|
Új és jobb kistermelői rendelet május 15-től!
2009 májusában 53 civil szervezet hivatalosan benyújtotta a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 14/2006 FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet módosítására vonatkozó részletes javaslatát. A civil szervezetek hangsúlyozták: a módosításra azért van szükség, mert az uniós csatlakozás és a közösségi szabályozások életbe lépése nehéz helyzetbe hozta a kistermelői gazdálkodókat, akik nem voltak felkészülve a nemzetközi gazdaságok versenyére. Szinte napra pontosan egy évvel azt követően, hogy az illetékes tárcához beadásra került a javaslat, hatályba lépett az 52/2010 (IV.30.) FVM rendelet.
Az új rendelet alapján várható, hogy a jövőben a magyar kistermelői élelmiszerek is megtalálhatók lesznek a boltok polcain és az éttermek asztalain. Ezentúl ugyanis a kistermelők feldolgozott termékei – mint például a sajtok, lekvárok, kolbászok – is ott lehetnek a boltokban és az éttermekben, sőt a közétkeztetésben is felhasználhatóak lesznek. A kistermelői késztermékek bolti, vendéglátó-ipari és közétkeztetési értékesítése mellett nyers húst is forgalmazhatnak a gazdák. További újítás, hogy a strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is bekerülhetnek a kistermelők körébe. Szintén új elem, hogy egy családban elég lesz egy regisztrált kistermelő, valamint enyhülnek a házhozszállításra vonatkozó szabályok is.
Az új rendelet főbb elemei:
- Alaptermékek (pl. alma, krumpli, tej) és feldolgozott kistermelői termékek (pl. sajt, lekvár, kolbász) is értékesíthetők a végső fogyasztónak, valamint bekerülhetnek a megyében, a szomszédos megyékben, továbbá Budapesten (azaz a régión belül) található boltokba és vendéglátó egységekbe.
- Alaptermék végső fogyasztónak változatlanul országosan értékesíthető.
- Bizonyos élelmiszerek régión belüli értékesítése a vásárló kérésére történhet házhozszállítással is.
- Kistermelői nyers hús értékesíthető közvetlenül a gazdaságból, vagy házhozszállítással a régión belüli fogyasztónak, valamint a régión belül található kiskereskedelmi és vendéglátó egységeknek (régió = a kistermelő gazdaságának helye vagy lakóhelye szerinti megye, az azzal szomszédos megyék, valamint Budapest).
- A kistermelői élelmiszer értékesítését a kistermelőn kívül a vele egy háztartásban élő személy, valamint a kistermelő házastársa, bejegyzett élettársi kapcsolatban élő élettársa, nagykorú gyermeke, testvére, szülője, nagyszülője is végezheti (eddig mindenkinek külön kistermelői engedélyt kellett kiváltania).
- A kistermelői előállítás és értékesítés kategóriájába a méz mellett mostantól a méhészeti termékek is beletartoznak.
- A strucc- és emutenyésztők, termékfeldolgozók is lehetnek kistermelők.
- Az eddigi gyártmánylap helyett egyszerűbb, kevesebb adat kitöltését igénylő adatlapot kell vezetni (a kistermelői (falusi) vendégasztal keretében előállított élelmiszerekről nem kell adatlapot vezetni).
Az új rendelet hatályba lépésével módosult a „kistermelő” fogalom korábbi meghatározása is. A rendeletet azon tevékenységekre kell alkalmazni, amelynek során a kistermelő az 1. melléklet szerinti kis mennyiségű,
a) általa megtermelt alaptermékkel vagy általa betakarított, összegyűjtött vadon termő alaptermékkel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó, illetve közétkeztetési létesítményt (a továbbiakban együtt: vendéglátó létesítmény) látja el,
b) általa megtermelt alaptermékből előállított élelmiszerrel közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el,
c) általa jogszerűen kifogott hallal, közvetlenül a végső fogyasztót, illetve a régión belüli kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítményt látja el.
A kistermelő a rendelet szerint forgalomba hozni kívánt élelmiszerének előállítása során az alaptermékből feldolgozatlan terméket eredményező előállítási részfolyamatot más élelmiszer-vállalkozással is elvégeztetheti, a nyomonkövethetőség biztosításával (pl. hús füstöltetés, zöldség-, gyümölcs-szárítás, őrlés)
Kis mennyiség meghatározása alaptermékek és ebből előállított termékek vonatkozásában (1. melléklet az 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelethez)
A tej és tejtermékek esetében első ránézésre semmi sem változott, azonban ez nem így van. A számok valóban nem változtak, de a „vagy” szó helyett „és” értendő, így a különbség már számottevő. A kistermelő eddig napi 200 liter tejet, illetve (vagy) ebből a 200 literből készített tejterméket értékesíthetett. Mostantól kezdve napi 200 liter tej és napi 40 kg tejtermék adható el. Az állatok esetében teljesen új elem a növendék állatok kategóriái, hiszen eddig ezek levágására és húsának értékesítésére sem volt lehetőség.
A rendelet életbe lépésével új lehetőségek nyíltak a hazai kistermelők előtt. Megerősödhet a helyi értékesítés, amivel mindenki jól jár: a termelő, a boltos, a vendéglős és nem utolsó sorban a fogyasztók is. A kis mennyiségek növelése, a nyers húsok, készítmények kiskereskedelmi és vendéglátó egységekbe történő forgalmazhatósága nagyobb jövedelemhez juttathatja a kistermelőket, fellendülhet a vidéki gazdaság és enyhülhet a válság okozta munkanélküliség. Várhatóan több különleges, minőségi magyar termék jelenik majd meg a piacon, és növekedni fog azok fogyasztása is. Mindezzel együtt fellendülhet a turisztika és a vendéglátás is, valamint komoly változások lehetnek a hazai élelmiszer-kiskereskedelemben.
A civil szervezetek kezdeményezése és az elért eredmény tehát több szempontból is bizakodásra ad okot. Jó hír, hogy ezen a területen is összefogás jött létre, és ennek meg is lett az eredménye. Ha nem is minden javaslat került elfogadásra és beépítésre, a kezdet biztató.
A civil szervezetek folytatják a munkát. Szeretnék a termelői pálinka és bor forgalmazását is megkönnyíteni, ehhez azonban újabb jogszabályok módosítása szükséges.
Bővebb információ központi irodánkban kapható.
Tevékenységünk a Norvég Civil Támogatási Alap támogatásával valósulhat meg
|
