Jeles napok áprilisban

Áprilisban a talán legismertebb zöld jeles nap, a Föld napja nyújt lehetőséget arra, hogy felhívjuk a figyelmet bolygónk természeti értékeire és a környezetvédelem jelentőségére. Emellett ebben a hónapban van többek között az egészségügyi és a műemlékvédelmi világnap is.

Április 7.
Egészségügyi világnap
1948. április 7-én az ENSZ szakosított intézményeként megkezdte működését a Egészségügyi Világszervezet (WHO), amelynek célja a nemzetközi egészségügyi munka irányítása és összehangolása, továbbá tevékeny részvétel a környezet védelmében.
Évente egy-egy fő egészségügyi problémára hívják fel a figyelmet. 2004-ben például a WHO egy speciális kampányt indított a közlekedési sérülések megelőzésére, a kerékpározás, a sétálás és a tömegközlekedés támogatására.
A WHO adataiból megtudható, hogy az európai régióban a közúti balesetek jelentik a fő halálokot az 5-29 éves korcsoportban, mely 127 ezer halálesetet és 2,4 millió sérülést okoz Természetesen emellett sok-sok aktuális ügy lehet évente, amiről érdemes szót ejteni, hiszen az EU felnőtt lakosságának 30%-a nem kellőképpen aktív.
A sétálás, a kerékpározás és a tömegközlekedés előmozdítása megelőzhetne olyan egészségügyi problémát mint az elhízás, a szívkoszorú betegségek, a magas vérnyomás. E napon az egészséges életmód mellett kell kiállni kampánnyal, megemlékezéssel, előadással, és minél inkább hangsúlyozni, hogy az egészségünk számos kérdése még a saját kezünkben van.

Április 18.
Műemlékvédelmi világnap
A világ természeti és kulturális öröksége az emberiség közös kincse. Megőrzése és védelme a nemzetközi közösség együttes feladata. Ez a nap felhívja a figyelmet örökségünk sokszínűségére és sebezhetőségére, és a fennmaradásukhoz szükséges erőfeszítésekre.
Az UNESCO (az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) kezdeményezésére létrehozott ICOMOS (Épületek és Tájak Nemzetközi Tanácsa) 1982. április 18-án egy Tunéziában szervezett szimpóziumon vetette fel az ötletet, hogy az egész világon egyidejűleg tartsák meg a műemlékek és tájak nemzetközi napját. A javaslatot 1983-ban elfogadták, és a nemzeti bizottságok számára gyakorlati útmutató készült, milyen eseményeket szervezzenek e napra, és első alkalommal 1984-ben került megrendezésre. Nevezik a világörökség napjának is. Műemlékvédelmi szempontból Magyarországon a helyzet az európai átlagnál kedvezőtlenebb. Az országos listán tízezernél több műemlék (szobor, épület és ezek együttese szerepel, de ez nem elegendő az ország örökségének megőrzéséhez. Az épített környezet fontos tárgyi emlékeit, az utcákat és tereket létrehozó életforma mára eltűnt, gyakran társadalmi megbecsültségük se magas, így fennmaradásuk kétséges.

Április 22.
Föld napja
1970. április 22-én egy Denis Hayes nevű amerikai egyetemi hallgató kezdeményezte, hogy a földi élet védelméről, mint valamennyiünk számára alapvető fontosságú ügyről emlékezzünk meg. Ez volt az első föld napja, és már ekkor több mint 25 millió amerikai állt a kezdeményezés mögé.
Húsz évvel később Denis Hayes és barátai látva az ökológiai válság jeleit – a bioszféra pusztulását, az ipari szennyezést, az őserdők irtását, a sivatagok terjeszkedését, az üvegházhatást, az ózonlyukakat, a veszélyes hulladékokat, a túlnépesedést, a savas esőt, az óceánok szennyezettségét – kezdeményezték, hogy az 1990-es évek a környezet évtizedeként a közös felelősséget hangsúlyozzák.
1990 óta szerte a világon milliók (2005-ben 600 millióra becsülték) csatlakoztak a megemlékezésekhez. Zöld szervezetek akciói, ifjúsági megmozdulások, előadások, iskolai programok ezrei zajlanak e napon. Azóta a megemlékezést kezdeményező egykori diákból az alternatív energiaforrások nemzetközileg is elismert szakértője le., és megemlékezéshez szinte a világ minden tájáról mára ötezernél több szervezet csatlakozott. Az egész Földre kiterjed az általa elkezdett mozgalom, és a föld napja az egyik legismertebb zöld jeles nappá vált.

Április 24.
Kísérleti állatok világnapja
1979-ben az angol Nemzeti Élveboncolás Elleni Társaság (NAVS) kezdeményezte, hogy régi elnökük, Lord Dowding születésnapján, tartsák meg e világnapot, amelyet azóta az ENSZ is elismert, és nyilvántartásba vett. Megemlékezés azokról az állatokról, akik csak azért születtek, hogy meghaljanak az emberekért. Megemlékezés azokról az állatokról, akik életükben csak szenvednek, szemükbe kaptak injekciókat, vaginájukon, végbelükön teszteltek vegyszereket, vagy épp koponyacsontjuk eltávolításával agyuk ingerlését kellett elviselniük.
A laboratóriumi állatok száma a világon évente eléri a 100 milliót. Az állatvédők évről-éve felhívják a figyelmet április 24-én a laborállatok szenvedéseinek fölöslegességére. E szenvedések habár olcsók, de mindenképp etikátlanok és fölöslegesek, hiszen soha nem tudnak tökéletesen tesztelni semmit, amit számtalan – akár gyógyászati – botrány és melléfogás is bizonyít, mert az állatok szervezete más, mint az emberé.
A toxicitási teszteket ma már hatékonyan és fájdalomokozás nélkül el tudják végezni élő emberi sejttenyészeten, ami sokkal megbízhatóbb és legtöbbször pontosabb eredményt ad, mint a kegyetlen állatkísérletek.
A tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát!

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület „Jeles napok a környezet- és természetvédelemben” című kiadványából több jeles nap eredetét és történetét is megismerhetik. A kiadvány megrendelhető a http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/megrendel.htm címen.

Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!