Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

A biológiai sokféleség megőrzéséért

Minden év május 22-én emlékezünk meg a biológiai sokféleség világnapjáról. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület ebből az alkalomból közzéteszi az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által készített videó magyar fordítását. A rövid filmbemutatóban szó esik a biodiverzitásról, a Biológiai Sokféleség Egyezményről és az ehhez kapcsolódó 2010-es célkitűzésről is.

A biodiverzitás világnapja

2000. december 20-án az ENSZ közgyűlése május 22-ét, a biológiai sokféleség megőrzéséről szóló egyezmény aláírásának napját a biológiai sokféleség világnapjává nyilvánította.

A biológiai sokféleség alapvető javakat és ökológiai szolgáltatásokat nyújt, hozzájárul más bioszféra szolgáltatásokhoz, és mindannyiunk életének alapja. A világnap alkalmából megemlékezhetünk közös felelősségünkről, hogy megőrizzük ezt az értékes örökséget a jövő generációi számára.

Ehhez nyújt segítséget az innen letölthető látványos Flash bemutató, amely a biológiai sokféleség mellett röviden bemutatja a Biológiai Sokféleség Egyezményt és a 2010-es célkitűzést is, melynek értelmében 2010-ig meg kell állítani a biodiverzitás csökkenését, eltűnését. A fájl mérete 3,2 MB, megtekintéséhez Flash Player szükséges.

Az idei világnap vezértémája a biodiverzitás és a klímaváltozás kapcsolata. Erről a témáról a 2007. évi biodiverzitás világnap honlapja nyújt bővebb tájékoztatást.


Dióhéjban a biodiverzitásról

A biológiai sokféleség (vagy biodiverzitás) jelen van a vízben, a földön és a levegőben, magában foglalja a mikroszkopikus baktériumoktól kezdve az összes élőlényt, de az ökoszisztémák változatosságát is csakúgy, mint a fajokon belüli genetikai változatosságot.
A biológiai sokféleségről szóló egyezmény értelmében a biodiverzitás a bármilyen eredetű élőlények közötti változatosságot jelenti, beleértve többek között a szárazföldi, tengeri és más vízi-ökológiai rendszereket, valamint az e rendszereket magukban foglaló ökológiai komplexumokat; ez magában foglalja a fajokon belüli, a fajok közötti sokféleséget és maguknak az ökológiai rendszereknek a sokféleségét.
A biodiverzitás az ökoszisztémák nyújtotta szolgáltatásokon és természeti erőforrásokon keresztül alapját képezi bárminemű emberi tevékenységnek. Az ökoszisztéma szolgáltatásai biztosítják az élelmet, a tiszta vizet, és minden emberi tevékenységhez szükséges nyersanyagot, legyen az akár építőanyag, textilrost vagy tűzifa; az ökoszisztéma szolgáltatásai nélkül nem valósulhatna meg a tápanyagok és a víz körforgása, a talaj képződése, a növények beporzása, a földi klíma szabályozása, de ezen felül kikapcsolódási lehetőséget, esztétikai élményt és még sok egyebet nyújtanak.


Dióhéjban a 2010 célkitűzésről

A problémát felismerve számos nemzetközi fórumon született politikai elhatározás a biológiai sokféleség csökkenésének lassítására, így az EU tagállamai 2001-ben a Göteborgi Csúcson, majd a nemzetközi közösség 2002-ben a johannesburgi Fenntartható Fejlődés Világcsúcson vállalt kötelezettséget a biodiverzitás megőrzésére. 2003-ban Kijevben a „Környezetet Európának” folyamat keretében rendezett pán-európai miniszteri találkozó résztvevői ezen túlmutatva vállalták, hogy a biodiverzitás csökkenését 2010-ig megállítják.


Dióhéjban a biológiai sokféleség egyezményről

Az 1992-es Rio de Janeiroban tartott Környezet és Fejlődés Konferencián (Föld Csúcson) elfogadott egyezmény a világon a legátfogóbb és a legtöbb részes fél által aláírt természetvédelmi vonatkozású egyezmény, azonban a benne megfogalmazott célkitűzések és az egyezményhez kapcsolódó munkaprogramok szinte minden egyéb ágazatot érintenek, hiszen a biológiai sokféleség megőrzése az emberiség közös feladata. Ennek megfelelően a célok között szerepel a nevelés és szemléletformálás csakúgy, mint a hagyományos tudás megőrzése.
Az egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása.
Az egyezmény részes felei 2000-ben fogadták el a biológiai biztonságról szóló Cartagenai jegyzőkönyvet, amely az élő, genetikailag módosított szervezetek forgalmát, kezelését és felhasználását szabályozza.

Az egyezmény honlapja


Zöld jeles napjainkról a Nimfea füzetek 11. köteteként megjelent "Jeles napok a környezet- és természetvédelemben" című kiadványunkban találhat bővebb leírást. A Biológiai Sokféleség Egyezményről és hazánk egyéb nemzetközileg vállalt természetvédelmi feladatairól a „Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai a természetvédelemben” című kiadványban olvashat részletesebben.
Kiadványaink megtekintéséhez és megrendeléséhez kattintson ide:

 

 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -