Az igazi Tájház
A Nimfea Természetvédelmi Egyesületnek a Norvég Civil Támogatási Alap segítségével megvalósuló, Értékőrző Nagykunság című programjában szerepel egy tájház kialakítása. A programot véleményezéseivel önkéntesként segítő Szabó Attila, a Szociális Otthon vezetője ennek kapcsán fogalmazta meg gondolatait.
Ha meghalljuk azt a szót, hogy „Tájház” , alapjában véve mindnyájunknak ugyanaz az alapkép ugrik be , amelyben látjuk magunk előtt a falu , vagy utcakép színvonalát emelő tájegységre jellemző szépen rendbetett és korhű eszközökkel berendezett paraszt vagy polgári házat.De ha mélyebb gondolati síkra és érzelmi vonalra tereljük a dolgot, akkor személyenként más és más kép, kötődés és érzelemvilág, esetleg hitvallás jelenik meg. Napjainkban szerencsére egyre több intézmény, szervezet és szakember foglalkozik a tájházak létrehozásával, azok fejlesztésének lehetőségével, gyűjtemények gyarapításával, hangsúlyt fektetve arra, hogy egy - egy tájegység, néprajzi vidék és népi kultúra történeti változatát minél széleskörűben és történeti változási síkon bemutassa. Aki tájházat akar létrehozni, majd aztán üzemeltetni, nem kis feladatra vállalkozik. Egyrészt sajnos egyre nehezebb olyan épületet találni, amely alkalmas lehet arra a funkcióra, másrészt elő kell teremteni a megvásárlásra fordítandó összeget , valamint fel kell azt újítani. De mind emellett még jó néhány dologra kell figyelnie, amik fontosak, hiszen ha nem kellően kerülnek megvalósításra, tönkre tehetik az egész dolgot.
Figyelni kell:
- A történeti és néprajzi hitelességre: ahol arra kell törekedni, hogy maga a tájház, annak környezete / gazdasági épületek, kiszolgáló létesítmények, ólak stb, berendezése, berendezési tárgyai / bútorok, textíliák, munkaeszközök, vallási hovatartozást jelentő dolgok és jelképek stb. / az akkori paraszti életmód egészét tudják szemléltetni a meghatározott korra vonatkozólag. Olyan módon mintha időutazás útján belecsöppentünk volna és részeseivé váltunk volna annak a múltbéli világnak. Egy – egy oda nem illő vagy hamis dolog illúzió és élményromboló lehet, ami meghiúsíthatja a látogatáshoz kapcsolódó élményt.
- Az anyag és szerkezetek hitelessége is fontos . Itt lényeges dolog hogy eredeti állapotukban kerüljenek az épületek ne maradjanak a megtalálás állapotában. Az is fontos, hogy mindazokat a formákat és anyagokat kell visszaépíteni / lehetőleg eredeti hozott alapanyagból / amelyek, a korábbi formákat alkották. Az esetlegesen létező toldalékokat, vagy modern anyagokat pedig el kell távolítani.
- Lényeges, a berendezések hitelessége: a berendezések –bútorok textíliák, háztartási és munkaeszközök, edények, személyes tárgyak a nyílászárókkal, tüzelőalkalmatosságokkal együtt mondhatjuk, hogy „felöltöztetik” az épületet és hitelesítik annak múltját és korát. A berendezési tárgyaknak igen nagy a jelentőségük, hiszen érzékeltetik a nemzetiségi és vallási hovatartozást, az egykori lakók szociális helyzetét, foglakozásuk és munkájuk sajátosságait.
- Végül de nem utolsósorban lényeges a tájház kültéri elrendezésének és korhűségének a hitelessége is, ahol az előbbiekben említett követelményeket kell biztosítanunk.
Ha mindezekre hangsúlyt fektetve már kialakítottuk az összes kritériumnak megfelelő tájházunkat, akkor még mindig jönnek a nagy problémák a fenntartás és üzemeltetés költsége és személyi feltétele, és maga az üzemeltetés milyensége.
Ahhoz hogy ténylegesen kihasznált legyen a tájház és betöltse a küldetését, meg kell azt tölteni élettel, lelket kell lehelni belé, ennek több funkciója is lehet.
A tájház közösségi térré is változhat, amely a település, térség és tájegység kulturális és közösségi életében nagy szerepet játszhat. Az ott megjelenő hagyományőrző és kulturális tevékenység még életszerűbbé teheti a múlt értékeinek a bemutatását a fiatalabb generációk részére a tradíciók, néphagyományok és az idősebbek tiszteletét, a hagyományok megőrzését, valamint a nemzettudat ápolását, elmélyítését. Mindehhez kell a szükséges nagyságú és igényesen kialakított tér és épületrendszer, hiszen a régmúltba révedő környezet olyan alaphangulatot adhat az eseményeknek, amelyek pótolhatatlan élmény nyújtanak. Ilyen rendezvények lehetnek, pl. a keresztyén és népi kultúrához kapcsolódó hagyományok megünneplése (húsvét , pünkösd stb.) kapcsolódó rendezvények szervezése, kézműves, népzenész és néptáncos táborok szervezése és foglalkozások, népi mesterségek alkotóházának a szervezése, a városi és térségi idegenforgalomba való bekapcsolás, pl. Juhász fesztivál, hagyományos sertésvágás (esetleg értékesítés), paraszti gazdaság tevékenységébe bekapcsolódva az egyes munkafolyamatok bemutatása, rendhagyó történelemóra gyerekeknek. Célszerű lenne, a hagyományos növényekkel és kis számban, vagy időszakosan az állatokkal történő betelepítés, amely emelné a múltba történő utazás élményét egy udvaron termett biogyümölcs, vagy esetleg pálinkakóstolás pedig, a múlt közelségét fokozná. Az ötletek tárháza kifogyhatatlan a rendezvények sokaságában. Ezek a rendezvények közösségi programok a fenntartás költségeinek a viseléséhez is hozzájárulnának.
A fentiekben azt szerettem volna érzékeltetni, hogy milyen szép küldetés egy tájházat létrehozni, üzemeltetni, de milyen nehézségekkel is jár az. Szükség van még számos civil önkéntes segítőre, aki hitvallásból és meggyőződésből részt vesz ebben a munkában. Saját magam is ezek közzé tartozok, hiszen nekem a tájházak a szívem egyik csücskét jelentik. Bármerre járok az országban, vagy külföldön, az az első, hogy feltérképezem a közelben lévő tájházakat, rengeteg fotót készítek és a falak közt elmerengve, elrévedve visszamegyek a múltbéli tisztaságot és szépséget tükröző népi világba.
Remélem, hogy Túrkevén is létrejön a TÁJHÁZ, hiszen nagy szükség van rá, ha most nem kerül kialakításra, a következő generációk olyan dologgal és élménnyel lesznek szegényebbek, ami pótolhatatlan.
Szabó Attila
|
