Az
Alkotmánybíróság igazat adott a HuMuSz-nak
Az
Alkotmánybíróság 2007. december 17-én hozott határozata
alkotmányellenesnek nyilvánította és megsemmisítette azt
a törvénymódosítást, amely a regionális hulladéklerakók
településektől való védőtávolságát 1000 méterről 500 méterre,
a repülőterektől előírt védőövezetet pedig 15 km-ról 13
km-re csökkentette. A fenti védőtávolságokat az Országgyűlés
három éve, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény
módosításával változtatta meg. Történt mindez a környezetvédő
szervezetek tiltakozása ellenére, a demokratikus jogalkotás
elveinek megcsúfolásával.
A
regionális hulladéklerakók telepítési feltételeit az Országos
Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT)
szabályozza. A törvény környezetvédelmi indíttatásból eredetileg
úgy rendelkezett, hogy a nagykapacitású lerakóknak a települések
belterületétől legalább 1000 méterre, a közös használatú
repülőterektől legalább 15 km-re kell kerülnie.
2004-ben két parlamenti képviselő a társadalmi egyeztetés
megkerülésével azt kezdeményezte, hogy módosítsák az alig
fél éves törvényt, és a védőtávolságokat 500 illetve 13
kilométerre csökkentsék.
A
módosítás egyik fő szorgalmazója Győr akkori polgármester-képviselője
volt. Nem véletlenül, hiszen a nagytérség hulladéklerakója
számára Győr határában kiszemelt terület egyébként nem felelt
volna meg a törvényi feltételeknek (a lakóépületek pár száz
méteren belül vannak, a péri repülőtér pedig pont 13 km-re.).
Ez az eset is azt példázza, hogy a sokmilliárdos beruházások
helyszínének kiválasztásakor nem a környezet védelme a legfontosabb
szempont, vannak ennél jóval erősebb lobbiérdekek is. Nem
véletlen tehát, hogy a beruházásban érintettek Győrben sem
arra összpontosítottak, hogy az előírásoknak megfelelő területet
keressenek, inkább azon fáradoztak, hogy a védőtávolságokat
igazítsák a kiválasztott helyszínhez. Ha kell, akkor a törvény
módosításával - az alkotmányos elvárások, a jogbiztonság,
a környezet és a lakosság érdekei ellenére is.
Az
országgyűlési döntés idején a lakosság tiltakozott, 55 civil
szervezet pedig közös petícióval próbálta felhívni a képviselők
figyelmét a nyilvánvaló alkotmánysértésre. A honatyák a
törvénymódosítást ennek ellenére megszavazták. A Hulladék
Munkaszövetség az Alkotmánybírósághoz fordult.
Az
Alkotmánybíróság - a HuMuSz érvelését elfogadva - 2007.
december 17-én hozott határozatában alkotmányellenesnek
nyilvánította az OTrT módosítását és megsemmisítette a védőtávolságokat
csökkentő rendelkezéseket.*
Az
indoklás szerint a törvénymódosítás sérti a polgárok egészséges
környezethez való alkotmányos jogát. Ez az Alkotmány 18.
§-ában megfogalmazott alapjog ugyanis a Magyar Köztársaságnak
azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam
a természetvédelem jogszabályokkal egyszer már biztosított
szintjét csak akkor csökkentheti, ha ez más alapjog vagy
alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Jelen
esetben a védelmi szint csökkentésének kellő súlyú alapja
nincs, tehát az alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság (AB)
megítélése szerint az indoklásul felhozott "gazdaságosság"
önmagában éppen úgy nem szolgálhat alapul egy alapjog-korlátozás
igazolására, mint ahogy az sem elegendő érv, hogy a
különböző (hazai és nemzetközi) jogi rendelkezéseket összhangba
kell hozni. Az AB rámutatott arra, hogy a környezetvédelemhez
való jog "érvényesülésében nem engedhető meg gazdasági
vagy társadalmi körülményektől függő minőségi hullámzás"
- és felhívta a figyelmet arra is, hogy "a környezethez
való jog védelmének eszközei között a megelőzésnek elsőbbsége
van, hiszen a visszafordíthatatlan károk utólagos szankcionálása
nem tudja helyreállítani az eredeti állapotot".
Félő,
hogy a győri beruházás az AB döntésétől függetlenül megvalósul,
hiszen a törvénymódosítás után a sashegyi hulladéklerakó
a környezetvédelmi hatóságtól megkapta az egységes környezethasználati
engedélyt. Ha a lerakó megépül, több száz belterületi és
zártkerti lakóingatlan védőövezeten belülre kerül, és az
itt lakók 40 éven át kénytelenek lesznek elviselni évente
1 millió köbméter hulladék szállításának, kezelésének és
lerakásának következményeit.
Alkotmányossági
kérdés a nyitott jogalkotás hiánya is. Ma Magyarországon
a parlamenti képviselők által benyújtott önálló indítványok
a jogalkotási törvényben egyébként előírt társadalmi egyeztetés
és véleményeztetés nélkül kerülhetnek tárgyalásra. Ez nyilvánvalóan
sérti a képviseleti demokrácia alapelveit, és lehetőséget
ad a helyi érdekek kijárással, háttéralkukkal való "törvényesítésének".
Mivel
az ökológiai szempontoknak egyelőre esélyük sincs a (sokszor
hamis) gazdasági érvekkel szemben, a jövőben is az Alkotmánybíróságnak
kell majd fellépnie az olyan szabályozások ellen, amelyek
a polgárok egészséges környezethez való jogát sértik. A
három-négy év múltán születő határozatokkal nem lehet jóvátenni
azt a kárt, melyet a jogalkotók a megelőzés és az elővigyázatosság
elveinek mellőzésével okoztak.
Budapest, 2008. január.
Hulladék
Munkaszövetség
További információ: Kalas
György 06-96-316-192
