-2013) is többször említi (a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem
és az oktatáspolitika kapcsán is: "Az egész életen át
tartó tanulás: az 'okos társadalom' jövőképe".
- Az Oktatási Minisztérium közoktatási stratégiája (2003)
pedig a következőket írja: Hosszú távú stratégiai célok: "hatékonyan
szolgáljon olyan alapvető társadalmi célokat, mint a demokratikus
jogállam működése, a környezet védelme, a polgárok egészségi
állapotának és életminőségének javulása, a kulturális javak
iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi integrációjának
és felelősségvállalásának erősítése;"
- A Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása 48.§ (3.)
bekezdése alapján: "Az iskola nevelési programjának részeként
el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti
nevelési programját"
- 2005. évtől a Fenntartható fejlődés oktatásának ENSZ
évtizede kezdődött. (United Nations
Decade of
Education for Sustainable
Development)
Ezúton kérjük
a Miniszter Urakat, hogy a hangoztatott szemléletüknek megfelelően
a 2006-os költségvetési törvényben juttassák érvényre ezen
feladatok fenntartásához szükséges szakmai források igényét,
úgy, hogy az valósan megjelenjen, és ne más környezet- és
természetvédelmi forrástól kerüljön elvonásra, illetve a hozott
törvényeket az oktatási intézmények, szervezetek önhibájukon
kívül ne sértsék meg!
A fenti véleménnyel
egyetért:
Általános Iskola,
Fülöpszállás
Általános Kodály
Zoltán Ének és Zenetagozatú Iskola, Dunapataj
Balmazújvárosi
Környezetvédelmi Csoport
Bem József Általános
Iskola
Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület
Bodrog Egyesület
CSEMETE
Csermely Környezetvédelmi
Egyesület
Deák Ferenc Általános
Iskola, Veszprém
Dr. Vásárhelyi
Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum
Dunaszigeti Erdei Iskola
E-misszió Természet-
és Környezetvédelmi Egyesület
Energia Klub Környezetvédelmi
Egyesület
Erdei Iskola Egyesület
Esztergomi Környezetkultúra
Egyesület
Fauna Egyesület
Földvári Gábor
Általános Iskola, Tass
Független Ökológiai
Központ
Galga Környezetvédelmi Egyesület
Göncöl Szövetség
Hajdúböszörményi
Ifjúsági Természetvédő Kör
Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont
Holocén Természetvédelmi
Egyesület
II. Rákóczi Ferenc
Általános Iskola Solt,
Illyés Eszter,
MTA ÖBKI
Kerekerdő Alapítvány
Keresztúri Társas
Kör
Kossuth Lajos Művészeti
és Alapiskola, Soltvadkert
Kovács Enikő, KöNKomP
Környezet és természetvédelmi
Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ)
Környezeti Nevelési
Hálózat Országos Egyesület
Környezeti Tanácsadó
Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ)
Középkertért Egyesület
Levegő Munkacsoport
Magyar Természetvédők
Szövetségégének Környezeti Nevelési Munkacsoportja
Miskolci Öko-Kör
Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület
Pisztráng Kör Egyesület
Ráday Pál Általános
Iskola, Harta
Rügyecskék Alapítvány
Somosi Környezetnevelési Központ
Szerkő Környezeti
Nevelési Egyesület, Debrecen
Szövetség az Erdei
Iskolákért Közhasznú Szervezet
Teleki Sándor Oktatóközpont
Természet és Környezetvédők
Solti Egyesülete
Tisza Klub
Tóth Menyhért Általános
Iskola, Miske
Tölgy Természetvédelmi
Egyesület
Vécsey Károly Általános Iskola, Solt
Védegylet
Zöld Akció Egyesület
Zöld Kapcsolat
Egyesület, Miskolc
Zöldszem Környezetvédelmi
Egyesület