Nagy kérészrajzás volt a Tiszán
Az
elmúlt hét második felében a Nimfea Természetvédelmi Egyesület
munkatársai folyamatosan járták a Közép-Tiszát, hogy az
idei kérészrajzás nagyságáról gyűjtsenek információkat.
A Szolnok-Nagykörű közötti szakaszon hétvégére esett a főrajzás,
szombaton valamivel nagyobb számban repültek a védett tiszavirágok,
mint vasárnap.
Szombaton késő délután 17:00 után nem sokkal jelentek
meg az első kérészek, ekkor még alig egy-két példány repült
mindösszesen. 18:30-tól azonban egyre több és több egyed
kezdett repülni és a hímek folyamatosan kergették már ekkor
a nőstényeket.
A partra újabb és újabb hím egyedek repültek ki átesni
utolsó vedlésükön. A vedlés helyszíneiben nem nagyon válogattak,
növények, vagy a parton állók ruhája, fényképezőgép állvány,
bármi jó szolgálatot tett erre a célra. A gyors vedlés után
a hímek azonnal repültek vissza a vízre, hogy nőstényeket
keressenek. A tengernyi szárny verdesésének hangját csak
időnként zavarta meg egy-egy nagy sebességgel áthaladó motorcsónak.
A legnagyobb tömegű rajzások a napsütötte, melegebb
folyókanyarokban voltak megfigyelhetőek, de a kérészek hatalmas
száma miatt máshol sem volt hiány belőlük.
A halak folyamatosan a víz felszín közelében mozogtak, de
a kérészeket nem csak ők, hanem a hullámtéri erdők madarai
is szép számmal fogták. Az erdei pinty, szürke légykapó
folyamatosan repült ki újabb és újabb egyedekért, de még
az alapvetően rejtőzködő és a magas lombkoronában mozgó
színpompás sárgarigó is a kérészek fogásával foglalatoskodott,
csakúgy mint a kakukk, ami sajátos módon a magasba tévedt
egyedeket kapdosta el. A seregélyek kirepült fiókáikkal
is nagy számban fogták a rajzó kérészeket.
A rajzás csúcsát követően a nőstény egyedek elképesztő
mennyiségben indultak meg a folyásiránnyal ellentétesen
a folyó felsőbb szakaszai felé, hogy petéiket a számukra
legmegfelelőbb helyeken ejtsék a vízbe. A sok milliónyi
kérész hatalmas tömegben hömpölygött a fő folyásirányt követve,
gyakorlatilag másfél-két órán át szinte véget nem érő élő
folyamként hömpölyögtek.
Sajnos a rajzás idén sem volt zavartalan. Évről-évre
visszatérő probléma, hogy sokan igen nagy sebességgel haladnak
motorcsónakkal a rajzás idején a Tiszán, kérészek százait
taposva a víz alá. Ennek következtében a sérült egyedek
többet nem lesznek képesek a víz felszínén „talpra állni”
és repülni. Szintén probléma, hogy egyesek a rajzás idejét
tartják a vízisí legalkalmasabb idejének, komoly károkat
okozva a kérészek állományában, hiszen a folyamkilómétereken
át tartó nagy sebességű közlekedéssel több ezer kérészt
károsítanak. A nagy sebességű víziközlekedés a Tiszán nem
csak azért veszélyes, mert a víz felszínén mozgó kérészeket
tapossa el, hanem azért is, mert a nagy erejű hullámok miatt
a partoldalban vedlésben lévő, sérülékeny egyedeket is elpusztítja,
illetve a lárva állapotban az agyagos partban fejlődő kérésztelepek
eróziós folyamatait gyorsítja.
Idén is több horgász gyűjtötte a kérészeket, hogy
azokat horogra tűzve csaliként használja az eredményesebb
horgászat érdekében. Nem ritkán kereskedelmi céllal gyűjtik
a védett tiszavirágot, hogy azokat csaliként illegálisan
árusítsák.
A tiszavirág (Palingenia longicauda) védett fajunk,
egyetlen egyed pénzben kifejezett természetvédelmi értéke
2000 Ft, azaz aki befogja, elpusztítja a kérészeket, egyedenként
számolva komoly pénzbírsággal sújtható.
