Madármentési tapasztalatok Bulgáriában
Látogatóban jártunk egy bolgár természetvédelmi civil szervezet,
a Green Balkans állatmentő és –repatriáló központjában, ahol
többek között megismerkedtünk Gruyoval és párjával, a két
rózsás gödénnyel.
A Green Balkans Stara Zagorában működő állatmentő
és –repatriáló központja hivatalos CITES mentőállomás. Ez
az 1973-ban, Washingtonban aláírt egyezmény (teljes nevén
Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok
nemzetközi kereskedelméről) előírja, hogy a részes feleknek
gondoskodnia kell az egyezmény értelmében lefoglalt élő egyedek
megfelelő ellátásáról, hivatalos mentőközpontba való szállításáról.
A Bulgáriában nemrégen elfogadott biodiverzitás-védelmi törvény
szabályozza nem csak a CITES egyezmény értelmében lefoglalt
egyedek elhelyezését, hanem a sérült állatok kezelését is.
A Green Balkans központja egyike az ország hat hivatalos állatmentő
állomásának, amelyet szükség esetén a fenti törvény értelmében
értesíteni kell. Az állampolgári bejelentések többnyire a
regionális környezetvédelmi felügyelőségekhez futnak be, ahol
a tisztviselőknek jogszabályi kötelességük valamelyik mentőállomást
értesíteni. A felügyelőségeken kívül természetesen máshonnan
is érkeznek bejelentések, hiszen a Green Balkans-nak országszerte
számos önkéntese dolgozik. Amint a bejelentés beérkezett a
központba, egy megfelelően felszerelt jármű indul a helyszínre,
és a központba szállítja a sérült állatot, ahol az állatorvosok
és a munkájukat nap mint nap segítő három önkéntes veszik
kezelésbe a beteget.
Ebben a tekintetben a környezetvédelmi minisztériummal való
együttműködés példás és igen szoros, például a mentéshez és
befogáshoz használt kisbuszt is a minisztérium biztosítja.
Ezen felül a regionális felügyelőségekkel is rendszeres a
kapcsolattartás, némelyik régióban különösen erős ezeknek
a felügyelőségeknek az érdekérvényesítő képessége, és határozottan
fellépnek a környezetvédelmi jogszabályok betartatása mellett.
A sérült állatok mentésével kapcsolatos együttműködés is általában
jól működik, bár persze vannak kellemetlen tapasztalatok is.
Az itt fogadott állatok háromnegyede madár, de érkeznek sérült
hüllők, elsősorban teknősök, valamint emlősök, például denevérek
is. A legtöbb ellátásra szoruló állat természetvédelmi védettséget
élvez vagy a nemzeti szabályozás szerint, vagy nemzetközi
egyezmények (pl. CITES, Berni egyezmény) értelmében. Átlagosan
napi 3-4 állat érkezik (2005-ben összesen 1247 egyed), de
az elosztásuk nem egyenletes az év során: kiemelkedően nagy
számú sérült madárról érkezik bejelentés a párzási időszakban,
illetve a vadászati idény kezdetekor – a behozott madár ilyenkor
általában fiatal egyed, amelyik vagy a saját, vagy a vadász
ügyetlenségének esett áldozatul. A sérülések okai között gyakran
szerepel a járművekkel való ütközés és az elektromos vezetékeknél
szenvedett áramütés is, a hazai tapasztalatokhoz hasonlóan.
A bolgár központban fogadott madarak nagy része igen súlyos
állapotban van, többszörös végtag- és koponyatörésekkel, nyílt
sebekkel, a bőrfelszín sérülésével, lebénulva, olajos anyagokkal
borítva, sokkos állapotban. Ezeket az állatokat a központ
állatorvos sebészei látják el, majd naponta ellenőrzik a betegeket
a felépülés teljes időtartama alatt. A teljes gyógyulásig
bizonyos esetekben 6-8 hónap is eltelhet, majd ezt követően
kerülhet sor az állat szabadon bocsátására, repatriálására.
Ez az a terület, ahol a Green Balkans a többi mentőállomásnál
és az állatkerteknél lényegesen több tapasztalattal rendelkezik,
mivel a többi intézmény nem igazán gyakorolja a gyógyult madarak
szabadon engedését.
Gruyo, a rózsás gödény (Pelecanus onocratulus) és párja nem
az egyetlen állandó lakója a központnak, mivel sajnos évről
évre gyarapodik azoknak a sérült madaraknak száma, amelyeket
nem lehet visszaengedni természetes élőhelyükre. Persze a
sérült és beteg állatok elsősorban azért kerülnek a központba,
hogy a megfelelő szakellátás után visszatérhessenek a természetbe,
de a véglegesen itt megtelepedni kényszerülő madarak lehetőség
szerint fogságban való szaporítási programban vesznek részt.
Az évek óta itt élő parlagi sas (Aquila heliaca) hímhez várhatóan
nemsokára érkezik egy olyan tojó, amely fióka korától fogva
emberek között nevelkedett, így viselkedése sajnos nem teszi
lehetővé a repatriálást, de szerencsés esetben a két madár
párzása sikeres lehet.
A balkáni országok összefogásával folytatott keselyűszaporítási
programban is részt vesz a Green Balkans, ennek keretében
szakállas saskeselyűk (Gypaetus barbarus) fogságban szaporított
példányainak visszatelepítésére készülnek. Jelenleg radiometriás
vizsgálatokat folytatnak a görög és bolgár területeken a fakó-
és barátkeselyűk (Gyps fulvus, Aegypus monachus) megfigyelésére.
Ezen felül a Green Balkans még igen sokszínű tevékenységet
folytat, amelynek megismerésére talán több hét sem lenne elég.
Reméljük, hogy a kapcsolat a jövőben tovább folytatódik, és
sokat tanulhatunk még egymás tapasztalataiból. A tanulmányutat
az NCA nemzetközi szakkollégiumának támogatása tette lehetővé.
A Green Balkans állatmentő és –rehabilitáló központjának honlapja:
http://www.greenbalkans.org/crrrv_en.html
