Miért is fontos nekünk a biológiai sokféleség?
A biológiai sokféleség (vagy biodiverzitás) jelen van a vízben,
a földön és a levegőben, magában foglalja a mikroszkopikus
baktériumoktól kezdve az összes élőlényt, de az ökoszisztémák
változatosságát is csakúgy, mint a fajokon belüli genetikai
változatosságot. A biodiverzitás az ökoszisztémák nyújtotta
szolgáltatásokon és természeti erőforrásokon keresztül alapját
képezi bárminemű emberi tevékenységnek. Az ökoszisztéma szolgáltatásai
biztosítják az élelmet, a tiszta vizet, és minden emberi tevékenységhez
szükséges nyersanyagot, legyen az akár építőanyag, textilrost
vagy tűzifa; az ökoszisztéma szolgáltatásai nélkül nem valósulhatna
meg a tápanyagok és a víz körforgása, a talaj képződése, a
növények beporzása, a földi klíma szabályozása, de ezen felül
kikapcsolódási lehetőséget, esztétikai élményt és még sok
egyebet nyújtanak. Ezért a biodiverzitás fenntartható használata
alapvető feltétele az emberiség hosszú távú fennmaradásának
és a fenntartható fejlődésnek. Sajnos azonban a biodiverzitás
a káros és fenntarthatatlan emberi tevékenységek hatására
soha nem látott mértékben csökken Földünkön. A közelmúlt tanulmányai
azt mutatják, hogy világszerte az ökoszisztéma szolgáltatásainak
kétharmada hanyatlóban van, és a fajok kihalásának üteme ezerszerese
a normális mértéknek.
A
2010-es célkitűzés és a „Visszaszámlálás 2010-ig”
A problémát felismerve számos nemzetközi fórumon született
politikai elhatározás a biológiai sokféleség csökkenésének
lassítására, így az EU tagállamai 2001-ben a Göteborgi Csúcson,
majd a nemzetközi közösség 2002-ben a johannesburgi Fenntartható
Fejlődés Világcsúcson vállalt kötelezettséget a biodiverzitás
megőrzésére. 2003-ban Kijevben a „Környezetet Európának” folyamat
keretében rendezett pán-európai miniszteri találkozó résztvevői
ezen túlmutatva vállalták, hogy a biodiverzitás csökkenését
2010-ig megállítják.
Ezen nemzetközi kötelezettségvállalások alapján indult útjára
az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) „Visszaszámlálás
2010-ig” kezdeményezése. A csatlakozni kívánó kormányok, önkormányzatok,
kormányközi és nem kormányzati szervezetek és a társadalom
minden egyéb szereplője a 2010-es nyilatkozat aláírásával
fejezhetik ki, hogy fontosnak tartják a biológiai sokféleség
megőrzését, és elkötelezik magukat, hogy a cél megvalósítása
érdekében konkrét lépéseket tesznek. A nyilatkozathoz már
eddig is mintegy 100 aláíró csatlakozott Európából, és az
aláírók száma folyamatosan növekszik.
Legutóbb az IUCN október 18-21. között tartott pán-európai
találkozót Barcelonában, ahol a kezdeményezés jövőjéről, a
cselekvési lehetőségekről esett szó elsősorban, de ezen felül
a résztvevők megvitatták a természetvédelem finanszírozásával
és a társadalmi szemléletformálással és kommunikációval kapcsolatos
tapasztalataikat is. A rendezvényen ünnepélyes keretek között
újabb 20 aláíró csatlakozott a 2010-es nyilatkozathoz, többek
között a rendezvénynek is helyet adó Katalónia önkormányzata.
Hazánk természetvédelmét három szervezet képviselte: a Magyar
Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország, a Göncöl
Szövetség és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület.
A résztvevő csaknem 200 IUCN tagszervezet megállapította,
hogy „A természet és annak szolgáltatásai képezik a gazdasági
ás társadalmi jólét alapját”. David Brower, az amerikai és
nemzetközi környezetvédő mozgalom egyik meghatározó alakjának,
a Föld Barátai nemzetközi civil szervezet alapító tagjának
szavaival„Egy halott bolygón nincs üzleti élet sem.”
Elérhető-e
a 2010-es célkitűzés?
Tárgyilagosan nézve persze a 2010-es célkitűzés, azaz a biodiverzitás
csökkenésének megállítása nem érhető el a kitűzött időkorláton
belül: jelenleg semmilyen jel nem mutat arra, hogy a pusztulás
mértéke csökkenne, sőt a jelenleg tapasztalható folyamatok,
a tájhasználat változásai vagy a globális éghajlatváltozás
egyértelműen a tendencia további gyorsulása felé mutatnak.
Magyarország
és a 2010-es vállalások
Hazánk esete is pontosan ugyanezt példázza, hiszen a mi illetékes
miniszterünk is részt vett mindazokon az eseményeken, ahol
a célt megfogalmazták, és szeptemberben a 2010-es nyilatkozat
aláírásával azt is vállalta az ország, hogy konkrét lépéseket
tesz a biológia sokféleség megőrzése érdekében. Ennek kapcsán
került sor 3 új terület felvételére a Ramsari egyezmény jegyzékébe,
és ezen felül a kormány azt is vállalta, hogy tovább növeli
a kijelölt területek nagyságát, betartja az EU vonatkozó jogszabályait
és a nemzetközi egyezményeket, megerősíti a természetvédelem
pénzügyi és jogszabályi hátterét, növeli a társadalmi tudatosságot
és javítja a területek és fajok kezelési intézkedéseit.
Hazánk persze korábban is számos dokumentum és egyezmény aláírásával
vállalt ilyen és hasonló feladatokat, amelyek eddig se hoztak
eredményt, és ezúttal is inkább csak a kormányzati és miniszteri
PR részének kell tekinteni az eseményt. A jelenlegi gazdasági
folyamatok szinte kivétel nélkül az itt megfogalmazott céllal
ellentétes irányba hatnak. Példaként lehet említeni a közlekedési
infrastruktúra erőltetett fejlesztését, a folyó és a közeljövőben
tervezett ipari beruházásokat, a mezőgazdaság torz támogatási
rendszereit, amelyek mind a hagyományos tájhasználat megszűnését,
az élőhelyek állapotromlását és szétszabdalását, a víz és
a levegő fokozott szennyeződését segítik elő. Hazánk nem tesz
maradéktalanul eleget se az Európai Unió természetvédelmi
joganyagának, se annak a számos globális és regionális egyezménynek,
amihez az ország az évek során ünnepélyes keretek között csatlakozott
(ezen egyezmények bemutatása nemsokára elérhető lesz a Nimfea
Természetvédelmi Egyesület honlapjáról is). Ezzel párhuzamosan
hazánkban a természetvédelmi források folyamatos csökkentése
és a természetvédelemben dolgozók szűnni nem akaró létszámleépítése
zajlik, tehát a nyilatkozatban megfogalmazott vállalások igen
képmutatóak, és a kormányzat, valamint a szaktárca gyakorlati
lépései nap mint nap cáfolják a hangzatos ígéreteket.
Akkor
mégis mire jó a „Visszaszámlálás 2010-ig” kezdeményezés?
Minden jogszabály annyit ér, amennyire alkalmazzák. Ugyanez
érvényes minden kormányzati szintű kötelezettségvállalásra,
és különösen igaz a hazai joganyagba bekerülő EU-s irányelvekre
és a jogszabályban kihirdetett nemzetközi egyezményekre. Ennek
megfelelően a társadalmi szereplők feladata, hogy az általuk
megválasztott vezetők figyelmét újból és újból felhívják arra,
hogy feladatuk nem ért véget a csatlakozási ceremónián való
részvételnél és a lelkes sajtónyilatkozatok kiadásánál: a
vállalt kötelezettségeknek eleget is kell tenni. A demokráciában
ez nemcsak lehetőség, hanem az öntudatos állampolgártól elvárt
viselkedési forma. Kötelességünk minden adandó alkalommal
felhívni a kormányzati tisztviselők figyelmét arra, hogy ismerjük
az ígéreteit és számon is kérjük azok betartását.
További linkek
Magyarul
a 2010-es célkitűzésről:
http://www.ceeweb.org/hun/tteruletek/2010/index.htm
A
„Visszaszámlálás 2010-ig” honlapja:
http://www.countdown2010.net/
Az
IUCN Európai Regionális Irodájának honlapja:
http://www.iucn.org/places/europe/rofe/
További
információ angolul a biodiverzitásról:
http://www.greenfacts.org/biodiversity/index.htm
A
Magyar Természetvédők Szövetsége – Föld Barátai Magyarország
honlapja:
www.mtvsz.hu
A
Göncöl Szövetség honlapja:
www.goncol.hu
A
Ramsari egyezményről magyarul:
www.ramsar.hu
