Zöld
jeles napok októberben
Októberben is számos környezetvédelmi jelentőségű
jeles napot ünneplünk, amelyek alkalmat teremtenek egy-egy
fontos témakör körbejárására, megvitatására. A természet,
a környezet szépségét és hasznosságát csak az tudja megmutatni
gyermekeinek, tanítványainak, aki maga is felfedezi a természet
szépségét, aki maga is értő szemmel figyeli a madarat, de
észre veszi alatta a fát, és a fán a bogarakat – megérti a
környezetvédelem fontosságát és annak globális védelmét, és
azt maga feladatának is tartja. Erre októberben is számos
alkalmat nyújtanak a jeles napok.
Az októberi jeles napok közül csak néhányat mutatunk
itt be, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület „Jeles napok a
környezet- és természetvédelemben” című kiadványából több
jeles nap eredetét és történetét is megismerhetik. A kiadvány
megrendelhető a http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/megrendel.htm
címen.
Október 4.
Az állatok világnapja
Sajátos története van e napnak a jeles napok között, hiszen
klasszikusan Assisi Szent Ferencnek, az állatok védőszentjének
napja e nap, tehát vallási hagyományokat őriz. Jóideig az
élő állatok védelmére hívták fel a figyelmet a világban e
napon, és pusztításuk ellen tiltakoztak. Ma már leginkább
az emberek környezetében élő állatok védelmére, a velük való
humánus bánásra irányulnak a megemlékezések, rendezvények.
Az 1181-ben született Ferenc édesapja dúsgazdag posztókereskedő
volt. Ifjúkori léhaságait váltotta fel szent élettel, és az
állatok védelmére. 1206-ban elutasítva az összes földi javakat,
megalapította a „kis testvérek” rendet (későbbi nevén ferences
rendet), és minden állatot a barátjának tekintett. Assisi
Szent Ferenc a hagyomány szerint értette az állatok nyelvét,
és beszélt velük, de minden más élőlényt is védett, óvott.
1226. október 4-én hunyt el, és 1228-ban avatták szentté.
Magyarországon 1991 óta rendezik meg halálának évfordulóján
az állatok világnapját. Ez alkalomból állatvédők tiltakoznak
szerte a világban, és különféle családi programokat, vetélkedőket,
nyílt napokat, felvonulásokat rendeznek, és kampányokon hívják
fel a figyelmet az állatvédelem aktuális kérdéseire.
Október
első hétvégéje
Madármegfigyelési világnap
A madárvédelemmel foglalkozó BirdLife International 1992-ben
kezdeményezte első alkalommal, hogy nemzetközileg összehangolt
madármegfigyelő napokat rendezzenek. A programot hazánkban
a Magyar Madártani Egyesület (a BirdLife hazai képviselője)
koordinálja, de sok más szervezet és intézmény szervez e napon
megfigyeléseket az országban. Előadásokhoz, kirándulásokhoz,
madarásztúrákhoz évek óta egyre többen csatakoznak, és a programok
során beküldik a megfigyelt adatokat a megfigyeléseket koordináló
központba a Magyar Madártani Egyesület részére (www.mme.hu).
Az alábbi adatokat kell beküldeni: megfigyelés helyszíne,
a résztvevők száma, a megfigyelt madarak összlétszáma, a három
leggyakoribb madár neve és száma, ritka vagy érdekes madarak
felbukkanása.
Természetesen nem probléma az sem, ha nem tudják meghatározni
a madárfajokat, ebben az esetben elég a többi adatot megnevezni.
A beküldések összegzése terén a résztvevő országok a program
sikerével kapcsolatban egymással is versengenek, és Magyarország
ebben a versenyben eddig kiváló eredményeket ért el. Az európai
országokat figyelembe véve, évek óta mindig az első három
helyezett között vagyunk a látott madarak és a helyszínek
számát tekintve.
Ebből az alkalomból a Nimfea
Természetvédelmi Egyesület is megrendezi hagyományos kirándulását.
Október 7-én reggel 07:00-12:00 között a túrkevei Malomzugi-halastavakon
és a Balai-pusztákon lesz madármegfigyelés, kerékpárral. Találkozó
reggel 06:50-kor a Nimfea TE központi irodájának bejárata
előtt, az Ecsegi u. 22/a szám alatt.
Október 8-án reggel 07:00-12:00
között a kisújszállási Gyalpári-Csordajáráson, a Kenderesszigeti-halastavakon
és a Hortobágy-Berettyó folyó mellett lesz madármegfigyelő
kirándulás, kerékpárral. Találkozó reggel 06:50-kor Kisújszálláson,
a Móricz Zsigmond Gimnázium parkolójában.
Mindkét kirándulással kapcsolatban további információ a Nimfea
Központi Irodában Monoki Ákosnál, telefon: 56/361-505, vagy
e-mailen: akos'kukac'nimfea.hu
Október
16.
Élelmezési világnap
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) Rómában
ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat
alapján világélelmezési napnak nyilvánította október 16-át,
amely egyben megemlékezés a FAO 1945. évi megalapításáról.
Szerte a világban több mint 840 millió ember éhezik, és még
több szenved különböző tápanyag hiányból eredő betegségekben.
Ezen problémák jól mutatják a társadalom és bioszféra szoros
egymásrautaltságát, hiszen a természeti erőforrások és a biológiai
sokféleség védelme jelen esetben az emberi táplálék védelme
is egyben. A világban a kultúrnövények gazdag választéka és
a háziasított állatok sokszínűsége ellenére az emberiség élelmiszerellátása
90 százalékban csupán 14 emlős és madárfaj lététől függ, és
csupán négy növényfajta biztosítja a növényektől származó
energiánk 50 százalékát.
Kiemelten fontos lenne a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság
használata, a bölcs tájhasználatot megvalósító agrárium, ahol
megszüntetjük az élelmiszer-globalizációt, és a mezőgazdaság
gyorsan csökkenő génállományát, hiszen az egyedülálló tulajdonságokkal
rendelkező táji növény- és állatfajok lehetővé teszik a termesztés
és tenyésztés változó feltételekhez történő alkalmazkodását.
Október 21.
Földünkért világnap
1991-ben jelent meg az IUCN (Világ Természetvédelmi Unió),
a UNEP (ENSZ környezetvédelmi programja) és a WWF (Világ Vadvédelmi
Alap, nemzetközi kiadásában a „Földünkért: stratégia a fenntartható
élethez” címet viselő természetvédelmi az évben, október 21-én
az IUCN „Földünkért” címmel világkampány indított, így ezen
a napon azóta is arra emlékezünk, hogy az emberiség élete
és környezetének sorsa alapvetően összekapcsolódik, ami e
világnap legfontosabb üzenete.
1991-ben a kampány a dalai láma szavaival kezdődött:
„Olyan globális kérdések esetén, mint a Föld megőrzése, és
igazából minden probléma kezelésekor, az emberi tudat kulcstényező...
A külső környezet megváltozása érdekében először magunkban
kell változtatni… A természeti erőforrások pusztítása a tudatlanságból,
a Föld élőlényei iránt tanúsított tisztelet hiányából és a
mohóságból származik.
Először arra kell törekednünk, hogy ezeket a tudatállapotokat
legyőzzük, ráébredjünk lényeket nem bántani, és felismerni
az együttérzés szükségességét... A probléma holisztikus megközelítésére
van szükség, vegyítve a szereteten és együttérzésen alapuló
egyetemes felelősségérzettel.”