Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

Veszélyben a Dobra folyó

 A horvát Dobra folyón tervezett újabb vízerőmű-fejlesztések nem csak a raftingolni vágyók vadvizeit veszélyeztetik, hanem a karsztvidék különleges barlangi élővilágnak otthont adó barlangrendszerét, valamint több más faj mellett a galóca (Hucho hucho) szaporodóhelyét is.

  Horvátország hegyvidékének és síkságainak találkozásánál, Zágrábtól délre folyik a Dobra folyó. A karsztos területen áthaladó folyó barlangrendszere többféle ritkaságnak ad otthont, többek között az egyetlen édesvízi szivacsnak és veszélyeztetett denevérfajoknak is. A barlangi élővilág feltáratlansága miatt ezen felül még sok más, eddig ismeretlen faj is élhet ezekben a barlangokban. A Dobra folyóban 36 féle hal fordul elő, ebből 19 szerepel a horvát vörös listán. Megtalálható itt a Duna vízrendszerében kialakult őshonos és bennszülött faj, a galóca (Hucho hucho) is. A galóca élő- és szaporodóhelyei a vízszabályozások miatt Európa-szerte megfogyatkoztak, ennek köszönhetően került be a berni egyezmény III. függelékébe, valamint az Európai Unió Élőhelyvédelmi irányelvének mellékletébe is. A Dobra folyót emiatt jelölte Horvátország – mint EU-tagjelölt – a Natura 2000 területek listájára.
  A területen, Lesce-nél egy 1987-ben jóváhagyott terv alapján, 2003-ban kezdődtek meg egy vízerőmű építési munkálatai. A munka nagy ütemben folyik, a természetvédelmi hatóságok által még az 1988-ban elkészült környezeti hatástanulmány alapján kiadott engedélyek birtokában.
Az építkezés jóváhagyásakor persze arra hivatkoztak, hogy az energiaellátás biztosítása közérdek. A 65 millió euróból megvalósuló beruházás ugyanakkor Horvátország villanyáram-szükségletének pusztán 1%-át fedezné.
    A termelt energia továbbítására ráadásul egy olyan elosztó rendszeren keresztül kerülne sor, amely közel 20%-os energiaveszteséggel jár. A karsztvidékre telepített vízerőmű eleve nem költséghatékony megoldás, amit máshol nem is nagyon alkalmaznak, ugyanis a porózus közegben nehéz a vízvisszatartást megoldani.
Ennek ellenére az építkezés zavartalanul folyik tovább. Az építkezés utolsó, vélhetően a természetet legjobban károsító szakaszára azonban még nem került sor, ugyanis a terület vízzel való feltöltésére még nem adták ki a szükséges engedélyt. A feltöltés hatására víz alá kerülnének az értékes barlangok, megszűnne a halak ívóhelye, sőt a turisták se tudnának többet a folyón a vadvízi evezésnek hódolni.
   A Zelenija Akcija – Föld Barátai Horvátország (http://www.zelena-akcija.hr/) az erőművet szintén ellenző helyi lakosság támogatásával jelenleg minden eszközzel szeretné felhívni a döntéshozók figyelmét arra, hogy a beruházás gazdaságilag nem kifizetődő, a természetben okozott károk felbecsülhetetlenek, és a társadalmi részvétel elvei is sérültek. Ezért arra szólítják fel a horvát kormányt és az illetékes minisztériumokat, hogy azonnal állítsák le az építkezést, készítsenek a jelenlegi előírásoknak megfelelő környezeti hatástanulmányt, és vegyék figyelembe az Európai Unió és az Aarhus-i egyezmény társadalmi részvételre vonatkozó előírásait.

Kérjük, hogy csatlakozzon Ön is a Zelenija Akcija kampányához, és írja alá a
http://www.zelena-akcija.hr/ZANoviWeb/content/blogsection/0/203/lang,en/ oldalon elérhető petíciót!

 

 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -