|
Kiadvány újdonság!
Megjelent a „Pusztán születtem” című könyv, Benyovszky István illusztrációival.
Igazi kuriózum kiadványt jelentetett meg a Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Beklen Alapítvány. Az Alföldi élet híres ábrázolója, Benyovszky István munkáit gyűjti csokorba idézetekkel és leírásokkal a most megjelent könyv, melynek létrejöttét a Norvég Civil Támogatási Alap – a Kárpátok Alapítványon keresztül – illetve a Nemzeti Civil Alap Nemzetközi Szakkollégiuma támogatta.
Benyovszky Istvánt elsősorban az Alföld vidékének és népének festőjeként tartjuk számon. 1898. február 6-án született Szatmárnémetiben. Érettségi után a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be (1916-1922), ahol a világhírű Révész Imre legkedvesebb tanítványa lett. A diploma megszerzését követően a kecskeméti művésztelepen folytatta tanulmányait és itt ismerkedett meg a kiskunsági puszta világával. 1924-től kezdve kiállításokon mutatta be alkotásait.
1925-1930. között az Egyesült Államokba utazott tanulmányútra, később Párizsban és Zürichben tárlatokat rendezett.
Az 1930-as évektől kezdve rendszeresen látogatott a Hortobágyra, ahol a magyar paraszti-és pusztai élet eseményeiről vázlatokat, kisebb-nagyobb méretű festményeket készített.
Rengeteg élet- és tájkép született bugaci élményeiről is. Az önmagát a „puszta festője”-ként nevező művész a leghitelesebb néprajzi ábrázolók között tartják számon. Jelentős volt illusztrátori tevékenysége is.
Az ő rajzai díszítik többek között Solymossy Sándor Magyar mondák és mesék, valamint Györffy István Nagykunsági krónika és A szilaj pásztorok című könyvét.
Munkássága alapvetően a pusztai lét, a hagyományos foglalkozások ábrázolása alapján vált ismertté, ugyanakkor Benyovszky nagyon vonzódott a történelmi témák megörökítéséhez is.
Jelentősnek mondhatók művészi hagyatékában a honfoglalás- és középkori magyar lovasokat, az első- és második világháború csatáit megjelenítő képei. Élete vége felé is sok időt töltött a Kiskunságban, ahol számtalan rézkarcot készített, amelyeket egyedileg színezett ki. A kiváló művész 1969. szeptember 27-én váratlanul hunyt el Budapesten.
Műveit a debreceni Déri Múzeum, a kecskeméti Katona József Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, valamint a budapesti Néprajzi Múzeum és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. E mellett számos helyen, magángyűjteményekben maradtak fenn képei, rajzai és más grafikai alkotásai.
|
