Eredmények a veszélyeztetett fajok védelmében

 Milyen eredményekkel járt a veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló egyezmény részes feleinek júniusban megtartott konferenciája? Vajon a nemzetközi közösség megszavazta-e a hiúz és az angolna védelmét szolgáló, egyesületünk által is támogatott javaslatokat?

 A veszélyeztetett fajok kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) részes feleinek konferenciáját most először tartották az Európai Unióban, azon belül Hágában. Ez azért is figyelemreméltó, mert az EU az egyezmény védelme alá tartozó fajok importjának egyik legfontosabb célpiaca. Az Európai Unió számos eredményt mutathat fel a veszélyeztetett fajok kereskedelme terén, és komoly erőfeszítéseket tesz arra, hogy az egyezménynél helyenként szigorúbb saját jogszabályait betartassa, ugyanakkor az új tagállamok csatlakozása újfajta kihívások elé is állította a jogalkalmazókat.

 A Közép- és Kelet-európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért (CEEWEB) nevet viselő nemzetközi hálózat – melynek tagja a Nimfea Természetvédelmi Egyesület is – CITES munkacsoportjának célja, hogy a növény- és állatfajok kereskedelmének sajátos, csak a közép- és kelet-európai régióra jellemző kérdéseivel foglalkozzon. A munkacsoportnak tagjai a régió EU-tagállamai mellett a tagjelöltek és a társult országok természetvédő civil szervezetei közül kerülnek ki. A júniusban Hágában tartott részes felek konferenciáján a munkacsoport népes delegációval képviseltette magát annak érdekében, hogy hatékonyan tudja régiónk természetvédelmi érdekeit érvényesíteni.

 A konferencia döntései között szerepelt az internetes kereskedelem fokozottabb nyomon követésére vonatkozó elhatározás is. A munkacsoport különösen üdvözölte ezt a döntést, hiszen összhangban áll a tagszervezetek által az elmúlt évek során folytatott kereskedelemmonitorozási program eredményeivel. A CEETES programnak kiemelt eleme volt a veszélyeztetett fajoknak az interneten folytatott kereskedelme, amelynek egy éven keresztüli, egységes módszertan szerinti monitorozására került sor Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, Szerbiában és Montenegróban, valamint Szlovákiában. A program eredményeképpen elkészült jelentés átfogó elemzést nyújt a CITES egyezmény régióbeli végrehajtásáról, az e-kereskedelem jelenlegi helyzetéről és a várható trendekről. Az angol nyelvű jelentés egyesületünknél rendelkezésre áll, kérésre postán tudunk küldeni.

 Ahogy korábban honlapunkon hírt adtunk róla, a CITES munkacsoport támogatta az angolna szigorúbb védelmét szolgáló javaslatot, illetve ellenezte az USA javaslatát, hogy a vörös hiúz kerüljön ki az egyezmény II. függelékéből (http://www.nimfea.hu/aktualis/070222.htm). Külön megtiszteltetés, hogy a munkacsoport az „angolnavédő” szórólap szakértői háttéranyagának elkészítésére a Nimfea Halfaunisztikai Munkacsoportját kérte fel. Az angolna (Anguilla anguilla) a részt vevő államok nagy többségének szavazatával került be az egyezmény II. függelékébe, azaz kereskedelme csak bizonyos korlátozásokkal folytatható. A vörös hiúz (Lynx rufus) az amerikai kontinensen élő hiúzfaj, de a kereskedelmi korlátozásának feloldására vonatkozó javaslatnak sajátos vonzata lett volna ebben a régióban is, mivel a különböző fajokhoz tartozó hiúzok bundáját szinte lehetetlen megkülönböztetni, így az eurázsiai hiúz (Lynx lynx), valamint a különösen veszélyeztetett ibériai hiúz (Lynx pardinus) állományára is nyomást gyakorolt volna az enyhébb szabályozás után várhatóan megnövekvő kereskedelem. A részes felek konferenciáján részt vevő képviselők szerencsére megértették és elfogadták ezt az álláspontot, így a vörös hiúz továbbra is szerepel az egyezmény függelékében, kereskedelme tehát engedélyköteles.

 Az új függelékek (http://www.cites.org/eng/news/sundry/2007/new_app.shtml) 2007. szeptember 13-én léptek hatályba.

 A közönséges tüskéscápa (Squalus acanthias) és a heringcápa (Lamna nasus) esetében a szigorúbb védelemre vonatkozó uniós javaslatot azért nem fogadta el a nemzetközi közösség, mert nem látták elég meggyőzőnek az EU részéről a saját területén belüli fajvédelmi tevékenységet. Bár a döntések csalódást okoztak az EU-tagállamoknak, de felhívták a figyelmet arra, hogy az ilyen jellegű előterjesztéseket komolyabb gyakorlati természetvédelmi intézkedéseknek kell megelőzniük. Amennyiben az EU ennek megfelelően a cápák érdekében sikeres lépéseket tesz, akkor a részes felek következő konferenciáján, Katarban jó eséllyel számíthat arra, hogy ezek a cápafajok bekerülnek az egyezmény által globálisan védett fajok közé.

 A nemzetközi természetvédelmi erőfeszítéseket a részes felek konferenciája erőteljes támogatásáról biztosította többek között azzal a döntésével is, hogy a bálnavadászatot továbbra is elutasítja, a moratóriumot meghosszabbította. Az elefántcsont kereskedelmére vonatkozó ellentmondásos és sok vihart kavaró ügyben is sikerült kompromisszumos megoldást találni a következő tíz évre. (A vitában szemben álló érvek röviden: a kipusztuláshoz közel álló elefántok védelmét az elefántcsont kereskedelmének teljes tiltása szolgálná, ugyanakkor a szegény afrikai államok szeretnék az orvvadászoktól elkobzott vagy más forrásból a raktárakba került és ott felhalmozott elefántcsontot értékesíteni, mivel ez igen jelentős bevételi forrást jelentene számukra. Ezen elefántcsontkészletek piacra kerülése ugyanakkor megkönnyítené más, illegális eredetű elefántcsont értékesítését is, mivel az elefántcsont egyértelmű azonosítása rendkívül nehéz.)

 Összefoglalásképpen megállapítható, hogy a konferencia természetvédelmi szempontból eredményes volt, bár a tüskéscápa, a heringcápa, a vörös korall és bizonyos trópusi fák kereskedelmének szigorítását a részt vevők nem szavazták meg, ami kicsit beárnyékolta a többi sikert.

 A beszámoló Dr. Kelemen A. Márton (Milvus Egyesület, Románia www.milvus.ro), a CITES munkacsoport elnöke és Borys Kala (PTOP Salamandra, Lengyelország www.salamandra.org.pl) cikke alapján készült, amely megjelent az IUCN „Trading Wildlife” című hírlevelében.

További olvasnivaló:
www.cites.hu
www.cites.org

A CITES egyezményről és a növény- és állatfajok kereskedelméről többet is megtudhat a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kiadványaiból. A „Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásai a természetvédelemben” és a „Zöld határon” című kiadványok megrendelhetők az egyesületnél (http://www.nimfea.hu/kiadvanyaink/megrendel.htm).

 

 

 

 

Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!