MESÉK A MOCSÁRI TEKNŐSRŐL

Internetes vetélkedőnk 1. fordulójában mesét kellett írni a mocsári teknősről.
Itt lehet megismerni a beérkezett műveket.
Kellemes meseolvasást kívánunk a kedves, fordulatos, humoros alkotásokhoz!

Acsádi Zsanett 5.o.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy teknős, akit Mocsinak hívtak. Ő volt az állatok postása, de sajnos iszonyatos lassú mozgása miatt nehezen jutottak el a levelek a címzettekhez. Úszva sokkal gyorsabb lett volna, de féltek hogy eláznak a küldemények. Ráadásul állandóan rettegnie kellett, mert mindig vadásztak rá, hol a borz, hol a róka , hol a rétisas.
Ezért aztán rövid idő alatt megelégelte a veszélyt és felmondott.

Bodnár Fruzsina 5.o.

Egyszer volt hol nem volt egy teknős. Ezt a teknőst mindig csúfolták, hogy ő milyen lassú, ezért senki sem tisztelte. Egyszer aztán egy hitetlenkedő majom akart vele gúnyolódni.
-Ó Teknős uraságnak nincs kedve fára mászni?
A teknős nem bírta tovább,azt mondta:
-Na jó, ha ennyire akarod,gyere vissza holnap ugyanebben az órában a barátaiddal. De egy feltételem van -mondta a teknős.
-Ha holnap ugyanitt fent leszek a fán,megígéritek, hogy nem gúnyolódtok többet velem.
A majmok megígérték. Mindenki elment. A teknős megkereste a jó sas barátját. Megkérte,vigye már fel a nagy tölgyfa tetejére. A sas fel is vitte. Másnap a majmok látták,hogy a teknős fent csücsül a fán,meglepődtek.
-Hát te meg hogy kerültél oda föl?
-Felmásztam.-mondta a teknős.
Így, amit ígértek be kellett tartaniuk. Ezután a teknőst is tisztelték.

Ernyes Richárd 5.o.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy teknős aki ballagott a tengerparton aki fiú volt. Egyszer találkozott egy lányteknőssel ,de nem tetszett neki. Ha tetszett volna neki az én mesém is tovább tartott volna!

Herda Tekla 5.o.

Volt egy teknős, aki félt a víztől. De szeretett volna úszni a társaival. Egy szép napon találkozott egy régi barátjával. Odament hozzá és elhívta úszni. De a kis teknős nem akart menni,de mégis meggyőzte a kis teknőst és elmentek úszni. Ekkor döbbent rá a kis teknős arra, hogy nem is olyan rossz az úszás. Azóta is boldogan úszik a társaival.

Hímer László 5.o.

Volt egyszer egy teknős. Egyszer kiment körülnézni. Meglátott egy teknőslányt. Nagyon megtetszett neki. A lánynak nem. Ha a lánynak tetszett volna, az én mesém is tovább tartott volna.

Jurák Pál 5.o.

A mocsári teknős
Volt egyszer egy mocsári teknős, aki az iszapos síkvidéki helyeken sétált. Egyszer egy ölyv megtámadta. A furfangos teknős a környezetébe olvadt. Az ölyv nem vette észre és elment. Így a pici teknős túlélte a találkozást.

Kovács Ottó 5.o.

A mocsári teknős
Volt egyszer egy mocsári teknős,aki az iszapos helyeken sétálgatott. Egyszer egy sas megtámadta. A furfangos kis teknős a környezetébe olvadt. A ragadozó nem vette észre és elment. Így a pici teknős túlélte.

Kun Rebeka 5.o.

Egyszer volt,hol nem volt,volt egyszer egy kis mocsári teknős. Nagyon szeretett úszni, de egyben unalmas is volt neki, mert nem volt barátja. Kitalálta, hogy lesz egy mocsári teknős barátja. Úszkált úszkált egyszer csak megpillantott egy másik teknőst. Összebarátkoztak és azóta is nagy barátok és vígan élik az életüket.

Lukóczki Olívia 5.o.

Hol volt,hol nem volt,volt egyszer egy teknős, aki nagyon szomorú volt,mert nem talált magának barátot.Egyszer azt gondolta, hogy elmegy világot látni. Úgy is lett,ment-mendegél, mikor körülnézett,egyszerre mindenki oda futott hozzá ,mindenki őt kereste, mindenütt. így hát a végére minden jóra fordult. Itt a vége, fuss el véle.

Nagy Dániel 5.o.

A teknős ki, feltalálta magát!
Egyszer egy teknős nem mert bemenni a vízbe azért mert félt,hogy elsüllyed. Amikor majdnem körbe sétált a tó partján egyszer látta,hogy teknős testvére bele ment a vízbe és nem merült el. Ekkor ő is belement a tóba és ő sem süllyedt el. Így megtanulta,hogy nem süllyed el a vízben.

Nagy Gréta 5.o.

Az okos teknős
Egyszer volt,hol nem volt, volt egyszer egy erdő. Ebben az erdőben az volt a különleges,hogy a közepén nem egy tisztás volt,hanem egy mocsár. Itt lakott az okos teknős.
Egyszer vadászok járták az erdőt és a farkasnak az erdő királyának súlyosan megsebesítették a lábát. A farkas érezte,hogy ezt nem éli túl,ezért összehívta az Erdő-gyűlést és beszédet tartott.
-Barátaim! Érzem,hamarosan eljön az utolsó órám. Új királyt kell választanunk,de nem sokára, mert magam is jelen kívánok lenni.
A bagoly mindvégig jegyzetelt,majd fogta a papírt, a sas csőrébe tette és elküldte,hogy vigye a hírt: A farkas, az erdő királya mindenkit látni kíván a mocsár mellett,hajlékán. Ment is a sas, sebesen szelte a levegőt hosszú és széles szárnyaival. Utoljára a teknősnek vitte a hírt. Rosszul tette, mert ugye mindenki tudja,hogy a teknős nem a gyors állatok rendjébe sorolható.
- Jaj,kedves Sas! Nem vagyok én nehéz végy fel a hátadra és repíts a farkas hátához! Közel van,de mire én odaérnék a király meghalna! A sas felvette a teknőst , mert maga is részt akart venni és nyerni akart a választáson. Oda értek hát.
A farkas gyorsasági versenyt rendezett. Innen minden állat háza egyenlő távolságra volt.
-Rajt!
Minden állat futásnak eredt. Csak a teknős ijedt meg,de gondolt egyet, bebújt a páncéljába.
-Megérkeztem!-rikkantotta ki.
Ebben a versenyben tehát ő nyert.
-A 2. feledat. Hirdette a bagoly:
- Aki a leggyorsabban mászik fel, vagy száll fel a nagy fenyőfa hegyére, az nyer! Mindenki fellélegzett, hogy nem észbeli megpróbáltatás lesz. Kivéve a teknőst. Ő megint csak az eszére hagyatkozott. Könnyű volt, nem volt nehéz. Bebújt hát a sas szárnya alá. Mikor indulót fújtak,jó erősen megkapaszkodott,hogy le ne essen. Mikor a sas már majdnem felért ugrott egyet és épen a fa tetejére érkezett.
- Fenn vagyok-kiáltotta el magát- Én a lassú teknős!
A farkas aki ezt látta, felkiáltott a fára.
-Teknős, igazad van, te győztél. Az észt tettem próbára ugyanis én is elgyengültem már, nem vagyok olyan erős mint ezelőtt,de ugyanúgy kormányoztam.
Ekkor a farkas meghalt.
Ekkor a teknős lekiáltott:
-TÖBBET ÉSSZEL MINT ERŐVEL!
-Éljen az új király! - kiáltották az állatok.
A teknős jó király maradt és még mindig ő az uralkodó, ha meg nem halt.

Nagy Zoltán 5.o.

Én jobb vagyok nálad – mondta a császármadár a teknősnek – Én tudok gyorsan szaladni, sőt még repülni is!
- Te szerencsés! – felelte a teknős – De én úgy össze tudom magamat húzni, hogy senki sem tud bántani!
Egyszer csak arra eszméltek, hogy az emberek felgyújtották a mezőn a füvet. A növekvő tűz egyre jobban körbevette őket, amely már halálos veszélyt jelentett mindkettőjükre nézve. A teknős összehúzta magát. Ijedtében arra futott az elefánt, és rálépett a teknősre, de ő azt is túlélte. A császármadár megpróbált elrepültni, de a füst és a tűz miatt visszaesett a földre és végül meghalt.
- Ha valaki nagyon dicsekszik, a próbát nem állja ki.

Papp Blanka 5-o.

Egyszer volt, hol nem volt ,volt egyszer egy teknős. Az a teknős kiment a patakhoz és találkozott egy másik teknőssel,összebarátkoztak és együtt úszkáltak a patakban.

Puskás Lujza 5.o.

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy teknős . Imádta a vizet ,és egyszer megette egy madár.

Puskás Nándor 5.o.

Egyszer volt,hol nem volt,volt egyszer egy kis mocsári teknős. Nagyon félt a víztől. A testvérei már rég ott lubickoltak a vízben. A tesói kimentek a partra és beledobták a vízbe. -Jé ez nem is olyan rossz!-mondta.

Rácz Nóra 5.o.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mocsári teknős ,aki nagyon szeretett úszni. Egy nap úgy döntött, hogy nem megy úszni és észrevette, hogy a vízbe dobtak egy gilisztát. Azt bekapta és el kezdte húzni és a pecabotot kihúzták. Visszaengedte az ember a teknőst. Ha nem engedte volna vissza ,az én mesém is tovább tartott volna.

Sallai Tifani 5.o.

Egyszer volt ,hol nem volt, volt egyszer egy teknős. Ez a teknős nagyon lusta volt és mindig csak a parton üldögélt. Egyszer aztán odament hozzá a nyúl és megkérte , hogy jöjjön el szülinapi bulijára. Erre a teknős nemet válaszolt. Azután jött a süni , ő azt mondta ,hogy jöjjön el az ő teapartijára. Hát a teknős nagyon gondolkodott , de nemet válaszolt. Azután jött hozzá az őzike, ő azt mondta,hogy jöjjön el hozzá a buliba. Erre aztán felkapta magát és igent válaszolt. Ahogy odaértek az őzike házához, mindenki nagyot nézett. Azt bámulták,hogy a teknős ide eljött. Ezután nagyon jót buliztak. Így a teknős megtanulta, hogy nem lesz SOHA de SOHA lusta. Itt a vége fuss el véle!!!!!!!!!

Szász Tamás 5.o.

Egyszer egy teknőst találtam a Berettyónál ,ami tiszta olaj volt mert mellette volt egy olajos flakon. Hazavittük,lemostuk. Azóta is nálunk van,de tavasszal elengedjük.

Szűcs Roland 5.o.

(La Fontaine : A teknős és a nyúl)
Hetvenkedve szaladgált a nyúl a mezőkön.
"Fülemet rá,futásban nincs, aki legyőzzön!
Nos ki áll ki velem? - szólt. - Kezdődjék a torna!"
Nagy szerényen a teknős: "Megpróbálom" - mondta.

"Te? - kacagott föl a nyúl. - Volna hozzá merszed?
Nem elég a hátadon házadat cipelned?
Velem futna versenyt egy ilyen lomha jószág?"
"Akkor is - szólt a teknős - vállalom a próbát."

Körülállja a pályát a közönség. "Rajta!"
Kocogni kezd a teknős. Nevet a nyúl rajta,
párat ugrik, van már vagy fél pálya előnye.
"Buta teknős!" - Gondolja: csúfot űz belőle.

Megáll, nézi gúnyosan, hogy izzad a másik,
majd lehever, mintha ágy lenne csak a pázsit,
nyújtózkodik, hunyt szemmel fekszik hason, háton,
s addig színlel alvást, míg elnyomja az álom.

Azalatt a teknős csak lépked lankadatlan,
elcsoszog a szunnyadó nyúl mellett is lassan,
s mire a nap az erdő fái mögé csúszik,
holtfáradtan bár, de már a cél előtt kúszik.

Hűsebb lesz a levegő, fölriad a nyúl rá.
Rémültében fölugrik, nagyot rikkant:"Hurrá!" -
s rohan. - Késő! Így jár a hetvenkedő néha:
henceg, s még a teknős is előtte ér célba.

Zselinszky Kevin 5.o.

A mocsári teknős
Volt egyszer egy mocsári teknős,aki az iszapos síkvidéki helyeken sétálgatott.Egyszer egy sas megtámadta.A furfangos kis teknős a környezetébe olvadt.A sas nem vette észre és elment. így a pici teknős túl élte a találkozást.

Zselinszky Krisztofer 5.o.

A mocsári teknős
Volt egyszer egy mocsári teknős,aki az iszapos síkvidéki helyeken sétálgatott. Egyszer egy gyík megtámadta. A furfangos kis teknős meglapult,és környezetébe olvadt. A gyík nem vette észre és elment. A pici teknős túlélte.

Antal Regina 6.o.

Egyszer volt egy aprócska teknős. Nagyon szerette édesanyját. Elhatározta, hogy anyák napjára egy tavirózsát szerez neki. Az ő tavukon nem volt,elindult hát a következő tóhoz. Ment és ment napokon keresztül, de nem talált sehol tavi rózsát. Találkozott a gólyával, elmondta neki bánatát, hogy nem talál tavi rózsát édesanyjának és már csak egy napja van. Azt mondta neki a gólya, indulj haza, mikorra otthon leszel a tavi rózsa is ott lesz a tavatokon. El is indult a teknős és mikorra hazaért ott is volt a tavi rózsa. Nagyon-nagyon megköszönte a segítséget a gólyának, és a mai napig a legjobb barátok. Édesanyja pedig nagyon örült a szép virágnak.

Ardai Zoltán 6-o.

Egyszer volt, hol nem volt ,élt egyszer egy teknős. Őt úgy hívták, hogy Teki. Egyszer találkozott egy vörösfülű ékszerteknőssel, akivel nem voltak jó barátok. Egyszer özönvíz öntött ki, ekkor a Vörösfülű teknőst elsodorta az árvíz, De Teki utánakapott és megmentette. És boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Balogh Menyhért 6.o.

Volt egyszer egy teknős, aki nagyon szeretett volna repülni. Egyszer támadt egy ötlete: Készít magának szárnyakat gallyakból és levélből, felmászik egy hegyre és onnan leugrik! Ezt a szárnyat 7 nap és 7 éjjel készítette. Amikor kész lett ,felsóhajtott: Végre kész! Gyorsan megyek, felmászok a legmagasabb hegyre és leugrok! A teknős ment-mendegélt,odaért a hegyhez és ezt mondta: -Hűha, de magas! Ezt nem bírom egyedül megmászni! Ezért elhívta a legjobb barátját a sast, és ezt mondta neki: Hé, sas! Feltudnál engem vinni annak hegynek a legtetejére? A sas így válaszolt: Persze, hogy feltudlak vinni, de nem fogsz félni? A teknős így válaszolt: Félni? Még, hogy én félni? Én bizony nem félek semmitől! A sas fölkapta a teknőst é elkezdett felfelé repülni, de a teknős nagyon megijedt, ezért ezt mondta a sasnak: Jaj, sas! Azonnal tegyél le, nagyon félek! A sas letette a teknőst. A teknős végül így szólt: Hát sas, úgy látszik a repülést nem egy mocsári teknősnek találták ki! Én inkább maradok az úszásnál!

Berényi Gergő 6.o.

Egyszer volt,hol nem volt, élt egyszer egy mocsári teknős. Úgy hívták,hogy Teki. Ám volt neki egy ellensége,egy vörösfülű ékszerteknős. Egyszer özönvíz öntött ki és elragadta Teki ellenségét. Teki utánakapott és megmentette. Azóta is jóbarátok.

Bodnár Tamás 6.o.

Egyszer volt egy teknős család. A legkisebb fiút Tekinek hívták. Egy szép napon elment világot látni, meg akart ismerni más családokat is. Be is járta a fél világot. Látott szép és boldog teknősöket is, látott szomorúakat is. De egyszer nagyon nagy honvágya lett ,így hazament a családjához. Napokig mesélt, de most már tudja ,mindenhol jó, de legjobb otthon.

Kun Krisztián 6.o.

Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy teknős. Őt úgy hívták, hogy Teki. Egyszer találkozott egy vörösfülű ékszerteknőssel, akivel nem voltak jó barátok. Egyszer özönvíz öntött ki, ekkor a Vörösfülű teknőst elsodorta az árvíz, de Teki utánakapott és megmentette. Boldogan éltek, amíg meg nem haltak.

Molnár Alitta 6.o.

Találkozott a teknős és a nagyot mondó nyuszika.
-Te lassú teknős kihívlak egy futóversenyre úgyis én győzök.
-Nem biztos az mondta a teknős.-
Nagyot nevetett ezen a nyuszi.
-Én választhatom a helyet a versenyhez?- kérdezte a teknős. -Hát persze- mondta a nyuszi. A teknős a folyón keresztüli futást választotta. Mivel a nyúl nem tudott úszni elvesztette a versenyt, el is kullogott lógó orral.

Nagy Emese 6.o.

Egyszer volt ,hol nem volt, volt egyszer egy mocsári teknős .Eldöntötte hogy párjával tojást rak .Telt múlt az idő és a tojások kikeltek .Kivéve egyet .Egy kismadár arra ment ,megsajnálta és felvitte a fészkébe . A tojás végül kikelt ,és a madár etetni kezdte . Mikor már úgy érezte elég nagy teknős ,ezért társaival levették a fészekből. A teknős hálálkodva elment, és a legközelebbi folyóba belement .A teknős máig is él, ha el nem pusztult.

Pap Csenge 6.o.

A butateknőc és a kisfiú
Hol volt, hol nem volt, itt nem messze tőlünk a Berettyó-parton volt egy kis mocsári teknős, aki még csak néhány napja bújt ki lágyhéjú tojásából. Éppen a parton heverészett, élvezte a szeptemberi napsütést, amely oly simogatóan melengette páncélját. Egyszer csak egy csobbanásra lett figyelmes. Azután még egyre, de ez olyan érdekes volt, mert a kő megpattant a vízszínén és csak ezután merült el. A kis teknőc egyre nagyobb érdeklődéssel figyelte ,hogy a vízbe dobott kő hol kettőt, hol hármat is pattan, amikor valaki felkapta őt a földről és ezt mondta:
-Jajj! Ez nem is egy kő!
A kisteknőc pedig ijedten kapálózni kezdett, de amikor érezte, hogy mindhiába, úgysem tud változtatni a helyzetén, óvatosan kidugta a fejét a páncélból és szétnézett. Egy kisfiú arcát pillantotta meg, aki figyelmesen nézte őt.
-Mit akarsz csinálni velem? - kérdezte aggodalmasan.
-Semmit. - volt a válasz. Lapos köveket kerestem, hogy kacsázzak velük és téged is kőnek véltelek.
-Miért dobálod a köveket?
-Csak úgy. –hajtotta le a fejét a fiú. - Szomorú vagyok.
-Miért vagy szomorú?
-Holnap iskolába kell mennem.
-Mi az az iskola?
-Egy hely ahol csendben kell, ülni és azt csinálni amit mondanak.
-Mit mondanak, mit csinálj,
-Például karikákat kell rajzolni kis apró vonalak közzé, számokat kell összeadni, csupa-csupa fárasztó és unalmas dolog.
- Itt a Berettyó-parton sokkal jobb.-mondta a teknős. Itt süttetem a hátam és azt csinálok amit akarok. Ha akarok akkor úszom egyet, ha akarom sétálok. Maradj itt!
-Ez jó ötlet. –derült fel a fiú arca.
Gyere sétáljunk. –ajánlotta a teknős. Ahogy elkezdtek sétálni egy érdekes madárhangra lett figyelmes a gyerek.
-Hallottad? Milyen madár énekel így?
-Nem tudom.-rázta meg a fejét a teknős.
Mentek tovább, ekkor az egyik bokorról egy tarka lepke reppent fel.
-Láttad milyen szép? Milyen lepke ez? És mit esznek a lepkék? -Nem tudom, de nem is érdekel, úgy sem tudjuk megfogni.
-Te nem sok mindent tudsz.-állapította meg a fiú.
Sétáltak tovább. A fiú megpillantott egy érdekes sárga virágot, a víz közepén virított.
-Nézd csak ott egy virág! Hogy kerül az oda? Hol a gyökere és hogy hívják?
-Nem tudom. - mondta a teknős. - De engem nem is érdekelnek a növények, én a húst szeretem.
-Jó hogy mondod, én is éhes vagyok. - felelte a kisfiú.
-Nézd csak itt egy döglött hal! –kiáltott fel örömmel a teknős.-Álljunk meg és együnk!- javasolta.
-Köhöm, köhöm…-köszörülte meg a torkát a fiú.-Ne haragudj kisteknős, de én inkább haza megyek.
-De akkor iskolába kell menned!- kiáltott fel a teknős.
-Nem baj. De ott legalább ha kérdezem a tanító nénit, mindenre választ kapok, meg aztán még a menza is jobb ,mint ez itt. - bökött a haltetem felé. Tudod, azt gondolom, hogy teknősnek a mocsárban, gyereknek az iskolában van a helye. Így is lett. Mindenki megtalálta a helyét. A gyerek megnőtt, okos lett és mesét írt a teknősökről, a teknős is megnőtt és pont annyit tudott amennyi egy teknősnek kell. Aki nem hiszi járjon utána, itt a Berettyó-parton bármelyik teknőst megkérdezheti. :-)

Pap Máté 6.o.

A teknős páncélja
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy náddal körbe nőtt kis folyócska. A parton öreg békák hada énekelt, miközben az ifjú brekkencsek a vízbe ugrálást gyakorolták és versenyt úsztak. A vidám ugrabugra társaságot egy sütkérező teknős figyelte a parton. Kiváncsian nézte, hogy melyik a legfürgébb. Hogy jobban lássa őket, fel akart mászni egy kidőlt fa törzsére. Nagy nehézkesen tolta magát felfelé, csak úgy nyögött az erőlködéstől. Erre felfigyeltek a békék és csúfolódni kezdtek. Milyen lassú és lomha a mozgása. Nehéz és ormótlan a páncélja.
-Vessd le a teknődet! Meglátod sokkal könnyebb lesz a járásod!-javasolta az egyik kis béka.
-Vetsd le! Vetsd le!-brekegték kórusban a békák.
-A teknőc kicsit zavarba jött. Kicsit szégyenlős volt ennyi nézelődő előtt vetkőzni, de közben nagyon vágyott arra, hogy ő is olyan könnyedén mozogjon, mint a békák, gondolt egyet és kibújt a páncéljából. Most úgy nézett ki ,mint valami furcsa kis béka. Sokkal könnyebb lett és olyan gyorsan tudott mászni, hogy ő maga is elképedt.
-Gyere ússzunk versenyt!-javasolta az egyik béka.
-Rendben!-és már ugrott is a vízbe a mi kis teknőtlen békánk.
A versenybe beszállt még két kis ficánka halacska is. A mi teknőcünk páncél nélkül olyan fürge volt, hogy a békákat lehagyta mindet, már csak a két hal úszott a teknős előtt, amikor hirtelen egy csuka éles fogakkal teli szája nyílt ki és elkapta az egyik halacskát. Megijedtek a versenyzők. Mindenki menekült amerre látott. A teknőcünk is gyorsan ki ment a partra és megkereste a teknőjét. Miközben újból belebújt a páncélba, ezt mondta a békáknak:
-Tudjátok, miért hosszú életűek a teknősök? Mert még az idő vasfoga is beletörik a páncéljukba.-kuncogva kopogtatta meg a teknőjét és folytatta a napozást.

Szemes Dávid Szabolcs 6.o.

A teknős elment úszni. Bajba került,mert megkergette egy krokodil. De túlélte, mert gyorsabban úszott a krokodil előtt.

Szivos Bence 6.o.

Összeveszett a nyúl meg a teknős azon, hogy kié legyen az utolsó cukorka. A bagoly azt mondta: -Ne veszekedjetek, vágjátok ketté! Így kettévágták és kibékültek! :)

Tóth Imre 6.o.

Egyszer volt ,hol nem volt volt egyszer egy teknős. Az a teknős olyan gyönyörű volt, hogy szebb volt 5 gyémántnál is..Egyszer történt vele ,hogy megpillantotta egy ember ,akit Pityunak neveztek. Egyből felvette a teknőst és hazavitte. A teknős nem is tudta ,hol van. Pityu megmutatta szüleinek a teknőst. Tetszett nekik a teknős,de az nem tetszett, hogy csak elvitte az élőhelyéröl. Pityut nem érdekelte ,hogy szülei mit mondanak. Bevitte Pityu az iskolába is, megmutatni a teknőst és a tanár néni azt mondta rá, hogy ez egy nagyon ritka fajta teknős, ez egy Mocsári teknős! -Vidd vissza ,ahol találtad!-mondta a tanár néni. De Pityu még tanár nénire sem hallgatott. Egyszer történt Pityuval az, hogy elszökött a teknős .Pityu nagyon kétségbe volt esve. -Jaj!-mondta Pityu De anyukája mondta neki: -Keresd ott ,ahol találtad.-közölte vala az anyukája. Pityuka elment az erdőbe ,hogy megkeresse a teknőst.Meg is pillantotta, de a teknős belebújt egy lyukba .Pityu kiszedte és az járt az eszében, hogy anyukájának és a tanár néninek igaza lehet. Erre a gondolatra letette a teknőst. Elkezdett sétálni haza és csak azt hallja, hogy jön utána valaki. Nem lát senkit, de hallja a picike lépéseket,meglátja a teknőst. Az a gondolat járt az eszében Pityunak, hogy az erdőn túl nem jött, úgy hogy biztos kikísért az erdőből,hogy ne legyen bajom. (1 évvel később) Pityu és osztálytársai elmentek kirándulni,és csak megint megpillantja a teknőst. Csak azt látja, közelit hozzá, és az erdőből is kijött és haza kísérte. És nem szökött el. Gondolta pityu most már biztos nem fog elszökni . Azóta együtt játszanak még meg nem haltak.

Vida Beatrix 6.o.

A teknős és a nyúl versenyt futnak.

Vida Tamás Levente 6.o.

A Teki szeretett úszni ,csak koszos volt a víz mert az emberek dobálták a szemetet. Ezért úgy döntött, hogy próbál ellene tenni. Kivitte a szemetet a partra és aztán tudott úszni.

Vincze Zalán Attila 6.o.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy mocsári teknős. Ez a teknős mindig szomorú volt, mert születése után nem sokkal egy, a tónál lévő horgász megtalálta fészküket és úgy gondolta, milyen jó lenne őt hazavinni, a kisfia mennyire örülne neki. Haza is vitte. Az új gazdája ,Peti nagyon boldog volt az "ajándék" láttán és elhatározta, hogy a kis teknősnek mindig gondját viseli. Etette, gondozta, játszott vele, de a teknős mindig szomorú volt. Nem tudta, mit tehetne, hogy jó kedvre derítse. Teltek, múltak az évek, a kis teknős nagy teknőssé cseperedett, kifogástalanul bánt vele Peti, de csak boldogtalan volt. Hiányzott neki az anyukája, az apukája és a testvérei. Felidézte, milyen jó volt a tóban versenyt úszni a testvéreivel, sütkérezni a napon nagyokat lustálkodva. Hiába próbálta Peti, hogy a teknős kedvében járjon, nem tudta felvidítani. Egyszer gondolt egyet és az interneten utánanézett a mocsári teknősnek. Kíváncsi volt, hogy természetes közegében hogy is él kis kedvence. Ekkor döbbent rá, hogy mekkora hibát követett el az apukája, mikor hazahozta a teknőst és hogy miért is szomorú, boldogtalan, hiába tesz a kedvére. Ekkor megkérte az apukáját, vigye el arra a helyre, ahol annak idején horgászott és a kis teknőst találta. Úgy döntött, hogy visszaviszi kedvencét oda. Mikor kitette a tó partjára, a teknőc felismerte szülőhelyét és nagy boldogság lett úrrá rajta. Hálásan nézett "gazdájára", majd belecsobbant a vízbe, ahol megtalálta szüleit és testvéreit. Peti könnyes szemmel nézett utána. Azóta is rendszeresen kijár arra a helyre, hátha találkozik az ő mocsári teknősével.

Busi Dóra 7.o.

Hol volt, hol nem, volt egy nagy-nagy állatkert. Ebben az állatkertben élt egy kis teknős. Nagyon szerette a csokoládét, de a gondozói sosem adtak neki, mert nem hallották mikor kért. Egyszer egy csillagos éjszakán a kis teknős megpillantott egy hullócsillagot. A kis állatka összeszorította a szemét és azt kívánta: - Bárcsak tudnék beszélni, hogy elmondjam csokit szeretnék enni. Ezután elaludt. Másnap mikor felkelt a gondozója éppen a reggelijét készítette elő. A kis teknős odament hozzá és azt mondta: - Kedves gondozóm! Én a reggeli mellé csokoládét is szeretnék enni! És képzeljétek! A gondozó meghallotta. Attól kezdve a kis teknős mindig kapott egy kocka csokoládét a reggeli mellé. Ha nem hiszed, járj utána!

Fábián Ármin 7.o.

Hol volt, hol nem volt,élt egyszer egy teknős, kinek neve Benő. Egy nap elhatározta ,hogy nekiindul körbejárni Európát. Első megállója Barcelona volt. Itt megpihent a tengerparton és süttette a hasát. Közben talált egy barátot Móka Miki a mókus személyében. Következő úticéljuk Franciaország volt. Itt az Eiffel-tornyot nézték meg és itt ebédeltek. A pincérrel ,Fürge Fredivel jól megismerkedtek és elhatározták ,hogy ráveszik menjen velük a kis kirándulásra. Több se kellett, már hárman mentek Angliába. Itt megnéztek egy bajnoki meccset ,amin a Manchester United játszott a Juventus ellen. Ezután a Big Ben-t nézték meg. Innen Olaszországba mentek, ahol a Colosseumot, a Szent-Péter székesegyházat nézték meg. Következőleg Magyarországra mentek ,ahol az Országházat,az Egri várat, a Kékest, a debreceni Református Nagytemplomot nézték meg. Majd Románia következett. Itt csak csodálni tudták a szép tájat. Így járta be a 3 barát egész Európát.

Szabó Csilla 7.o.

Egyszer volt ,hol nem volt ,volt egy teknős meg egy nyúl . A nyúl folyton azzal piszkálta a teknőst, hogy ő milyen fürge meg gyors . Egyszer aztán megesett, hogy a nyúl futó versenyre hívta a teknőst . Elindultak. A nyúl úgy futott ,ahogy csak tudott, a teknős pedig szépen lassan eldöcögött. Viszont amikor az autópályához értek,a nyúl figyelmetlen volt és elcsapta egy kocsi. Eltörte a lábát, és végül a teknős ért célba, mert ő megfontolt volt és figyelmes .

Vincze Kitti 7.o.

Hol volt ,hol nem volt ,élt egyszer egy teknős ,akit úgy hívtak,hogy Tomi. Tomi úgy gondolta,senki nem szereti. Egy teknős lány sem akart vele táncolni,a teknős fiúk sem játszottak vele soha. Egy napon Tomi elhatározta ,hogy elmegy és megmutatja a többieknek ,hogy ő igen is merész,gyors, és,hogy ő lesz a leghíresebb teknős,egész teknős falván. Ahogy ment mendegélt, találkozott egy kutyával ,akinek egy tüske volt a lábában ,s így szólt: -Teknős koma,ne hagyj itt tüskével a lábamban,ha kihúzod,olyan gyorssá varázsollak,hogy minden teknős megirigyel majd. Tomi kihúzta a kutya lábából a tüskét,aki aztán gyorssá varázsolta,s Tomi hazaindult,hogy megmutassa a többieknek. De még mindig nem foglalkozott vele senki,senkit nem érdekelte,hogy milyen gyors lett. Így hát megint elment. Útközben egy cinkével találkozott, aki nem tudott repülni,s mivel Tomi gyors volt ,segített rajta. A cinke pedig megajándékozta szuper erővel. Tomi hazament ,de megint nem érdekelt senkit sem,hogy milyen erős,és gyors lett. Elment,hogy utoljára megpróbálja. Egy tündérrel találkozott,akinek egy fagally alá szorult a lába. S mikor meglátta a búslakodó Tomit, így szólt: -Teknős Tomi!Te vagy az a híres erős,és gyors teknős, akiről mindenki beszél? -Én vagyok.-mondta Tomi szomorúan.-De mit is érek vele? -Tomi,ha kiszabadítasz a fagally alól,bármilyen kívánságod teljesítem. gondolkodott,s így szólt: -Kiszabadítalak,s nem kérek semmit cserébe. Csak azt,hogy ezt tudja meg mindenki,amit most teszek.-Tomi felemelte a gallyat,s kiemelte a Tündért alóla. Amikor Tomi hazaért,szomorúan várta,hogy nem fog senki foglalkozni vele. De nem így volt,mindenki örömmel várta,mert a Tündér minden állatnak elmesélte,hogy önzetlenül,jutalom nélkül megmentette őt. S ezentúl Tomi lett az a teknős,aki bármikor segített bárkin. Boldogan élt,míg meg nem halt.

Zsadon Márk 7.o.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy teknős, aki nagyon szomorú volt.

	Ajánld ezt a cikket barátodnak, ismerősödnek!