Molnár-féle szélmalom
(5420 Túrkeve, Kisújszállási u. 58/a.)
Túrkeve határában a huszadik század elején még 12 holland típusú szélmalom működött.
Többségük az 1800-as évek utolsó évtizedeiben épült, mára hírmondónak csak a romos állapotban lévő Molnár-féle szélmalom maradt meg.
A hajdanán négy 12 méteres mozgatható vitorlával rendelkező malom kedvező széljárás esetén egy nap alatt 40 mázsa lisztet és darát tudott készíteni. Alsó fekvő malomköve 14, felső forgó malomköve 18 mázsát nyomott.
A malombelső vörösfenyőből, a tengelyek és a kerekek akácfából készültek. A 16 méter magas, négyszintes épület minden emeletének külön funkciója volt a tárolástól a tető szélirányba forgatásáig.
A malmot akkori tulajdonosától, Szöllősi Lajostól a város vásárolta meg 1943-ban, majd 12 400 pengőért továbbadta Molnár Kálmánnak, aki az utolsó szélmalomtulajdonos molnár volt Túrkevén.
1944-ben a szélmalmot is háborús csapás érte. A fordító karokat levágták, a városon átvonuló orosz hadsereg telefonoszlopokat pótolt belőlük, vitorláját és belsejét az emberek hordták szét tüzelőnek.
1957-ig nem működött, üresen állt a malom, akkor villamosították és kalapácsos darálóval szerelték fel.
1966-ban Molnár Kálmántól veje, Sallai Mihály vette át a működtetést, aki a nyolcvanas évekig őrölte a kevi gazdák gabonáját.
A malom műszaki állapota ekkorra már olyannyira megromlott, hogy a hatóság életveszélyessé nyilvánította, működését megszüntette. Az épület megőrzése, hasznosítása kilátástalanná vált, állapota tovább romlott, a város pénz hiányában nem vállalkozott a rendbetételére.
A Nimfea Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Természetvédő Kör és a Beklen Alapítvány ebben a reménytelen helyzetben fogott össze és dolgozott ki tervet az utolsóként fennmaradt túrkevei szélmalom megmentésére, azt remélve, hogy pályázati források bevonásával lehetőség nyílik az épület megóvására, eredeti állapotának visszaállítására.
Az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján a Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2005. decemberétől vagyonkezelőjévé vált a malomnak, majd a 2006-ban megjelent Leader+ program keretében sikerrel pályázott a malom felújításának első lépéseire. Sisa Béla Kós Károly-díjas építész – aki többek között a kiskundorozsmai, karcagi, kunhegyesi szélmalmok felújításában is részt vállalt – készítette el a malom három ütemben történő rekonstrukciójának kiviteli terveit, melyek alapján 2008-ban az első ütem megvalósítására került sor.
A pályázaton elnyert támogatás a malomköpeny részleges rendbehozatalát, valamint az első és a második szint teljes belső felújítását tette lehetővé, emellett Túrkevére szállítottuk azt az eredeti, viszonylag épen megmaradt őrlőszerkezetet, mellyel a kunszentmártoni Csillagászati Egyesület járult hozzá a projekt megvalósításához. 2008. végén újabb pályázati lehetőség nyílt a megkezdett munka folytatására: a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében hirdette meg a turisztikai tevékenységek ösztönzésére irányuló támogatási konstrukcióját, melyre a Nimfea Természetvédelmi Egyesület a szélmalom-felújítás folytatásának-, valamint a turisztikai szolgáltatásokat nyújtó molnárház felépítésének tervével pályázott.
A sikeres pályázat eredményeként 2011 nyarára a szélmalom két újabb szintjének rekonstrukciója és az őrlőszerkezet beépítése valósult meg. Barta Jenő kisújszállási építész tervei alapján felépült a molnárház: az információs iroda a térség turisztikai szolgáltatásainak, szálláshelyeinek, kulturális/gasztronómiai programjainak, rendezvényeinek naprakész adatbázisával és idegenforgalmi kiadványokkal várja a városunkba érkező látogatókat, emellett az épületben helyet kap a hagyományos gazdálkodás tárgyi eszközeit, a fazekas- és vesszőfonó népi kismesterséget bemutató kiállítás és a helyi termékek népszerűsítését, értékesítését segítő tájbolt is. Az ökoturisztikai szolgáltatások körének bővülését kerékpárbérlési lehetőséggel igyekszünk segíteni.
Az építési, felújítási munkák kivitelezését egy helyi vállalkozás végezte, melynek szakemberei igényes, minőségi munkával, a határidők pontos betartásával segítették elő a projekt sikeres megvalósulását. A molnárház egyedi bútorzata Czupp Pál kunhegyesi fafaragó népi iparművész műhelyében készült, míg a kiállítások szöveg- és képanyagának összeállításában Debreceni Lászlóné helytörténész volt segítségünkre.
A szélmalom látogathatósága, valamint a molnárház által nyújtott szolgáltatások a lokális erőforrásokra, adottságokra épülő fenntartható turizmusfejlesztést szolgálják, emellett a projekt eredményeként egy olyan városképi jelentőségű épületegyüttessel is gazdagodott Túrkeve, amely méltó emléket állít a hagyományos gazdálkodásnak és valamennyi fáradtságos munkát végző hajdani szélmolnárnak. Bízunk benne, hogy sikerül forrást találnunk a malomfelújítás utolsó ütemének megvalósítására is, mely a felső szint és a tető helyreállítását, a szélvitorlák felszerelését tenné lehetővé.
További pályázati támogatások bevonásával azt szeretnénk elérni, hogy a szélmalom és –környéke hagyományőrző programok helyszíneként, népi kismesterség-bemutatók, népművészeti alkotótáborok megrendezésére alkalmas közösségi térként funkcionáljon.
Beklen Alapítvány
A Beklen Alapítvány médiamegjelenését a Vidékfejlesztési Minisztérium
2012. évi Zöld Forrás Pályázata támogatja (Pályázati azonosító:**PTKF/1634/2012)
|
