TAI szakmai javaslatok
a magyar erdészeti igazgatásban
a közösségi részvétel előmozdítására
EMLA, NIMFEA, WWF
2008. július 2.
I.
Bevezetés
A
2006. évben az EMLA, majd a 2007. évben az EMLA, a NIMFEA
és a WWF a The Access Initiative – TAI
módszertanát felhasználva elvégezte a magyar erdészeti
igazgatásban a közösségi részvétel (információhoz való
hozzáférés, döntéshozatalban való részvétel, jogorvoslathoz
való jog) szabályozási és gyakorlati vizsgálatát és értékelését.
A vizsgálat teljes magyar és angol nyelvű anyaga elérhető
az EMLA www.emla.hu honlapján vagy a TAI www.accessinitiative.eu honlapján.
A
jelen szakmai javaslatok a vizsgálat eredményeire alapozódnak,
és céljuk, hogy az ott nyert tapasztalatokat felhasználják
mind az Erdőtörvény jelenleg zajló szövegezési folyamatában,
mind a magyar erdészeti igazgatásnak a környezetvédelmi
és természetvédelmi társadalmi szervezetek felé történő
nyitottabbá tételében.
II.
A vizsgálatban
alkalmazott indikátorokra kapott válaszok alapján kidolgozott
részletes javaslatok
Mivel
a vizsgálat során az indikátorokra adott válaszokban az
értékelések részletes indokolását kértük, majd a kapott
eredményeket négy érintett hatóság és két érintett társadalmi
szervezet képviselőivel véleményeztettük, számos javaslatot
gyűjthettünk össze, amelyeket az alábbiak szerint csoportosítottunk.
Bízunk benne, hogy ezen részletes, gyakorlatias, sokszor
technikai szintű javaslatok némelyike meghallgatásra és
alkalmazásra talál majd mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban.
A)
Az információhoz
való hozzáféréssel kapcsolatban
a)
Az
erdészeti információ rendelkezésre állásával és minőségével
kapcsolatos javaslatok
-
Javítani
kell az erdészeti igazgatás és a természetvédelmi igazgatás
közti adatcserét;
-
Javítani
kell és rendszeressé kell tenni az erdészeti igazgatásnak
a jegyzőkkel való információcserét a belterületi erdőkkel
kapcsolatban;
-
Intézményesíteni
kell az adatfelhasználók visszajelzéseinek fogadását és
feldolgozását az erdészeti igazgatás által;
-
Az erdészeti
igazgatásban a részletesség és pontosság mellett törekedni
kell az időszerűség javítására, különös tekintettel az
erdőtervezési ciklusok közepén és végén;
-
Az erdészeti
információs rendszerekben a közhitelesség jogi tartalmát
és következményeit tisztázni kell, mérlegelni kell a biztosításának
feltételeit;
-
Cselekvési
programot kell kidolgozni annak érdekében, hogy az erdészeti
információs rendszereket érintő összevonások a lehető
legkisebb kárt okozzák az adatok minőségében;
-
Fenn kell
tartani, illetőleg fokozni kell a nemzetközi mérőhálózatokkal
való kapcsolatot;
-
Fenn kell
tartani, illetőleg fokozni kell az adatfelvevők számára
kidolgozott útmutatók és tréningek minőségét;
-
Tekintettel
arra, hogy még a társhatóságok sem tudnak pontosan a rendelkezésre
álló erdészeti információk tartalmáról, kapcsolatot kell
keresni a megfelelő meta-adattárakkal, illetőleg egyéb
módon kell információt szolgáltatni az erdészeti információvagyon
terjedelméről és sajátosságairól a potenciális felhasználók
felé – beleértve a környezetvédelmi és természetvédelmi
társadalmi szervezeteket is.
b)
Az
erdészeti információ szolgáltatásával kapcsolatos javaslatok
-
Az Erdészeti
Adattárban lévő adatokhoz való hozzáférés szabályait összhangba
kell hozni a közérdekű adatokra és a környezetvédelmi
adatokra vonatkozó hasonló szabályokkal, figyelembe véve
a Legfelsőbb Bíróság 1/2004. sz. Közigazgatási Jogegységi
Döntését, valamint az eseti döntésekből kiolvasható bírói
gyakorlatot is;
-
Dolgozzon
ki az erdészeti igazgatást felügyelő minisztérium egy
részletes útmutatót az erdészeti adatok közérdekű jellegére
tekintettel azok szolgáltatásának szabályaira az érdekelt
civil szervezetekkel együttműködve, annak érdekében, hogy
minél szélesebb körű hozzáférés jöhessen létre ezen a
területen;
-
Tisztázni
kell az üzleti és egyéb gazdasági jellegű titkok védelmének
körét, módszereit, illetőleg meg kell oldani az ezzel
kapcsolatos érdekek összehangolását a közérdekű adatokhoz
való hozzájutás alkotmányos jogával, pl. a titkos adatok
elkülönítése, behelyettesítése vagy az adattulajdonos
hozzájárulásának beszerzése, beszereztetése útján, megint
csak annak érdekében, hogy minél szélesebb körű hozzáférés
jöhessen létre ezen a területen;
-
Pontosan
be kell határolni, hogy milyen természeti védettség alatt
álló területekre, helyekre vonatkozóan tilos információt
szolgáltatni e területek és helyek védelme érdekében;
-
Tisztázni
kell, hogy az ilyen eljárásokra milyen mértékben irányadók
az adatvédelmi törvény, a közigazgatási eljárási törvény,
illetőleg egyéb jogszabályok;
-
Pontosítani
kell, hogy milyen jellegű információszolgáltatásért mekkora
térítés írható elő, illetőleg rendezni kell a térítés
alóli mentesség vagy csökkent térítési díj fizetésének
eseteit, biztosítva ezzel a közösségi részvételt elősegítő
díjszabást;
-
Meg kell
teremteni a jogi, szervezeti és eljárási feltételeket
arra, hogy a bonyolult erdészeti adatrendszerből adatot
igénylők megkapják a megfelelő tájékoztatást ahhoz, hogy
megfelelően fogalmazhassák meg kérelmüket;
-
Az erdészeti
hatóságok honlapjaikon és kiadványaikban rendszeresen
és tervezetten jelentessenek meg a nyilvánosság számára
fontos információkat (pl. a hatósági eljárások eredményeivel
kapcsolatos információk);
-
Át kell tekinteni
és ki kell használni az önkormányzatokkal és szakmai társadalmi
szervezetekkel való együttműködésben rejlő lehetőségeket
az erdészeti információk terjesztésében;
-
Rendszeressé
és tervezetté kell tenni az erdőket használó különböző
csoportok (turisták, erdei sportok űzői, stb.) megfelelő
tájékoztatását, e téren különös tekintettel kell lenni
a marginalizált társadalmi csoportok speciális helyzetére
és lehetőségeire;
-
Kiegyensúlyozottá
kell tenni az erdészeti hatóságok által aktívan terjesztett
tájékoztató, ismeretterjesztő anyagok tartalmát, mivel
a negatív jelenségeket, tendenciákat elhallgató, önreklám
jellegű anyagok hatékonysága alacsony, visszatetszést
keltő.
B)
A döntéshozatalban
való részvétellel kapcsolatban
-
Gondoskodni
kell arról, hogy az érintettek időben – tehát amikor még
a döntés tartalma érdemben befolyásolható – értesítést
kapjanak legalább azoknak az eljárásoknak a megindulásáról,
amelyekben részvételi jogaik vannak (pl. az erdőtervezési
folyamat megindulásáról);
-
Meg kell
határozni azokat a hatékony értesítési módokat (pl. Internet,
helyi újságok, helyben szokásos közlési módok), amelyek
alkalmazása az erdészeti igazgatástól minden esetben elvárható;
-
Tisztázni
kell az ügyfelek, egyéb érintettek és a tágabb nyilvánosság
jogosultságai közötti különbségeket;
-
Be kell tartani
az általános közigazgatási eljárás egyik legfontosabb
alapelvét, az ügyfélegyenlőséget: amennyiben egyes résztvevőkkel
a hatóság egyeztető tárgyalást hív össze, ezen a részvétel
lehetőségét az összes résztvevő számára biztosítani kell
– ez a hatósági eljárások megfelelő átláthatóságának is
az egyik alapvető biztosítéka;
-
Ki kell dolgozni
azokat az eljárási garanciákat, amelyek biztosítják, hogy
ha egy döntésben marginalizált csoportok érdekei is érintettek
és a megfelelő részvételük valamilyen ok miatt nem oldható
meg, ezek a csoportok az eljárásban valamilyen módon mégis
képviseletet kaphassanak;
-
Meg kell
tartani, illetőleg több erdészeti igazgatási eljárásra
is ki kell terjeszteni a körzeti erdőtervezési eljárások
hatékony közösségi részvételi megoldásait (pl. egyeztető
tárgyalás, zárótárgyalás vagy az észrevételek figyelembevétele
erdőgazdálkodási póttervben és ezzel a jogorvoslati eljárások
feleslegessé tétele).
C)
A jogorvoslathoz
való joggal kapcsolatban
-
Az erdészeti
ügyekkel kapcsolatos bírósági eljárások elhúzódásának
és adott esetben nem megfelelő megoldásának oka általában
az, hogy ezeket a ritkán előforduló ügyeket a bírák nem
ismerik. Megfelelő szakmai anyagokat kell előállítani
az eddig előfordult, a közösségi részvétel szempontjából
lényeges jogorvoslati ügyekből és azokat a bíróságok vezetőinek
a rendelkezésére kell bocsátani;
-
A környezetvédő
szervezetek számára útmutatókat kell készíteni a rendelkezésükre
álló hatósági és bírósági jogorvoslatok igénybevételének
módjáról, határidőiről és várható költségeiről.
III.
A részvételre
képesítéssel kapcsolatos javaslatok
-
Az erdészeti
hatóságoknál már meglévő kötelező szakmai továbbképzés
részévé kell tenni a közösségi részvétellel kapcsolatos
kérdéseket;
-
Az erdészeti
hatóságok tegyenek lépéseket, hogy a területükön működő
környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetek
jobban megismerhessék az erdészeti igazgatás működését
és hatékonyabban tudjanak részt venni a lakosságot érintő
döntéshozatali eljárásokban az erdőgazdálkodók és a jegyzők
számára már meglévő tájékoztatási formákhoz hasonló módon.
EMLA, NIMFEA, WWF
