|
II. Gyümölcsész szeminárium Túrkevén
A Herman Ottó Természetvédő Kör 2011. június 18-án második alkalommal rendezte meg a tavaszi gyümölcsész konferenciát Túrkevén, a Fekete István Oktatóközpontban, melyre számos elismert előadó fogadta el a meghívást a kertészet és gyümölcsészet megannyi területéről.
A napot és az előadássorozatot Sallai Róbert Benedek, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársa nyitotta meg.
Lévén maga is kerttulajdonos, előadásában részben a Nimfea Természetvédelmi Egyesület múltjáról és jelenéről, részben a kertek történetéről és szerepéről tartott előadást.
Az előadásokat Iványi Anna folytatta a zártkerti gyümölcsösök hasznosításáról, a kertekben rejlő különféle haszontermelő lehetőségekről, megemlítve a lekvár, pálinka, szörp készítésének hagyományait.
A harmadik előadást a március óta az egyesületnél dolgozó két egyetemista, Simon Zoltán és Zsidei Gábor tartotta, akik eddigi munkájukról, és kutatásaik eredményeiről számoltak be a 15 hetes szakmai gyakorlatuk záróakkordjaként.
Munkájuk által rengeteg hasznos információhoz jutott a HOTEK, és ötleteikkel a további szükséges lépésekhez is sok ötletet adtak.
Dr. Rodics Katalin a Vidékfejlesztési Minisztériumból érkezett Túrkevére, hogy az agrobiodiverzitás csökkenéséről és ennek okairól, következményeiről beszéljen. Előadását némi erkölcsi útmutatással és az egyéni felelősség fontosságának hangsúlyozásával zárta.
Lantos Tamás Drávafokról érkezett az Ormánság Alapítvány képviseletében. A térségben úgynevezett alkalmazkodó gyümölcstermesztés folyik, ami annyit tesz, hogy a tájat, gyümölcsfákat és környezetüket nem alakítják át drasztikusan, illetve a kialakult tájszerkezetet és társulásokat meghagyják, és az így adott szituációból hozzák ki a lehető legtöbbet. Ezzel a módszerrel a már meglévő gyümölcsösökkel továbbdolgozva a helyiek tűzifájának kb. 75%-át biztosítani tudják, és terményeivel jelentősen hozzájárulnak az élelmezésükhöz is.
Lantos Tamás tanulságos és rendkívül érdekfeszítő előadása és az ebédszünet után Hudák Katalin, az Ökológiai Intézet Alapítványtól folytatta a sort az elvadult gyümölcsösök újjáélesztéséről tartott előadásával, majd őt követte Várnagy Dávid a Gömöri Környezet-és Tájfejlesztő Egyesület nevében. Kettejük előadása részben összekapcsolódott, mivel a két szervezet gyakran dolgozik együtt, így a gömöriszőlösi program kapcsán is.
Dr. Kovács Szilvia a Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karának oktatója, aki többek közt hozzájárult, hogy a két szakdolgozó fiatalember a HOTEK-nél végezze szakmai gyakorlatát. Előadása kellemesen szakmai volt, az egyetem kutatási tevékenységeit ismerhettük meg általa.
A programhoz képest sorrendcsere történt az utolsó két előadó esetében, és Baji Béla követte Dr. Kovács Szilviát. A Magyar Permakultúra Szövetség képviseletében a permakultúra fogalmáról, fontosságáról és 20 év alatt a saját kertjében történt változásokról mesélt. Ez a viszonylag új és nem megszokott módja a kertgazdálkodásnak külön színesítette a témák és előadások sorát.
A napot Dr. Surányi Dezső előadása zárta, aki a tiszántúli szilvafajtákról, azok hasznosítási lehetőségeiről, fajtabélyegeiről világosította fel a hallgatóságot. Ezután, hogy szavainak súlyt adjon, közösen a résztvevőkkel 4 órakor indult lovas kocsis kirándulás a Túrkeve melletti zárt kertekbe. Az idő szorításában csupán a Bocskor és Villogó kertek bejárására volt lehetőség. Egy szakaszt gyalog tettek meg a résztvevők és a hajdanvolt terepgyakorlati emlékeket felélesztve Surányi Dezső tanár úr a gyakorlatban is megmutatta a szilvafajták különbségeit, határozási módjukat és fajtajegyeiket. A kirándulás délután 6-ra ért vissza a Fekete István Oktatóközpontba.
Ezúton is szeretnénk megköszönni minden kedves előadónak, hogy elfogadták meghívásunkat és néhány esetben az ország túlsó szegletéből is ideutaztak, hogy megosszák és átadják tapasztalataikat az érdeklődő közönségnek és nekünk egyaránt.
A szeminárium a K-36-10-00041B kódszámmal a „Túrkevei zártkertek tájhonos extenzív gyümölcsöseinek,
ott található tájfajták és azok védett életközösségeinek védelme” pályázat keretein belül valósult meg
a Vidékfejlesztési Minisztérium 2010. évi Zöld forrás pályázati programjának támogatásával.
|
