Kell-e még egy mobilátjátszó Túrkeve belterületén?

  A Vodafone új átjátszó állomást készül telepíteni a ligeti víztorony tetejére. A jobb minőségű, újabb és modernebb technológiák, szolgáltatások bevezetése azzal jár, hogy egyre több átjátszóállomást építenek a szolgáltatók. Mindeközben a kutatók szerint az utóbbi ötven évben több mint 350-szeresére nőtt a rádiófrekvenciás tartományban az embereket érő, mesterségesen gerjesztett környezeti elektromágneses terhelés.
  A vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy az úgynevezett nem ionizáló sugárzások – mint amilyet ez az átjátszóadó is kibocsátana – az emberi szervezetre hatással vannak. Ez a sugárzás hő (termikus) és nem hő (vagyis atermikus) hatásokat vált ki. A rövid távú termikus hatások már viszonylag jól kutatottak, hiszen aránylag jól mérhető jelenségekről van szó. Ez azon alapul, hogy a változó elektromágneses tér által mozgásba hozott elektromos töltéshordozó részecskék elmozdulása súrlódással jár, ami hőt termel. Ezen az elven működik a mikrohullámú sütő is. Ez a jelenség az emberi testben leginkább a szem és a fül egyes részeit veszélyeztetik, de hatással van a nemzőképességre és a központi idegrendszerre is.
  Az atermikus hatások sokkal összetettebb jelenségeken alapulnak, hatásukat hosszabb távon fejtik ki: a változó mágneses mező az emberi testben elektromos mezőt indukál, mozgásba hozza az elektromos töltéseket és örvényáramot indukál. Ez a kívülről indukált örvényáram megzavarhatja a szervezet működéseit irányító bioáram által biztosított egyensúlyt. A testünk működési folyamatait vezérlő bioáram és a környezet elektromos tere közötti kölcsönhatás bizonyított tény. A magas frekvenciás sugárzás a szervezetben hibás irányítási, „félrevezetési” folyamatokat eredményez. Még nem ismert, hogy mi a biológiai tűréshatár, az azonban már most nyilvánvaló, hogy alatta van a jelenleg alkalmazott műszaki határértékeknek.
  Jelenleg az orvostudomány nincs abban a helyzetben, hogy ilyen biológiai tűréshatárt meg tudjon állapítani, mert ehhez összetett, bonyolult folyamatok hosszú távú, rendkívül költségigényes vizsgálatára lenne szükség, amit sem az ipar sem az állam nem finanszíroz egyelőre.

   A környezetvédelem egyik legfontosabb alapelve az elővigyázatosság elve, ami kimondja, hogy amíg egy eszköz, rendszer, vagy folyamat pontos hatásait nem ismerjük, addig feltételezni kell a környezet, illetve egészségkárosító hatását.
A technika fejlettsége lehetővé tenné, hogy lakott területen kívülről fedjék le a szolgáltatók a területet és így már az egészségkárosító hatás is csökkenne, mivel a teljesítmény sűrűsége a távolság négyzetével, a térerősség pedig a reciprokával csökken. Ilyen adótornyok építése azonban igen költséges: meg kell venni a földterületet, meg kell oldani a megközelíthetőségét, az áramellátását, fel kell építeni a tornyot… Ehhez képest a belterületen már meglevő építményre – jelen esetben víztoronyra – való telepítéskor csak némi bérleti díjat kell fizetni. A szolgáltatók pedig, mint tudjuk, maximális profitra törekszenek.
   A másik fontos különbség a két telepítési mód között az, hogy még az első építési engedély köteles, szakhatósági hozzájárulásokra van szükség, addig a víztorony esetében csak a tulajdonos hozzájárulása szükséges.
Szeretnénk felhívni a lakosság figyelmét, hogy a Nimfea Természetvédelmi Egyesület ellenzi a beruházás lakókörnyezetben való megvalósítását.

Lakossági Fórum A Vodafone Magyarország Zrt. által Túrkeve víztornyára telepítendő rádiófrekvenciás sugárzóadóról Ön szerint szükség van még egy nagyfrekvenciájú sugárzó berendezésre a városban? Aggályosnak tartja egy olyan létesítmény lakott területre való telepítését, ami egészségügyi kockázatokat jelenthet a környéken lakóknak? Vagy épp ellenkezőleg: Ön jónak tartja a megoldást, támogatja a Vodafone törekvéseit? Jöjjön el, hallgassa meg az érveket és az ellenérveket! Mondja el ön is a véleményét! Mindenkit várunk a 2012. február 6-án 16 órakor a víztoronynál kezdődő lakossági fórumra. A fórum a helyszíni megbeszélés után a művelődési házban folytatódik