Madárvédelmi ügyek, kérdések és válaszok
Több lakossági megkeresés is érkezett a Nimfea Egyesület - KÖTHÁLÓ Irodához, miszerint mezőgazdasági területen, réten kócsagot, szürke gémet láttak az aggódó lakosok. A fenti téma mellett még számos megkeresés érkezett az erdei fülesbaglyokkal kapcsolatban is.
Enyhe, de még zordabb teleken is áttelelő fehér gólya (Ciconia ciconia), szürke gém (Ardea cinerea), nagy kócsag (Egrettea egretta), de ritka esetben akár kanalas gém, vagy kis kócsag figyelhető meg nedves réteken, mezőgazdasági területen. A repce, vagy lucerna ültetvényeken, illetve egy-egy nyíltabb vízfelület mellett a madarak áttelelnek, pockokkal, egerekkel és egyéb rágcsálókkal táplálkozva. Éjszakára nádasokba húzódnak vissza, majd nappalra táplálkozó helyet keresve kóborolnak, gyakran nagyobb csapatba verődve.
Mivel elegendő táplálék biztosítva van számukra, így kitelelnek a madarak, a hideg ellen megfelelő tollazatuk védi őket.
Télen tartalék energiájukat jobban használják ezek a madarak, ezért minden esetben megemlítésre kerül, hogy a madarakat csak távolról figyeljék meg, lehetőleg távcsövön keresztül, mert a madarak zavarása, esetlegesen kergetése fölös energiákat vesz el a madártól, így hamarabb legyengülnek. Természetesen fontos figyelni őket, hiszen ha szárnyukat lógatják, vagy természetellenes tartásban állnak, illetve fekszenek a földön, az sérülést jelent, ekkor a madarat a Nimfea Egyesület szakértői befogják, ellátják és továbbítják a megfelelő szervek felé. Legyengült madarak esetében elég táplálékáról gondoskodni, majd hízlalás után elengedni, melyhez megfelelő volierek rendelkezésre állnak a Nimfea Egyesület Repatriáló Állomásán.
Az aggódó érdeklődők további megnyugtatására a pontos helyszínről minden esetben értesíti az Egyesület az illetékes Nemzeti Park természetvédelmi őrét.
Másik visszatérő madárvédelmi kérdés az erdei fülesbaglyokra (Asio otus) vonatkozik, mit keresnek itt, veszélyesek-e.
Ilyenkor télen városok, falvak parkjaiban, temetőiben, iskolaudvarokon található, főként, örökzöldek adnak otthont az erdei fülesbaglyoknak. Ezek a madarak éjszakai aktivitásúak, szürkületkor indulnak ki vadászni a mezőgazdasági területekre. Ott főként a mezőgazdasági kártevőket, rágcsálókat szednek össze, általában egy éjszaka alatt 2-4 példányt, egyedenként.
Nappalra behúzódnak a parkok fáira, ahol nappali pihenésüket töltik. Pontosan nem lehet tudni, hogy mi alapján választja ki a településeket, illetve egy településen belül a fákat, de mostani kutatások alapján a zártabb udvarokat, nagyobb házakkal körülvett parkokat, illetve a több fából álló csoportokat keresi, melyek a hideg szél és a hó ellen védi őket. Az itt telelő erdei fülesbaglyok nagy része hazai, kisebb része északról idevándorló egyedekből áll.
A baglyok köpetelnek, azaz a táplálékul elfogyasztott rágcsálókból szőr és csont köpetet készítenek, melyekről már messziről felismerhető a nappalozó helyük. A kutatók örömmel veszik a köpetek vizsgálatát, mert nem csak a baglyok táplálékára nyújt rálátást, hanem a terület rágcsáló-összetételét is megmutatja. Általános kérdés, hogy ezek a köpetek veszélyesek-e, melyre a válasz egyszerű. Amennyiben nem kerül a szájba, orrba, vagy egyéb nyílt sebbe, testnyílásba semmilyen fertőzést nem okoz, nem veszélyes, akár gyűjthető, és megfelelő higiéniás körülmények között akár az oktatásban is felhasználható.
Fontos azonban tudni, hogy mind az erdei fülesbagoly, mind a fentiekben felsorolt gémfélék, kócsagok védettek illetve fokozottan védettek, ezért zavarásuk, gyűjtésük, elejtésük szigorúan tilos és büntethető.
Nimfea Egyesület – KÖTHÁLÓ iroda
Székely Zsuzsa, tanácsadó
5420, Túrkeve, Erdőszél u. 1.
Tel/fax: 56/361-505, 56/554-478
e-mail: zsuzsa'kukac'nimfea.hu
