 
|
| Beszámoló a Biodiverzitásvédelmi Munkacsoport 2005. évi tevékenységéről
Mindennapi Madaraink Monitoringja Két mintanégyzetben immáron hatodik éve folyik folyamatos felmérés, hozzájárulva a gyakori madárfajok állományváltozásait nyomonkövető program adatbázisának fejlődéséhez. Jelentősége, hogy a térségre jellemző élőhelyekről gyűjtjük a madárfajok adatait és nyomonkövetjük a mintaterületek állapotváltozásait is. A jövőben több terület felmérésbe vonása lenne célszerű, de jelenleg sajnos az ehhez szükséges körülmények nem biztosítottak.
Ritka- és telepesen fészkelő madárfajok felmérése Az idei évben is felmérésre kerültek azok az élőhelyek, melyek fokozottan védett madárfajok fészkelőhelyei. 70%-ban végzünk felmérést olyan területeken, ahol sem korábban, sem jelenleg mások rendszeres felmérést nem végeznek, de jelentős természeti értéknek biztosítanak otthont (nagy kócsag költőtelep, cigányréce, nyári lúd fészkelőhely). Ugyanakkor vizes élőhelyeken folyamatosan térképezzük a vidrák előfordulását. Sajnos a rendelkezésre álló források nem teszik lehetővé, hogy minden jelentős vizes élőhelyre eljussunk, illetve a pusztai élőhelyekre is megfelelő energiát tudjunk fordítani, holott évről-évre drasztikus változások tapasztalhatóak ezeken a helyeken (Csudabala-puszta teljes felgyomosodása, Gyomai-út melletti kékvércse fészkelő helyek felszámolódása), Csejt-puszta állapotának rohamos degradációja, a túrkevei fészkelő ugartyúk állomány felmorzsolódása.
Vonuló Vízimadár Monitoring Sajnos kapacitás és forráshiány miatt rendszeres adatgyűjtésre továbbra sincs lehetőségünk, holott rendszertelen időközönként sok értékes élőhelyről gyűjtünk egyedülálló módon precíz, megbízható adatokat.
Gyülekezőhelyek felmérése Több madárfaj szezonális gyülekezőhelyeinek felmérést végezzük. Pl. réti fülesbagoly, kék vércse, de sajnos monitoring jellegű felmérésre kapacitás és forráshiány miatt nincs lehetőség.
Denevér védelem Épületekből elszállított denevérek a tél végén rendszeresen kaptunk értesítést épületek belső terébe jutott denevérekről. Minden esetben gondoskodtunk az egyedek elszállításáról, szükséges gondozásáról, repatriációjáról. Újabb probléma, hogy a város denevérekkel nem foglalkoznak kellő súllyal az illetékes hatóságok, illetve a Nemzeti Parkok forrás- és humánkapacitás hiányra hivatkozva. Ugyanakkor hetente kaptunk telefonon bejelentést elsősorban szolnoki panellakás tulajdonosoktól, hogy a réseken keresztül lakásokba szivárgó denevér vizelet és ürülék milyen problémákat okoz. Ráirányítja a figyelmet arra, hogy a Tisza és a Zagyva melletti öregebb állományú erdőket sorra vágják ki, egyre több panellakást szigetelnek le és a denevérek egyre nagyobb számban gyülekeznek a megmaradt szigeteletlen panelházak réseiben. A lakókat tájékoztattuk a lehetőségekről és saját lehetőségeink korlátozottságáról. Sajnos egyelőre megnyugtató megoldást nem tudunk javasolni. Viszont ha minden panelházból kiszorulnak a denevérek és tovább fokozódik a padlásterek hermetikus lezárása, egyre inkább szembesülniük kell a fellépő élőhelyhiánnyal – kiszorulnak a városokból újból az erdőkbe, ahol a kevés odún nagy számú madárral és fajtársaikkal kell osztoznia.
Vizes élőhely megőrzés A 2005-ös év tavaszán lehullott nagy mennyiségű csapadék hatására sok helyen alakultak ki tekintélyes méretű belvízfoltok, melyek sok esetben nagy madárcsapatokat vonzottak a vonulási időszakban. A Görbeháza határában elterülő Nagy-Kaproson található belvíztározó május hónapban és júniusban is jelentős mennyiségű vízborítással rendelkezett. Június elején észleltük, hogy az illetékes vízügyi szakemberek megkezdték a terület lecsapolását. Azonnali intézkedésnek köszönhetően az illetékes természetvédelmi őr elzáratta a zsilipet, így a területen sikerült a vízszintet megtartani. Ennek köszönhetően kis számban vonultak át bíbicek, nagy godák, pajzsos cankók, valamint valószínűleg vörösnyakú vöcsök és cigányréce fészkelt. Nagy goda és bíbic fészkelése szintén valószínűsíthető. Sajnos a magas vegetáció miatt a terület bejárására nem került sor. A Hortobágyi-halastavakról nagy számú fattyúszerkő és kormosszerkő járt át ide táplálkozni. 80-90 példány kanalasgém táplálkozott a nyár második felében a területen folyamatosan, megközelítően egy jelentős része a Hortobágyon fészkelő kanalasgém állománynak. Sajnálatos tény azonban, hogy a területen tartott kevés jószág nem elégséges a terület kezelésére, így a széleslevelű gyékény jelentősen szaporodni kezdett. A teljes benövényesedés megelőzése érdekében a következő évben nem javasoljuk a vízmegtartást, május közepéig teljesen le kell ereszteni a vizet a területről és jószággal, ahol lehet legeltetni.
Autópályák madártani hatásainak vizsgálata A tavaszi- és őszi időszakban a Polgár-Görbeháza közötti M3-as autópálya szakasz mellett előforduló madárfajokat vizsgáltuk. A tavaszi időszakban felmértük a tervezett Görbeháza-Nyíregyháza közötti szakasz élőhelyein előforduló madárfajokat, a fokozottan védett fajokra különösen nagy figyelmet fordítottunk, ugyanakkor a vonulási útvonalakon, jelentősebb fészkelőhelyeken védelmi intézkedéseket javasoltunk. Elsősorban Polgár és Hajdúnánás között jelentős élőhelyek kerültek felmérésre, amelyek későbbi nyomonkövetése mindenféleképpen indokolt. Több sziki kocsordos, réti őszirózsás potenciális nagy szikibagoly előfordulási hely került lehatárolásra, valamint egy jelentős kornistárnics élőhelyet sikerült lokalizálni nem védett területen. Részlegesen felmérésre kerültek a potenciális bagolyélőhelyek és fészkelőhelyek is.
Nem védett területek természeti értékeinek felmérése Nagyobb figyelmet a halastavak kaptak e munka során, hiszen több helyszínen fokozottan védett madárfajok költéséről volt tudomásunk. E mellett tovább folytattuk a Polgár, Görbeháza, Hajdúnánás közötti nem védett gyepterületek rendszertelen bejárásait, melynek célja elsődlegesen a területeken előforduló jellemző társulások megismerése, az ott előforduló védett, esetlegesen fokozottan védett fajok élőhelyének feltárása. A munka eredményeként a nagy szikibagoly (Gortyna borellii) lepke tápnövényét, a sziki kocsordot sikerült több élőhelyen megtalálnunk, a lepkét pedig egy helyen megtalálnunk. Egy eddig ismeretlen kornistárnicsos (Gentiana pneumonanthe) gyepet sikerült találnunk. Adatokat gyűjtöttünk a tavaszi pajzsosrák előfordulási helyeiről, időszakos élőhelyeiről, melynek eredményeként két élőhelyről került elő. Figyelemmel kísértük a gyapjaslepke gradáció eseményeit, fejleményeit az Alföld több pontján.
Vágásra ítélt erdősávban fészkelő madarak mentése A 2005-ös év másik sikerakciója volt, amikor lakossági bejelentés alapján egy tarvágás alatt álló nemes nyarashoz látogattunk ki. A közel 10 Ha területű nemes nyaras Túrkeve nyugati határában az 1040-es marhatelep mellett terült el, ahol egy pár vörös vércse és négy pár erdei fülesbagoly fészkelt elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben. Az erdei fülesbagoly ilyen -laza telep jellegű- fészkelése már önmagában is érdekes jelenség, miután magányos fészkelő. A helyszíni bejárás során folyamatosan zajlott a kitermelés, amely veszélyeztette a területen fészkelő vörös vércse párt és az erdei fülesbagoly párokat. A munkavezetővel és a terület tulajdonosával történt egyeztetések alapján védő zónákat jelöltünk ki a fészkes fák körül. Miután még lombfakadás előtt jártunk nem okozott nehézséget a fészkes fák megtalálása és a védőzóna kijelölése. A munkákat később felügyeltük és ellenőriztük a költések sikerességét. A védőzónás rendszer alkalmasnak bizonyult a vörös vércse és az erdei fülesbagoly párok védelme szempontjából, miután a fiókák sikeresen kirepültek minden fészekből. Miután a röpképes fiókák elhagyták a fészek környékét, lehetővé tettük a védőzónában meghagyott és a fészkes fák kivágását. Egyetlen helyen tértünk el ettől, méghozzá a vörös vércse fészeknél, ahol a fióka továbbra is a fészekben tartózkodott és a szülőmadarak tovább etették. Itt a fészkes fa meghagyása mellett döntöttünk, a fióka később sikeresen kirepült.
Székicsér védelem Az idei évben is nagy figyelmet szenteltünk a Kisújszállás, Karcag határában kialakult székicsér fészkelőtelepek megkeresésében, a védelmi intézkedések foganatosításában és a fészek keresésben. Három helyszínen találtunk költőtelepet, illetve két másik teleprész folyamatos védelmében segítettünk a költési időszak alatt. Összesítéseink szerint 30-35 pár székicsér fészkelhetett a térségben, azonban a megtalált telepek jelentős részét a szélsőséges időjárási körülmények tönkretehették. Összesen 16 repülős fiókát sikerült a későbbi ellenőrzések során találni.
Túzok védelem A tavaszi- őszi időszakban a hivatásos természetvédelmi őrökkel együttműködve részt vettünk a túzok szinkronszámlálásokban a jelentősebb gyülekezőhelyek felmérésében. Egy esetben kaptunk riasztást, amikor azonnali helyszínre utazással sikerült egy túzokcsalád életét megmenteni az arató kombájnok elől. Az akcióban együtt működtünk a KMNP illetékes természetvédelmi őreivel.
Odútelepítések Kisújszállás határában két erdőben, Túrkevén egy erdőben alakítottunk ki odútelepet énekesmadarak számára. Emellett közel 30 szalakóta odúnk van alkalmas élőhelyen elhelyezve, melyet sikeresen használnak is a madarak, de sajnos rendszeres és kielégítő ellenőrzésekre kapacitás és forráshiány miatt továbbra sem volt lehetőségünk. Azon a kevés helyen azonban, ahol rendszeres ellenőrzéseket tartottunk, nagyon biztatóak az eredmények! Kerecsen számára két helyszínen történt költőláda kihelyezés, a HNPI munkatársainak segítségével és felügyeletével. A Csejt-pusztán kihelyezett kerecsen tálcában vélhetően vörös vércse költött, míg a Fehér-tói kerecsen ládában egy új kerecsen párt sikerült -megkötnünk-, két fiókát röptettek sikeresen rögtön az első évben! Vörös vércse költőládáinkban is sorra tapasztaljuk az elfoglalási arány növekedését.
Sérült madárfajok mentése és repatriálása 2005. december 31-ig 16 madárfaj 42 egyedét gondoztuk illetve adott esetben továbbítottunk megfelelő helyre (Miskolci Vadaspark, Budapesti Állatkert, Górés tanya, Hortobágyi Madárkórház). Munkánk során 22 madáregyed került repatriációra, melynek sikeréhez több önkéntes áldozatos munkája is jelentősen hozzájárul (Vincze Tamás, Balogh Gyula)! Jelenleg egy fehér gólya, két egerészölyv, egy barna rétihéja áll gondozás alatt, sajnos mindegyikőjük sérülése lehetetlenné teszi szabadon engedésüket. Az év nevezetessége volt négy gyöngybagoly fióka, négy vörös vércse fióka sikeres repatriálása, egy réti fülesbagoly gondozás, majd a Hortobágyi Madárkórházzal való együttműködésével repatriációja, illetve három cigányréce fióka sikeres felnevelése és visszavadítása! Egy példány lőtt bal szárnyú réti sast mentettünk Kenderes-Bánhalma határában a Bánhalmi-halastavakon Puskás Lászlóval, a madarat átadtuk Kapocsi Istvánnak és Kiss Róbertnak. Decemberben került be egy autó által elütött adult gyöngybagoly is, mely a kezelésnek köszönhetően szépen helyrejött és 2006. januárjában elengedhetővé válik.
Fészekőrzés, ellenőrzés Működési területünkön segítjük a Nemzeti Parki munkatársak által épített sas műfészkek, illetve a természetes fészkek nagy távolságokról történő ellenőrzését. Több fokozottan védett madárfaj fészkelő párját sikerült lokalizálni, melyekről az illetékes természetvédelmi őröket minden esetben tájékoztattam, ennek kapcsán pl. új holló és kerecsen revírek, fészkek kerültek megtalálásra.
Parti fecske kolónia kezelése A 2005-ös év tavaszán is felújítottuk a Balai-homokbánya egyre zsugorodó homokfalát, melyben 60 pár parti fecske fészkelt ez évben.
Téli madáretetés Sasok, énekesmadarak - aktuálisan folyamatos tevékenység, szokásos helyeken a folytonosságot biztosítjuk a célfajok számára.
Life pályázat készítése Közel másfél év megfeszített munkája eredményeként elkészült Egyesületünk Life Nature pályázata, mely a cigányréce hazai állományának védelmét kívánja segíteni 1000 ha vizes élőhely rehabilitációjával. Ennek kapcsán rengeteg területi megbeszélés történt a pályázat partnereivel.
Szakvéleményezések A HNPI és a KÖTEVIFE több esetben kérte szakmai véleményünket a Nimfea TE működési területén tervezett tevékenységekkel kapcsolatban. Minden esetben segítséget nyújtottunk a hatósági munka végézéséhez. Ugyanakkor kérvényeztük több jelentős vizes élőhely esetében a vízivad vadászat korlátozását, elsősorban a cigányréce és más védett récefajok kímélete érdekében. Részben kérelmünk, részben a HNPIvel való együttműködésünknek köszönhetően több jelentős vizes élőhelyen betiltásra került az ólomsörét használata.
Bejelentések
Helyi védelem ügye Kisújszállás városának önkormányzatával jelenleg folynak a tárgyalások a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről a kisújszállási Öregerdő és Gyalpári Csordajárás kapcsán.
Illegális állatkereskedelem Főállású munkatársunk és önkénteseink folyamatosan nyomonkövetik a Monoron zajló eseményeket, ahol folyamatosan tapasztaljuk a hazai védett és nemzetközi egyezményes fajok árusítását. Két esetben derítettünk fel interneten keresztül történő hazai védett faj árusítását. Két macskabagoly fiókát árultak 60 000 Ft-ért egy bakonyi településen. Közbenjárásunkra a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrei azonnal intézkedtek, a madarakat elkobozták, az elkövető ellen feljelentést tettek. Egy másik esetben egerészölyv illegális árusítását tapasztaltuk, melyről értesítettük az illetékes természetvédelmi őrt, aki ígéretet tett az intézkedés megtételére, eredményről egyelőre nem tudunk.
Együttműködés a Tiszai Vízirendészettel Immáron második éve működünk együtt eredményesen a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitánysággal. Rendszeresek a közös bejárások, melynek során képezzük a járőröket, természetvédelmi szakmai kérdésekben, illetve igyekszünk fajismeretüket bővíteni. Fokozott és napi ellenőrzéseket tartunk tiszavirágzás idején, amikor a kérészek illegális gyűjtését igyekszünk megakadályozni.
Olajvezeték építésének szakmai felügyelete Túrkeve határában 2005. májusában a Hortobágyi Nemzeti Park megkereste egyesületünket, hogy együttműködésünkkel és szakmai felügyeletünkkel segítsük egy a Túrkeve határában épülő és Gyomaendrőd irányába futó olajvezeték építését. Egyesületünk munkatársa a kivitelező cég mérnökeivel terepbejáráson tekintette meg a tervezett nyomvonalat, melynek módosított nyomvonala a helyi védett és Natura 2000-es Pásztó-puszta mellett halad. Az eredeti tervek szerint a vezeték a gyepen keresztül haladt volna, de ezt a HNPI időben megtiltotta, helyette készült egy olyan nyomvonalterv, mely mindenki megelégedésére csak szántóföldeken halad keresztül, így meglévő gyepterületet nem érintett. A helyszíni bejárások után a kivitelező céghez eljuttattuk szakmai állásfoglalásunkat és javaslatainkat a munkafolyamat elkezdéséhez. A tervező cég a javaslatokat elfogadta és biztosítottak a megtartásáról, melynek értelmében munkájukat a területen fellelhető természeti értékek károsítása nélkül viszik véghez.
Mezőtúri Liget-tó cönológiai felmérése A 2005-ös évben is (csakúgy, mint elmúlt évben) Egyesületünket kérte fel a mezőtúri Városgondnokság a Liget-tó cönológiai állapotfelmérésének elkészítésére. A cönológiai felmérést a szerződésben vállalt feltételeknek megfelelően határidőre elkészítettük, a zárójelentést leadtuk.
Média jelenlét Rendszeresen segítjük a Néplap cikkíróit szakmai kérdések tisztázásában, illetve adunk anyagot cikkekhez. Több televízió és rádió riportot adtunk ez évben is.
Fegyverfenéki élőhelyrekonstrukció fenntartása A 2005-es év tél végén folyamán gondoskodni kellett a területen a vízpótlásáról, hogy a költési időszakra megfelelő vízborításról. A vízpótlásnak köszönhetően ideális nyári lúd és nagy kócsag élőhelyet sikerült megtartani. Több védett madárfaj és kétéltűfajnak a környéken kimagaslóan fontos élőhelyet és szaporodóhelyet tartottunk fenn.
|
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|