Jeles napok decemberben
December
hónap jeles napjai közül kettőt emelünk ki. Az emberi jogok
világnapja mellett decemberben nyílik arra lehetőség, hogy
megemlékezzünk a hegyek jelentőségéről. A hegységek természeti
és kulturális örökségének, fajgazdag élővilágának megőrzése
a célja a Kárpátok Keretegyezménynek is, amelyhez Magyarország
is csatlakozott. A részes felek első konferenciájára december
11-13. között kerül sor Kijevben, Ukrajnában.
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület „Jeles napok a környezet-
és természetvédelemben” című kiadványából több jeles nap eredetét
és történetét is megismerhetik.
A hazánk által aláírt egyezmények és egyéb nemzetközileg vállalt
feladatok részletes bemutatása a „Magyarország nemzetközi
kötelezettségvállalásai a természetvédelemben” című kiadványban
olvasható.
Mindkét kiadvány megrendelhető a http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/megrendel.htm
címen.
December
10.
Emberi jogok világnapja
Az emberi jogokról szóló, 1948. december 10-én elfogadott
Egyetemes Nyilatkozat emlékére az ENSZ 1950-ben nyilvánította
világnappá. Az emberi jogok világnapja talán látszólag nem
kötődik szorosan a környezet- és természetvédelem ügyéhez,
pedig nem szabad elfelejtenünk, hogy az egészséges környezethez,
a tiszta levegőhöz és jó minőségű ivóvízhez, a megfelelő lakhatási
körülményekhez és az egészséges élelmiszerekhez való jog a
Földön élő minden ember alapvető emberi joga, aminek csorbulását
nem szabad szó nélkül hagynia senkinek.
René Cassin jogász, Béke Nobel-díjas, az emberi jogok nyilatkozatának
az atyja így fogalmazza meg az emberi jogokat (kivonat):
„Az emberi jogok olyanok, akár a védőpajzs: védelmeznek; ugyanakkor
olyanok is, mint a szabályok, megmondják, hogyan kell viselkednünk.
Hasonlítanak a bírákhoz is, mivel fellebbezhetünk hozzájuk.
Valójában azonban elvont fogalmak, mint ahogy az érzelmek
is, hiszen az érzelem is mindenkinek sajátja, bármi történjen
is, léteznek számunkra.
Veszélyeztethetők, mint a természet, de ugyanakkor elpusztíthatatlanok,
akár a lélek. Időtlenek és egyetemesek – egész életünk során
mindannyiunkat egyformán érintenek, gazdagot, szegényt, időset
és fiatalt, fehéret és feketét, magasat és alacsonyt egyaránt.
Tiszteletet biztosítanak számunkra, ugyanakkor arra köteleznek,
hogy mi is tiszteljünk másokat. Ahogy a jóság, igazság és
igazságosság fogalmának meghatározásában sem egyezünk, az
emberi jogokat sem tudjuk meghatározni, de felismerjük, ha
szembesülünk velük.”
December
11.
A hegyek nemzetközi napja
Ezen világnapról való megemlékezésnek még nincs komoly magyar
hagyománya, hiszen még csak pár évre tekint vissza a kezdeményezés
története: december 11-ét 2003-tól kezdődően az ENSZ közgyűlése
nyilvánította a hegyek nemzetközi napjává. A világnap koordinátor
szervezete a FAO
A kezdeményezés gyökere a 2002. évben megtartott „hegyek nemzetközi
éve”, amely felhívta a figyelmet a hegyek jelentőségére,
illetve hozzájárult ahhoz, hogy a johannesburgi Föld csúcson
létrejöjjön a „Nemzetközi partnerség a hegyi régiók fenntartható
fejlődéséért” nevet viselő kezdeményezés.
A hegyek nemzetközi napjáról való megemlékezés minden évben
egy központi téma köré szerveződik. 2003-ban a mottó a „Hegyek:
az édesvíz forrásai”, 2004-ben „Béke: kulcs a hegyek fenntartható
fejlődéséhez”, míg 2005-ben „Fenntartható
turizmus a hegyekben élők szegénységének enyhítéséért” volt.
Az idei év vezérfonala a „Hegyi biodiverzitás kezelése a jobb
élet érdekében”.
A hegyek napja lehetőség arra, hogy felhívjuk a figyelmet
a hegyi biodiverzitás megőrzésének és fenntartható használatának
fontosságára, hiszen a biológiai sokféleség – a többi természeti
erőforrással együtt – adja az emberi megélhetés alapját. A
hegyvidékek biodiverzitása biztosítja a talaj megfelelő összetételét
és stabilitását a lejtős hegyoldalakon, élelmet, faanyagot,
gyógynövényeket, friss vizet és számos más szolgáltatást nyújt,
valamint esztétikai értékei pihenést, feltöltődést, kikapcsolódást
jelentenek sokunknak. Az itt élők alkalmazkodtak a hegységekben
kialakult feltételekhez, és igen sokféle kulturális és néprajzi
érték, földhasználati és tájgazdálkodási forma, számos, a
helyi viszonyoknak megfelelő kultúrfaj alakult ki a természettel
való évszázados együttélés során. Az erőforrások egyre intenzívebbé
váló használata viszont eltűnéssel fenyegeti ezt az egyedi
természeti és kulturális örökséget, amelynek megőrzése mindannyiunk
közös felelőssége. A feladathoz minden érdekelt szereplő összefogására,
partnerség kialakítására van szükség.
A
hegyek nemzetközi világnapján kezdődik a Kárpátok Keretegyezmény
részes feleinek első találkozója is. A „Keretegyezmény a Kárpátok
védelméről és fenntartható fejlesztéséről” címet viselő egyezményt
2003. május 22-én Kijevben, Ukrajnában fogadták el az Ötödik
„Környezetet Európának” Környezetvédelmi Miniszteri Konferencia
keretében, majd az ezt követő év során aláírta a Kárpátok
térségéhez tartozó 7 ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország,
Románia, Szerbia és Montenegró, Szlovákia és Ukrajna) mindegyike.
A
Kárpátok 481 olyan növényfajnak ad otthont, amely máshol nem
található meg, ezen kívül itt él a legnagyobb számban barnamedve,
farkas, hiúz, Európai bölény és több ritka és veszélyeztetett
madárfaj is. Az Európai Élőhely Fórum "Towards Biodiversity
Monitoring" (A biodiverzitás monitorozása) című jelentése
(http://www.iucn.org/places/europe/rofe/documents/EHF
Monitoring Report.pdf) is felhívja a figyelmet, hogy a
Kárpátokban a barnamedve és a hiúz – a jelenlegi stabil populáció
ellenére – természetvédelmi állapota nem kielégítő, jövőbeli
kilátásaik rosszak. A fenyegető tényezők mindkét esetben hasonlóak:
az orvvadászat és mérgezés mellett a közlekedési infrastruktúra
fejlesztése, a távközlési hálózatok építése és az urbanizált
területek növekedése is szerepel a fő veszélyek között.
Ezek a tények is aláhúzzák annak fontosságát, hogy minden
eszközt meg kell ragadni ezen riasztó tendenciák megállítására
és visszafordítására, és társadalmunkat a jelenlegi környezetpusztító
irányból mihamarabb a fenntarthatóság felé terelni.
Az
egyezmény honlapja: http://www.carpathianconvention.org
