Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

Veszélyben a hazai környezeti nevelés és a környezeti neveléssel foglakozó civil mozgalom!
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület nyílt levele Persányi Miklós és Magyar Bálint miniszter urakhoz a környezeti nevelés hazai megvalósításáról

Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyarországi Ökoiskolák IV. országos találkozóján Budapesten megállapította: lassabb a környezettudatosság fejlődése az infrastruktúráénál. Persányi Miklós szerint az "iskoláknak kulcsszerepe van abban, hogy környezeti neveléssel az agyakban is gyökeres változás következzen be a környezettudatosság irányába". Magyar Bálint oktatási miniszter mindezt kiegészítette azzal, hogy "a környezeti neveléssel azt a paradigmaváltást kell érzékeltetni, amely a természetről való gondolkozás megváltozását jellemzi". Utalt arra, hogy míg az elmúlt évszázadok a természet felfedezéséről és legyőzéséről szóltak, addig ma már az élővilággal való együttélés, a környezet tiszteletben tartása határozza meg az általános értékrendet.

A módosított Közoktatási Törvény 2003. évi 48. § (3.) bekezdésében szerepel a környezeti nevelési program kidolgozása, amely a mindenkori nevelési program része kell, hogy legyen, melyet minden intézménynek kötelező volt elkészítenie. Jelen programokat a fenntartók el is fogadták, így életbe lépett.

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület mindezen nézeteket, ténymegállapításokat örömmel nyugtázta, örömmel vette tudomásul, hogy a két miniszter birtokában van annak a tudásnak, ami a környezeti nevelési célkitűzések alapjául szolgálnak.

Ugyanakkor jelen nyílt levelében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület azt kérdezi a két nyilatkozatot tévő minisztertől, hogy ezen tudás birtokosaként miként hagyhatják, hogy a környezeti nevelés finanszírozása megszűnjék hazánkban?

A pedagógiai programban szereplő környezeti nevelési programok végrehajtásának sem fenntartói, sem központi költségvetési oldalról semmilyen fedezete nincs. Azok az intézmények, akik komolyan gondolták a környezeti programban vállalt feladatok megvalósítását, csak pályázati lehetőségek kihasználásával dolgozhattak eredményesen, tehettek eleget törvényes kötelezettségeiknek.

A KAC, illetve később a Kövice források megszűnésével a környezeti nevelés olyan alapvető finanszírozási háttere szűnt meg, amely néhány 100 millió forintos forrásaival több száz iskolának, oktatóközpontnak, erdei iskolának, civil szervezetnek nyújtott segítséget több mint egy évtizeden keresztül. A 2002-ben megújított együttműködési megállapodásban a Magyar Bálint miniszter fontosnak tartva a környezeti nevelési programot, 2002-2008 közötti időszakra támogatást és forrást ígért iskoláknak, szervezeteknek, melynek lebonyolítását a Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodára (KöNKomP) bízta.

Ezeknek a támogatási rendszereknek a felszámolásával olyan eredményeket tett tönkre a kormány, amelyeknek létrehozását a Horn-kormány idején Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter alapozott  meg bölcs előrelátással, és az Orbán-kabinet ideje alatt valamennyi környezetvédelmi miniszter tovább-fejlesztett, és ezekhez a kiadásokhoz évente bővebb forrást rendelt, és létrehozta az azóta tevékenységeit gyakorlatilag megszüntető és a ténylegesen is megszűnő Környezeti Nevelési és Kommunikációs Programirodát (KöNKomP).

A pályázati forrásokból volt lehetőség címzetten pályázni az alábbi környezetvédelmi szemléletformálási, ismeretterjesztési tevékenységekre:

  • Természetvédelmi gyakorlati és ismeretterjesztési táborokra
  •   Neves természetvédelmi tanulmányi versenyeink támogatására
  •   Óvodai környezeti nevelésre
  •   Erdei iskolákra
  • Ökoiskolák fenntartásához hozzájárulásra
  • Jeles zöld napokról való megemlékezésekre
  • Általános környezetvédelmi kommunikációra
  • Oktatóközpontok szakmai tevékenységeinek fenntartására

Ezek a források mára gyakorlatilag utódforrás nélkül megszűntek. Valamint a minisztériumok azt sem biztosították, hogy az EU támogatások rendszerében legalább ugyanakkora súlyt kapjanak a fenntarthatóság pedagógiájával, illetve a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok, mint az EU források megnyílása előtt a nemzeti támogatási rendszerekben.

Mint az a közoktatási törvény 2003-as módosításából kiderül, nem lehet pénzt kérni a szülőktől az erdei iskolákért, az osztálykirándulásokért, a színház- vagy múzeumlátogatásért, ha azok a pedagógiai programban szerepelnek. Ugyanakkor a módosított közoktatási törvény alapján valamennyi közoktatási intézményben kötelezővé vált a helyi környezeti nevelési program elkészítése és megvalósítása. Innentől a fenntartóknak, az egyébként is nehéz helyzetben lévő önkormányzatnak, egyházaknak kellene kifizetnie ezen programok költségeit. Az erdei iskola és az ehhez hasonló szakmai programok pedig komoly pénzbe kerülnek.

Mindezen jelenségek annak ellenére történtek, hogy mind a hazai stratégiák, mind a jogszabályok alapvető fontosságú feladatként kezelik a környezeti nevelést:

  • A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § 1. cikkelye szerint "minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére"
  •   Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében.
  • A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.
  •   A Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés horizontális célként szerepel, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, vagy Nemzeti Stratégiai Referencia Keret (2007-2013) is többször említi (a környezetpolitika, a fogyasztóvédelem és az oktatáspolitika kapcsán is: "Az egész életen át tartó tanulás: az 'okos társadalom' jövőképe".
  • Az Oktatási Minisztérium közoktatási stratégiája (2003) pedig a következőket írja: Hosszú távú stratégiai célok: "hatékonyan szolgáljon olyan alapvető társadalmi célokat, mint a demokratikus jogállam működése, a környezet védelme, a polgárok egészségi állapotának és életminőségének javulása, a kulturális javak iránti igény fenntartása és az ország nemzetközi integrációjának és felelősségvállalásának erősítése;"
  • A Közoktatási Törvény 2003. évi módosítása 48.§ (3.) bekezdése alapján: "Az iskola nevelési programjának részeként el kell készíteni az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programját"
  • 2005. évtől a Fenntartható fejlődés oktatásának ENSZ évtizede kezdődött. (United Nations Decade of Education for Sustainable Development)

Ezúton kérjük a Miniszter Urakat, hogy a hangoztatott szemléletüknek megfelelően a 2006-os költségvetési törvényben juttassák érvényre ezen feladatok fenntartásához szükséges szakmai források igényét, úgy, hogy az valósan megjelenjen, és ne más környezet- és természetvédelmi forrástól kerüljön elvonásra, illetve a hozott törvényeket az oktatási intézmények, szervezetek önhibájukon kívül ne sértsék meg!

A fenti véleménnyel egyetért:

Általános Iskola, Fülöpszállás

Általános Kodály Zoltán Ének és Zenetagozatú Iskola, Dunapataj

Balmazújvárosi Környezetvédelmi Csoport

Bem József Általános Iskola

Beretzk Péter Természetvédelmi Klub Egyesület

Bodrog Egyesület

CSEMETE

Csermely Környezetvédelmi Egyesület

Deák Ferenc Általános Iskola, Veszprém

Dr. Vásárhelyi Tamás, Magyar Természettudományi Múzeum

Dunaszigeti Erdei Iskola

E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület

Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület

Erdei Iskola Egyesület

Esztergomi Környezetkultúra Egyesület

Fauna Egyesület

Földvári Gábor Általános Iskola, Tass

Független Ökológiai Központ

Galga Környezetvédelmi Egyesület

Göncöl Szövetség

Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör

Herman Ottó Környezetvédelmi Oktatóközpont

Holocén Természetvédelmi Egyesület

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Solt,

Illyés Eszter, MTA ÖBKI

Kerekerdő Alapítvány

Keresztúri Társas Kör

Kossuth Lajos Művészeti és Alapiskola, Soltvadkert

Kovács Enikő, KöNKomP

Környezet és természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége (KOKOSZ)

Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesület

Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata (KÖTHÁLÓ)

Középkertért Egyesület

Levegő Munkacsoport

Magyar Természetvédők Szövetségégének Környezeti Nevelési Munkacsoportja

Miskolci Öko-Kör

Pangea Kulturális és Környezetvédelmi Egyesület

Pisztráng Kör Egyesület

Ráday Pál Általános Iskola,  Harta

Rügyecskék Alapítvány

Somosi Környezetnevelési Központ

Szerkő Környezeti Nevelési Egyesület, Debrecen

Szövetség az Erdei Iskolákért Közhasznú Szervezet

Teleki Sándor Oktatóközpont

Természet és Környezetvédők Solti Egyesülete

Tisza Klub

Tóth Menyhért Általános Iskola, Miske

Tölgy Természetvédelmi Egyesület

Vécsey Károly Általános Iskola, Solt

Védegylet

Zöld Akció Egyesület

Zöld Kapcsolat Egyesület, Miskolc

Zöldszem Környezetvédelmi Egyesület

Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!

 
 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -