Rendhagyó
mozidélután
Október
16. az élelmezés világnapja. A Korda Sándor Filmszínházban
ez alkalomból egész délután ingyenes filmvetítés várja azokat,
akik kritikus szemmel nézik a világot, és legfőképpen pedig
szeretik tudni, hogy mi kerül a tányérjukra.
A Nimfea
Természetvédelmi Egyesület és a Védegylet (www.vedegylet.hu)
közös programja keretében rendhagyó módon emlékezünk meg az
élelmezési világnapról: október 16-án délután 3 órától kezdődően
folyamatosan olyan filmek tekinthetők meg, amelyek egy kicsit
más oldalról mutatják be az utat, amit élelmiszereink az asztalunkig
megtesznek. Néhol provokatív, néhol mulatságos, néhol szórakoztató,
de mindenképpen elgondolkodtató filmekre hívunk minden kedves
érdeklődőt. Bármikor be lehet kapcsolódni, és a vetítés ideje
alatt bármikor el lehet hagyni a mozit – de reméljük, hogy
mindenkit annyira lebilincselnek a vásznon látottak, hogy
eszébe se jut elmenni!
Az élelmezési világnapról
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO)
Rómában ülésező konferenciája 1979-ben magyar határozati javaslat
alapján világélelmezési napnak nyilvánította október 16-át,
amely egyben megemlékezés a FAO 1945. évi megalapításáról.
Szerte a világban több mint 840 millió ember éhezik, és még
több szenved különböző tápanyag hiányból eredő betegségekben.
Ezen problémák jól mutatják a társadalom és bioszféra szoros
egymásrautaltságát, hiszen a természeti erőforrások és a biológiai
sokféleség védelme jelen esetben az emberi táplálék védelme
is egyben. A világban a kultúrnövények gazdag választéka és
a háziasított állatok sokszínűsége ellenére az emberiség élelmiszerellátása
90 százalékban csupán 14 emlős és madárfaj lététől függ, és
csupán négy növényfajta biztosítja a növényektől származó
energiánk 50 százalékát.
Kiemelten fontos lenne a táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdaság
használata, a bölcs tájhasználatot megvalósító agrárium, ahol
megszüntetjük az élelmiszer-globalizációt, és a mezőgazdaság
gyorsan csökkenő génállományát, hiszen az egyedülálló tulajdonságokkal
rendelkező táji növény- és állatfajok lehetővé teszik a termesztés
és tenyésztés változó feltételekhez történő alkalmazkodást.
A részletes program (a plakát letöltéséhez kattintson ide)
15:00 Összeállítás
rövidfilmekből
GMO?
Köszi, nem
Rendező: Takács Mari, Kiss Csilla
17 perc
A Védegylet filmje
A legújabb felmérések
szerint a magyarországi, illetve az európai lakosság 80%-a
elutasítja a génmódosított növényeket az élelmiszerekben és
a termőföldeken egyaránt. Ennek ellenére az Európai Bizottság
a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) nyomására engedélyezi
a génmódosított kultúrák termesztését és forgalmazását az
Unió területén. Spanyolországban és Romániában immár több
tízezer hektárt is meghaladnak a génmódosított kukorica illetve
szójakultúrák.
Ezen politikai és demokratikus válsághelyzet hatására civil
szervezetek, gazdamozgalmak, tudományos kutatók és egyszerű
állampolgárok tömegei fognak össze Európa-szerte a génmódosítás
elleni küzdelemben.
A "GMO? Köszi, nem!" című dokumentumfilm a 2005
áprilisában megrendezett "GMO-mentes Európáért"
fesztiválon készült. A tudósítás nem a GM-növények körüli
környezetvédelmi, egészségügyi, gazdasági és társadalmi problémákat
taglalja, hanem azokat a konkrét megoldásokat világítja meg,
amelyek lehetővé teszik egy GMO-mentes Európa és világ megvalósítását.
Ilyenek a lakosság tájékoztatását célzó szemléletformáló kampányok,
a GMO-mentes zónák létrehozása, illetve egy európai szintű
moratórium visszaállítása.
A film további erőssége, hogy előtérbe helyezi a közép-kelet-európai
mozgalmak törekvéseit, és külön kitér a szolidaritás fontosságára
az Európai Unió tagországai között, illetve az EU és a fejlődő
országok között.
A filmben megszólalók között van José Bové, a karizmatikus
McDonalds-romboló francia gazdálkodó, aki egy alternatív mezőgazdasági
rendszer elemeit vázolja fel az élelmiszer-önrendelkezes jegyében.
A kis száj nagy forradalma
Rendező: Freerange Studios
5 perc
Forradalmi SZÁJAK
beszélnek arról, hogy mit is kellene vagy nem kellene ennünk:
Csak Semmi Zsír, Tilos a GMO, Szigorúan Növényvédőszer Mentesen,
Csak Semmi Mesterséges Adalék! Kérem, mi környezettudatosak
vagyunk!
Tárgyaink története
Rendező: Freerange Studios
20 perc
A Cuccaink Meséje
számos környezeti és társadalmi ügy összefüggéseiről rántja
le a leplet, és arra hív minket, hogy egy fenntarthatóbb és
igazságosabb világot hozzunk létre. Megtanít pár dolgot, megnevettet
és még az is lehet, hogy örökre megváltoztatja azt, ahogy
a cuccainkra nézünk.
The Meatrix
Rendező: Free Range Studios, Sustaninable Table
Válaszd a piros
tablettát és nézz szembe a valósággal: hogyan készül a hús,
ami az asztalodra kerül. A sokszoros díjnyertes Meatrix-trilógia
első része most bevezet a mátrix titkába…
16:30 McRágalmazás
Rendező Franny Armstrong
52 perc
A McDonalds
rendszeresen perrel fenyegeti kritikusait, hogy befogják a
szájukat, legyen szó a környezetről, a munkakörülményekről,
vagy a gyermekek manipulációjáról: A 'McLibel' Helen és Dave
történetét követi, a kertészét és a postásét Londonból, akik
megküzdöttek a McDonalds-szal - és 'nyertek' - a brit bíróságok
történetének leghosszabb csatájában.
"Kétszer meg fogod gondolni, mit érnek a polgári szabadságjogok
a cégek korszakában.... Erős."- Time Out
17:30 Lázadás
a tányérodban
Rendező: Kiss
Csilla, Mihalik Gabriella, Takács Mária, Horváth Balázs
90 perc
A Védegylet filmje
Két budapesti
bio-vándornő útra kel: valódi élelmiszert keresnek, igazi
vidéki közösségeket. Találnak is párat itthon és Erdélyben,
de nehéz helyzetben. Mi fán terem az egészséges, helyi élelmiszer?
19:00 Megesszük a világot (We feed the world)
rendező: Erwin
Wagenhofer
zeneszerző: Helmut Neugebauer
operatőr: Erwin Wagenhofer
vágó: Erwin Wagenhofer
osztrák dokumentumfilm, 90
perc, 2005
12 éven aluliak számára a megtekintése nagykorú felügyelete
mellett ajánlott
Svájcban a kenyérgabona
4/5-e Indiából származik, abból az országból, ahol százezrek
éheznek; a francia halkereskedők azt mondják, az ipari módszerrel
fogott tenger gyümölcse nem evésre való, hanem eladásra; Romániában
fél centes órabérért dolgoznak az asszonyok a hagymaföldeken,
amelyet távoli országokba szállítanak tovább; Spanyolország
legnagyobb üvegházas agrárvidéke nagyobb mint Luxemburg és
Hollandia együtt - a világban mégis 5 percenként hal éhen
egy gyermek. A világ élelmiszertermelése és az élelmiszer
elosztása katasztrofális szintre jutott. A 3000 kilométerről
importált paradicsom olcsóbb mint a hazai; az ásványvíz ugyanolyan
kereskedelmi értéket képvisel mint bármely más termék; a legtöbb
élelmiszert szójával dúsítják. Hová vezet ez a folyamat? Az
emberiség élelmiszerellátása nem több mint néhány tucat multinacionális
cég versengésének színtere?
