Nyári cserjeirtás természetvédelmi problémái

 

 Az országban számos helyen gyakorlat a közmunka program keretén belül úgynevezett „tereprendezési munkák” végeztetése. Ezek keretén belül a parkok, út menti erdősávok, fasorok cserjéseit kell irtania a közmunkásoknak, hogy egyfajta „rendezett” környezet fogadja az arra járókat. Külön említést érdemel az áramszolgáltató által az elektromos távvezetékek alatt, mellett húzódó bokrosok, fasorok gallyalása, vagy teljes kiirtása. A cserjeirtásnak, vagy gyérítésnek - ha szükséges – meg van a maga ideje, ez pedig a késő őszi, téli időszak.

 Az énekesmadarak költési időszaka általában márciusban kezdődik és egészen augusztus közepéig tart. Számtalan olyan madárfaj van, amelyek a cserjésekben, bokrosokban fészkelnek, akár parkokban, akár erdősávokban, út menti fasorokban. A különböző madárfajok tavaszi megérkezésük idejétől függően eltérő időszakban kezdenek fészkelni. Egyes faj, például a fekete rigó és az énekes rigó korán, február végén, március elején az enyhe idő beköszöntével megkezdi a tojásrakást. Más fajok, például a barátposzáta vagy egyik legszebb hangú énekesmadarunkként ismert fülemüle április végén, május elején, míg a későn érkező tövisszúró gébics május második felében kezdi meg a költést. Gyakorlatilag február végétől a bokros, cserjés területek egészen augusztus közepéig számtalan védett madárfajoknak nyújtanak fészkelőhelyet, egyes fészkekben még tojások, másokban már fiókák találhatóak. Ezért különösen nagy természetvédelmi problémát jelentenek a február közepétől augusztus közepéig terjedő időszakban a cserjék irtására irányuló munkák, hiszen adott területen a cserjésekben élő madárfajok helyi állományának teljes eltűnéséhez vezetnek.

 A cserjeirtások által érintett területeken természetvédelmi oltalom alatt álló madárfajok fészkelnek, melyek védelmét garantálja az 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, továbbá több faj az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvének függelékeinek valamint más nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozik. E mellett a cserjeirtások során fészkestől kivágott bokrokról a földre esnek a még fejletlen fiókák, önálló életre még képtelenek, és a teljes irtási munka miatt elriadt szülőmadarak nem térnek vissza korábbi fészkelőhelyükre, így a fiókák biztos pusztulásra vannak ítélve, gyakran hosszú éhhalál formájában. Ebből kifolyóan ezek a munkák a fészkelési időszakban az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény állatkínzásra vonatkozó részeit is maximálisan kimerítik.

 

 Az alábbiakban felsoroltuk a leggyakrabban előforduló madárfajok közül azokat, amelyek olyan bokros, cserjés területeken fészkelnek, melyek közkedvelt célterületei a március-júniusi időszak közmunka programjainak. Az összefoglaló táblázatban az egyes fajok védettségi státuszát V – védett, illetve FV – fokozottan védett, került jelölésre. Az érték oszlopban az egyes fajok pénzben kifejezett természetvédelmi értékét találjuk. Az előfordulás oszlopban a V – vonuló, F – fészkelő jelölés került alkalmazásra.

A táblázatban jelölésre kerültek a vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Európai Közösség természetvédelmi irányelveinek vonatkozó hatálya:

- Berni Egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről;

- Bonni Egyezmény a vándorló vadon élőállatfajok védelméről;

- EU természetvédelmi irányelvei:

a.) Madárvédelmi Irányelv (BD)

b.) Élőhelyvédelmi Irányelv (HD)

 

 

		Magyar név	Tudományos név	Státusz	Érték (Ft)	Előfordulás	Bern	Bonn	BD
1.	Vadgerle		Streptopelia turtur	V	10.000	F	III.		II/2.
2.	Erdei pityer		Anthus trivialis	V	10.000	F	II.
3.	Vörösbegy		Erithacus rubecula	V	10.000	F	II.	II.
4.	Fülemüle		Luscinia megarhynchos	V	10.000	F	II.	II.
5.	Fekete rigó		Turdus merula	V	10.000	F	III.	II.	II/2.
6.	Énekes rigó		Turdus philomelos	V	10.000	F	III.	II.	II/2.
7.	Berki tücsökmadár		Locustella fluviatilis	V	50.000	F	II.	II.
8.	Kis poszáta		Sylvia curruca	V	10.000	F	II.	II.
9.	Mezei poszáta		Sylvia communis	V	10.000	F	II.	II.
10.	Barátposzáta		Sylvia atricapilla	V	10.000	F	II.	II.
11.	Karvalyposzáta		Sylvia nisoria	V	50.000	F	II.	II.	I.
12.	Csilpcsalpfüzike		Phylloscopus collybita	V	10.000	F	II.	II.
13.	Őszapó		Aegithalos caudatus	V	10.000	F	II.
14.	Tövisszúró gébics		Lanius collurio	V	10.000	F	II.		I.
15.	Kis őrgébics		Lanius minor	V	50.000	F	II.		I.
16.	Kenderike		Carduelis cannabina	V	10.000	F	II.
17.	Citromsármány		Emberiza citrinella	V	10.000	F	II.

 

Javaslatok:

 

A fenti táblázatból látható, hogy közel 20 olyan védett és különböző nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó madárfaj van hazánkban, melyek gyakran fészkelnek parkok, út menti erdősávok cserjéseiben és amelyekre nézve veszélyt jelentenek a költési időszakban végzett irtási munkák.

 

-          A bokrosokban költő madárfajok fészekaljainak pusztulása elkerülhető, ha ezeket a munkákat nem február 15 és augusztus 15 között végzik, hanem vagy előtte, vagy utána kerül rá sor. A gondos és alaposan tájékozódó munkaszervezés tehát nagyon sok fölösleges problémát tud elkerülni!

-          A cserjék irtását csak indokolt esetben végezzék el, ha megoldható inkább szakszerű metszéssel a fásszárú növényzet megőrzését segítsék elő, ne a teljes kiirtást!

-          Nagy figyelmet kell szentelni az őshonos cserjefajoknak, melyeket irtás helyett inkább védenünk kellene (például kökény), inkább a tájidegen, agresszíven terjedő cserjefajok (például gyalogakác) irtásáról gondoskodjunk.

-          A levágott gallyak helyben történő égetése nem csak a légköri szén-dioxid szintjének emelkedéséhez járul hozzá, hanem energiapazarlás is, hiszen a biomassza energetikai célú hasznosítására ma már korszerű technika áll rendelkezésre.