Veszélyben a Dobra folyó
A
horvát Dobra folyón tervezett újabb vízerőmű-fejlesztések
nem csak a raftingolni vágyók vadvizeit veszélyeztetik, hanem
a karsztvidék különleges barlangi élővilágnak otthont adó
barlangrendszerét, valamint több más faj mellett a galóca
(Hucho hucho) szaporodóhelyét is.
Horvátország hegyvidékének és síkságainak találkozásánál,
Zágrábtól délre folyik a Dobra folyó. A karsztos területen
áthaladó folyó barlangrendszere többféle ritkaságnak ad otthont,
többek között az egyetlen édesvízi szivacsnak és veszélyeztetett
denevérfajoknak is. A barlangi élővilág feltáratlansága miatt
ezen felül még sok más, eddig ismeretlen faj is élhet ezekben
a barlangokban. A Dobra folyóban 36 féle hal fordul elő, ebből
19 szerepel a horvát vörös listán. Megtalálható itt a Duna
vízrendszerében kialakult őshonos és bennszülött faj, a galóca
(Hucho hucho) is. A galóca élő- és szaporodóhelyei a vízszabályozások
miatt Európa-szerte megfogyatkoztak, ennek köszönhetően került
be a berni egyezmény III. függelékébe, valamint az Európai
Unió Élőhelyvédelmi irányelvének mellékletébe is. A Dobra
folyót emiatt jelölte Horvátország – mint EU-tagjelölt – a
Natura 2000 területek listájára.
A területen, Lesce-nél egy 1987-ben jóváhagyott terv
alapján, 2003-ban kezdődtek meg egy vízerőmű építési munkálatai.
A munka nagy ütemben folyik, a természetvédelmi hatóságok
által még az 1988-ban elkészült környezeti hatástanulmány
alapján kiadott engedélyek birtokában.
Az építkezés jóváhagyásakor persze arra hivatkoztak, hogy
az energiaellátás biztosítása közérdek. A 65 millió euróból
megvalósuló beruházás ugyanakkor Horvátország villanyáram-szükségletének
pusztán 1%-át fedezné.
A termelt energia továbbítására ráadásul
egy olyan elosztó rendszeren keresztül kerülne sor, amely
közel 20%-os energiaveszteséggel jár. A karsztvidékre telepített
vízerőmű eleve nem költséghatékony megoldás, amit máshol nem
is nagyon alkalmaznak, ugyanis a porózus közegben nehéz a
vízvisszatartást megoldani.
Ennek ellenére az építkezés zavartalanul folyik tovább. Az
építkezés utolsó, vélhetően a természetet legjobban károsító
szakaszára azonban még nem került sor, ugyanis a terület vízzel
való feltöltésére még nem adták ki a szükséges engedélyt.
A feltöltés hatására víz alá kerülnének az értékes barlangok,
megszűnne a halak ívóhelye, sőt a turisták se tudnának többet
a folyón a vadvízi evezésnek hódolni.
A Zelenija Akcija – Föld Barátai Horvátország
(http://www.zelena-akcija.hr/)
az erőművet szintén ellenző helyi lakosság támogatásával jelenleg
minden eszközzel szeretné felhívni a döntéshozók figyelmét
arra, hogy a beruházás gazdaságilag nem kifizetődő, a természetben
okozott károk felbecsülhetetlenek, és a társadalmi részvétel
elvei is sérültek. Ezért arra szólítják fel a horvát kormányt
és az illetékes minisztériumokat, hogy azonnal állítsák le
az építkezést, készítsenek a jelenlegi előírásoknak megfelelő
környezeti hatástanulmányt, és vegyék figyelembe az Európai
Unió és az Aarhus-i egyezmény társadalmi részvételre vonatkozó
előírásait.
Kérjük, hogy csatlakozzon Ön is a Zelenija Akcija kampányához,
és írja alá a
http://www.zelena-akcija.hr/ZANoviWeb/content/blogsection/0/203/lang,en/
oldalon elérhető petíciót!
