Sólyomcsalogató Szarvason

  A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Ragadozómadár-védelmi Szakosztálya és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága (KMNPI) 2012. február 18-19-én rendezte meg a VII. Sólyomcsalogatót. A Nemzeti Park Körösvölgyi Látogatóközpontjában megrendezett esemény a ragadozómadár-védelemmel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb, évente megrendezésre kerülő konferenciája, melyen idén közel százan vettek részt.

   A szombat délelőtt kezdődő rendezvény résztvevőit Tirják László, a Körös Maros Nemzeti Park igazgatója köszöntötte, majd átadásra került a Kerecsensólyom-díj, mellyel a Ragadozómadár-védelmi Szakosztály a tevékenységét érintő területen kiemelkedő munkásságot felmutató tagját díjazza. Idén Szentendrey Géza kapta az elismerést.

  Ezt követően Bagyura János tartott előadást a fokozottan védett ragadozómadár-fajaink és a fekete gólya magyarországi helyzetéről, fészkelési- és állományadatairól. A délelőtt további részében a felkért előadók a Magyarország egyes területein az MME és a nemzeti park igazgatóságok munkatársai által végzett ragadozómadár-védelmi munkát, az egyes állományok tavalyi  adatait, és a felmérő munkák módszertanát osztották meg a résztvevőkkel. Így hallhattunk a Bükk és a Mátra, Dél-Heves, a Borsodi Mezőség, Nógrád megye, a Zempléni-hegység, a Taktaköz, a Börzsöny, Délkelet-Pest megye és a Kiskunság területén elért eredményekről.

  Délután a formálódó gyakori ragadozómadár-monitoring program terveiről folyt megbeszélés és ehhez kapcsolódóan Tóth László tartott előadást „Apróvad állomány, kontra barna rétihéja – tények és tévhitek” címmel. Szintén délután hangzott el Kovács András előadása az Európában folyó ragadozó-madár monitoring programokat összefogó EURAPMON programról. Este az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának taggyűlése zajlott.

  Vasárnap a délelőtt első fele a kerecsenekről szólt: Tóth Imre a kerecsensólyom fészkelési szokásai a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén címmel tartott előadást, majd a madarak műholdas nyomkövetése révén megismert információkról hallhatunk Prommerer Mátyástól. Dudás Miklós a magasfeszültségű traverzeken, elektromos erőterekben élő kerecsensólymokat potenciálisan fenyegető veszélyről beszélt.

  Ezt követően a pusztai ölyvek színes gyűrűs jelölésének szükségességét, valamint a keselyű-védelem lehetőségeit mutatták be a témában jártas szakemberek. Fehérvári Péter két előadást is tartott a kék vércsékkel kapcsolatban: az egyik a kék vércséket is veszélyeztető Nyugat-Nílusi vírus és a szülői immunitás kérdéskörét feltáró kutatás eredményeit mutatta be, a másik pedig a műfészek-telepek optimális helyének elterjedési modellek alapján való kijelöléséről szólt. Egy érdekes kutatás eredményeit „A madarakat érő áramütések nagyságrendjének becslési hibája – a dögevők hatása” című előadásból ismerhettük meg.

„A parlagi sas védelme Magyarországon” című új Life projektet Horváth Márton mutatta be. Végül Váczi Miklós a Fertő-Hanság Nemzeti Park területéről mutatott be néhány érdekes ragadozó-madár előfordulást.
Azt gondolom, hogy egy nagyon színvonalas programon vehettünk részt, amiért köszönet illeti a szervezőként az MME és a KMNPI munkatársait, valamint mindazokat, akik megosztották velünk munkájuk és kutatásaik eredményeit.

Szentendrey Géza vette át az idei kerecsensólyom díjat	Seres Nándor a Borsodi mezőségen elért eredményekről számolt be	Tihanyi Gábor a pusztai ölyv színesgyűrűzési programjának szükségességét vetette fel