BESZÁMOLÓ
a
Növényfajok és társulások érdekében végzett természetvédelmi
beavatkozások Magyarországon
című szemináriumról
Amint az a címből is látszik, alapvetően gyakorlati
kérdésekkel foglalkozott a szeminárium. Témája: Az országban
még meglévő növényfajok és társulások érdekében hol, milyen
természetvédelmi kezelést kell, illetve lehet megvalósítani.
Ezek után nem meglepő, hogy a résztvevők és előadók között
a legnagyobb számban a hazai nemzeti parkok képviselői voltak
jelen, főként természetvédelmi őrök, illetve igazgatók, igazgatóhelyettesek,
osztályvezetők képviseletében. Hiszen az alkalmazott természetvédelem
az, mely a legtöbbet tehet a természetvédelmi értékek fennmaradásáért.
A megőrzéssel párhuzamosan a nemzeti parkoknál kutatás is
folyik, sokszor valamely tudományegyetemmel karöltve. Jelen
volt még a Tudományos Akadémia Vácrátóti kutatóintézetének
képviselete, valamint a KvVM Természet- és Környezetmegőrzési
Szakállamtitkársága is.
A konferencia átfogó képet nyújtott a hazánkban
2006-ban zajló természetvédelmi kezelési munkálatokról. Az
egyes előadásokra – melyekből volt bőven, szám szerint 29
– nem térek ki, hanem az elhangzott előadásokból a mindenki
számára egyértelműen leszűrhető tanulságokat foglalom össze:
Ezek a következők:
- védett növények szaporítása csak dokumentált formában történjen
- növényzeti foltok és növényfajok áttelepítése tilos
- a hagyományos gazdálkodás megőrzése mindennél fontosabb
a természetvédelemben
- elengedhetetlen a természetszerű erdőgazdálkodási formák
azonnali bevezetése az erdészeti művelések során, legalább
a védett területeken
- vizes élőhelyek rehabilitációja minél nagyobb területen
történjen meg
- invazív növényfajok elleni védekezés fontossága, valamint
a nem őshonos fafajok további telepítésének leállítása (különös
tekintettel az akác, fenyőfélék, gyalogakác, bálványfa)
Talán mindenki számára érthető, hogy miért ezek a fő
veszélyeztető tényezők. Amíg nem kezdődött meg a Tisza szabályozása
a szántóterületek növelése érdekében, nem létezett, -vagy
csak kis jelentőséggel bírt- árvízprobléma, és az aszály.
Nagy területen folyt állattartás, ahol lehetett pedig művelték
a területeket. Bizonyos helyeket kaszáltak, néha felhagyták,
majd újra kaszálták, illetve legeltették. A változatos művelési
formák, melyek kis területeken mozaikosan jelentkeztek mindig
hagytak helyet az élővilág számára, sőt bizonyos fajoknak
ez kedvezett is. Nagyjából hasonló módon, csak más céllal
ment ez az ország egyéb területein. A Középhegységben például
erdőirtásokat hoztak létre a szén- és mészégetéshez, majd
ott legeltettek, később kaszáltak, így hozták létre a jelenleg
is értékes hegyi rétjeink többségét. Mára ezeket hagyományos
gazdálkodás hiányában a becserjésedés és az erdősítés veszélyezteti.
Nem lehet elégszer elmondani, hogy a vidéki ember, művelt
és a természetes a táj, nem létezhet egymás nélkül, és mindent
meg kell tennünk fennmaradásuk érdekében. Emellett meg kell
jegyeznünk, hogy éppen ezek a gazdálkodási formák megszűnése
a legjelentősebb ok számos invazív növényfaj megjelenésekor.
Az országban rendkívül nagy területen jelent ez problémát,
és szinte biztos, hogy mára számos területen tehetetlenek
lettünk bizonyos fajokkal szemben. Ilyenek az akác, a gyalogakác,
a selyemkóró, több helyen a parlagfű, japán keserűfű fajok.
Ám sok helyen még lehet, és kell is ellenük védekezni!
A konferencia több előadása is foglalkozott a
ritka és védett növényfajok szaporítási tapasztalataival.
Ezek sokszor nem tudományos igényű kísérletek, hanem egy erősen
megritkult faj felszaporításáért végzett munkálatok voltak.
Számos faj esetében szép eredményeket értek el, volt azonban,
ahol jórészt kudarcról adtak számot. Ezek esetében nem lehet
pontosan tudni, mi okozta a sikertelenséget, sokszor hiányosan
dokumentálták a kísérleteket. Pedig a nyomon követhetőség,
a megismételhetőség kritériumai, hogy minden elvégzett folyamatról
pontos információink legyenek. Ilyenek, pl. mikor ültetünk,
milyen talajba, locsolások feljegyzése, az időjárás szélsőségeinek
dokumentálása, kártételek, stb. Mindezek teljes körű dokumentálásával,
majd a tapasztalatok széles körű megismertetésével – itt tudományos
publikációra gondolunk – segíteni lehet a többi szakembert,
hogy az esetleges nehézségeket elkerüljék, és a szaporítási
kísérletek még nagyobb számban legyenek sikeresek. (védett
növény szaporításához – tartásához, de még magjának leszedéséhez
is – a KvVM Természetvédelmi Felügyelőségének engedélye szükséges,
és kizárólag szakember végezheti!)
Elhangzott a konferencián két előadás,
mely bizonyos területről történő védett növényfajok, valamint
gyepfoltok áttelepítésének eredményeit mutatta be. A gazdasági
kényszer nyomása miatt elvégzett munkák lehangoló eredménnyel
végződtek. A tanulságokat leszűrve, az illetékes nemzeti park
munkatársai úgy döntöttek publikálják az eredményeket. Ennek
célja, hogy lássa be a technokrata világ, nem lehet a természetes
életközösségek bizonyos elemeit, vagy akár foltjait is ide-oda
pakolgatni. Reményeink szerint soha többé nem történhet meg
az, hogy bizonyos érdekcsoportok miatt károsodjanak a természeti
értékek!!!
Igen fontos témája volt a konferenciának a vizes élőhelyek
rehabilitációja. Ezek főként hortobágyi szikes puszták, fertői
lápok eseteit mutatták be, ahol megoldották a víz utánpótlását,
vagy teljesen felszámolták a korábban létesített vízelvezető
rendszer szinte mindegyik elemét. Ezzel párhuzamosan – természetesen
a Hortobágyon – a legeltetés visszaállítása is a munkák része
volt. Itt hatalmas szürkemarha gulyát telepítettek vissza
a területre. A táj, az élővilág hihetetlen gyorsan reagált
a változásokra, szerencsére pozitív irányba.
Fontosak ezek a tevékenységek főleg akkor,
mikor szűkebb és tágabb térségünkben, itt az Északi-Középhegységben
és peremén újra a záportározók tucatjainak réme fenyeget.
Mindezt árvízvédelmi indokkal tennék. Ám ezek az építkezések
kizárólag az építtetők gazdasági haszonszerzésével járna,
és védelmi funkciójukat nemhogy nem tudnák ellátni, ellenkezőleg,
növelik az árvízveszélyt, és mivel a feltöltődésük rendkívül
gyors, a lakosságnak igen sokba kerülnének!
Magos Gábor
Hatvani Környezetvédő Egyesület
Az előadások anyagai letölthetőek
honlapunkról!
Képek
a szemináriumról
