Az USA javaslata veszélyezteti a hiúzfajokat

 Az Amerikai Egyesült Államok megváltoztatná a vörös hiúz kereskedelmére vonatkozó szabályokat, így ennek a hiúzfajnak a szőrméjével szabadon lehetne kereskedni a jövőben. Ezzel nem csak a vörös hiúz, hanem más, Európában súlyosan veszélyeztetett hiúzfajok is még kritikusabb helyzetbe kerülnének. Miért?

   A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét az erről szóló szóló, ún. Washingtoni Egyezmény – CITES (1973) szabályozza. Az egyezményhez tartozó mellékletek határozzák meg, hogy egy adott fajjal lehet-e kereskedni, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. A vörös hiúz (Felix rufus) 1977-ben került az egyezmény II. függelékébe. A II. függelékben szereplő növény- és állatfajok vadon született, illetve vadon termett egyedeivel korlátozott mértékben lehet kereskedni. Így jelenleg a vörös hiúz bundájának, csontjának, vagy az állatból készült bármilyen terméknek az exportjához engedély szükséges, azzal a feltétellel, hogy az export az adott faj túlélése szempontjából nem jár negatív következményekkel.
   A vörös hiúz populációi stabilnak tekinthetők, de a függelékbe való felvétel mégis szükséges volt a többi hiúzfaj, így a kanadai hiúz (Lynx canadensis), az eurázsiai hiúz (Lynx lynx) és az ibériai vagy párduchiúz (Lynx pardinus) védelmében. Ugyanis ezen macskafélék megkülönböztetése elsősorban a fülek és a farok alapján történik, tehát pusztán a bunda alapján szinte lehetetlen. A bunda mintázata, a foltok nagysága és színe nagyobb változatosságot mutat az eurázsiai hiúzon belül, mint a fajok között. A vörös hiúz bundája ezen felül könnyen összetéveszthető számos Latin-Amerikában élő veszélyeztetett macskafélével is (pl. hosszúfarkú macska (Leopardus wiedii), ocelot (Leopardus pardalis)).
   Az 1990-es évektől kezdődően az USA lett az egyik legfontosabb hiúzszőrme-exportőr. A macskafélék közül a vörös hiúz a legnagyobb mennyiségben vadászott faj, 2002-ben 30.000 példány bundáját használták fel. A szőrme legfontosabb célpiaca Európában van, a legnagyobb felvásárlók közé tartozik Németország, Olaszország, Görögország.
   Amennyiben a vörös hiúz kikerül a CITES II. függelékéből, tehát lehetővé válik engedély nélküli kereskedelme, megnő annak a veszélye, hogy több más vadon élő, veszélyeztetett macskaféle az orrvadászat célpontjává válik (amellett, hogy a vörös hiúz állományára is nagyobb nyomás nehezedne a szőrme iránt várhatóan megnövekvő igény miatt). Ez komoly problémát jelentene az Európában élő hiúzfajok számára is, különösen az ibériai hiúz esetében, hiszen ez a faj igen közel áll a kihaláshoz. A faj egyetlen életképes populációja a Donana és a Sierra Morena területén él, az egyedek becsült száma mindössze 150, bár az utóbbi időben több ígéretes hír is érkezett a szaporulatról. Ugyanakkor az itt élő hiúzok számára az egyik legnagyobb veszély a közlekedési balesetek mellett az orvvadászat.
   A mi régiónkban élő eurázsiai hiúz fenyegetettségét is növelné, ha a vörös hiúzra vonatkozó kereskedelmi korlátozás megszűnne, ezért fontos, hogy a Washingtoni Egyezmény részes feleinek 2007. júniusában Hágában megrendezett konferenciáján az egyezmény aláírói ne támogassák az USA javaslatát.

Köszönjük a Salamandra lengyel természetvédelmi egyesületnek a képanyag összeállításában nyújtott segítséget.

Az egyezményről további információ:
www.cites.org
www.cites.hu

 

Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!