Mi
lesz veled Duna-delta?
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa és az Egyesület
elnökségének egyik tagja tanulmányúton járt Romániában,
a Duna-deltában, 2007. decemberében.
A tanulmányút egyik legfontosabb célja volt, hogy az elmúlt
időszakban felgyorsult és súlyosbodó természetkárosító tevékenységek
dokumentálásra kerüljenek, valamint az egyéb tapasztalható
negatív hatásokról információt sikerüljön gyűjteni.
Romániában az elmúlt két évben ugrásszerű fejlődés
indult be, az életszínvonal folyamatosan emelkedik. Ennek
köszönhetően a gépkocsik száma (főleg az új nyugati típusú
járműveké) megtöbbszöröződött, a teherforgalom pedig szinte
elviselhetetlen mértékűvé duzzadt az utakon. A felgyorsult
és megnövekedett áruforgalom hatására kialakult új fogyasztói
szokások eredőjeként hihetetlen sok helyen tapasztalható
illegális hulladékelhelyezés miután a legtöbb településen
szervezett hulladékgyűjtés egyszerűen nem létezik. Vadu
településének határában például közvetlen a sztyeppre, a
Duna-delta Rezervátum szélére hordják a helyi lakosok hulladékukat,
melyet jelentős részben a szél fúj tovább a zsombékosokba,
vízpartokra, értékes élőhelyeket tönkretéve.
Sok helyen volt tapasztalható, hogy kisebb-nagyobb
szemétkupacokat felgyújtanak, hogy így próbálják eltüntetni
a hulladékhalmok egy részét. Sokszor lakott területektől
távol, például a tengerparti turzáson, kövesúttól is kilométerekre
utánfutónyi hulladékkupacok éktelenkedtek a Duna-delta rezervátum
lenyűgöző szépségű részein. A tenger, valamint a lefűződött
belső öblök, lagúnák esetében szinte mindenhol nagy mennyiségű
hulladék borította a parti zónát.
A gépjárművek számának növekedése láthatóan
megnövelte a zavartságát, a forgalmát a lakott területektől
távol eső értékes élőhelyeknek, hiszen egyre többen tehetik
meg, hogy gépjárművel nagyobb távolságokra is bemerészkedjenek
a delta vidéken, közlekedésükkel, jelenlétükkel zavarva
az érintett területek állatvilágát, ugyanakkor jelentős
mennyiségű hulladékot hátrahagyva.
A vadászat továbbra is súlyos veszélyeztető
a Duna-delta madárvilágára. Hiába a veszélyeztetett fajok
törvényi szintű védelme, a nagy számú külföldi vendégvadász,
elsősorban az olaszok a román vadászokkal együtt lövik a
globálisan veszélyeztetett vörösnyakú ludat, de a védett
pacsirtákat is. A törvényi szabályozás sajnos önmagában
nem sokat ér, mert hiányzik az erős, következetes ellenőrző
és szankcionáló szervezet, ráadásul ezek a cselekmények
nagyon kevés esetben kapnak nyilvánosságot.
A Duna-delta Európa egyik legfontosabb madárvonuló
állomása, számos faj számára nyújt vonulás során pihenőhelyet,
több faj számára telelőterületet. Hiába azonban a névleges
védettség, hiszen a védett területekről kihúzó védett lúdfajokat
sorban lelövik a vadászok, a táplálkozóterületeken is folyamatos
zavarással, vadászattal teszik lehetetlenné hogy a madarak
táplálkozhassanak.
A rezervátum területén több helyen voltak találhatóak
főleg román gyártmányú üres tölténydobozok, illetve olasz
vadászok is rendszeresen felbukkantak kisebb-nagyobb csoportokban
a kedvelt vadlúd éjszakázó helyek közelében.
Techurgiol határában, a kékcsőrű récék vonulóhelyén például
vadászok által sebzett szerecsensirály került elő, melynek
jobb szárnya volt szétlőve.
A deltába rendszeresen járó szakemberek elmondása
szerint az olasz vadászok évről évre védett madárfajok tucatjait
lövik le, és Románia Európai Uniós csatlakozásával, a határok
„felnyílásával” szabad úton tudják a madárszállítmányokat
Olaszországba juttatni.
A vadászat mellett a deltában érezhetően megnőtt
a horgászturizmus, mely az ott fészkelő madarak folyamatos
zavarásával jár. Egyértelműen tapasztalható a helyi szakemberek
beszámolói alapján a telepesen fészkelő madárfajok állománycsökkenése,
jórészt a fokozódó horgászturizmusnak köszönhető a gödény
kolóniák lassú felaprózódása és felszámolódása. Nagyon sok
turista kishajóval érkezik a Duna-deltába, folyamatosan
közlekedve és zavarva a delta korábban háborítatlan vizeit,
élővilágát.
A turizmus a Duna-delta vidékén, főleg a tengerparti
régióban óriási fejlődésnek indult, hatalmas szállodafejlesztési
hullám tapasztalható, a tengerpart beépítése folyamatosan
zajlik, miközben a partimadarak táplálkozóterületei sorban
szűnnek meg ennek köszönhetően. A turizmus fejlődése tehát
a Duna-delta vidékén számos negatív mellékhatással jár,
hiszen a part beépítése, a fokozódó hulladéktermelés és
az ebből fakadó hulladék elhelyezési problémák, az értékes
élőhelyeken megnövekedő zavarás sajnos egyértelműen a Duna-delta
természeti értékeinek csökkenését eredményezi.
A
tanulmányút résztvevői:
Barkóczi
Csaba
Kádár Csaba
Monoki Ákos (Nimfea munkatárs)
Széll Antal (Nimfea elnökségi tag)
