Kertészkedés bio módszererekkel
 
Valamikor nagyszüleink idejében még az volt a természetes, hogy nem használtak vegyszereket, nem ment csodaszámba, ha valaki természetes módon kívánta élelmiszereit előállítani.
Szeretnék azoknak tanácsokat adni, akik esetleg még saját veteményeskertben termelik meg a család asztalára kerülő táplálékot, s mindenkit arra biztatni, hogy veteményezzen.
Mi is valójában a biotermesztés lényege?
Tulajdonképpen nagyon egyszerű a válasz: a természet utánzása. Ugyanis az erdő fái alól senki nem takarítja össze a lehullott falevelet, s nem találunk csupaszon lévő területet, mindent szépen betakar a növényzet.
Ezek az alapvető szabályok: visszaforgatni a talajba minden tápanyagot, erre kitűnő lehetőséget ad a komposztálás. A komposzt hihetetlen módon képes a műtrágyákat helyettesíteni. Ingyen van, s egészségesebb élelmiszereket kapunk kis fáradozásunkért cserébe.
A talajt ne hagyjuk soha csupaszon, lehetőleg vessük be, ha erre nincs lehetőség, takarjuk le növényi hulladékokkal, használaton kívüli szalmával, fűnyiradékkal. Így megvédjük a talajt a kiszáradástól, a perzselő naptól, s a takarás alatt remekül megindul a talajélet, kis segítőtársaink a gombák, baktérium, rovarok, giliszták munkálkodnak serkentve a természetes életműködések megindulását. Folyamatosan bontják is a tápanyagot, tartalékot adva a talajnak. Ezt valójában felületi komposztálásnak is nevezzük.
Ha már nem akarunk a talajba semmit vetni, vannak bizonyos növények, pl. a mustár, amit az őszi pihenő alatt elvetve roppant gyorsan kikel, így elkerüljük a csupaszon maradást, gyökérzetével lazítja a talajt, majd bekapálva jó tápanyag utánpótlás.
Ne féljünk a gyomoktól! Ugyanis a gyomok rendkívül jól mutatják talajunk állapotát. Minden gyom csak olyan területen jelenik meg, amit ő kedvel, s remekül jelzi, az adott talaj milyen állagú, milyen tápanyagokban bővelkedik.
A növények egy része nagyon kedvezően hat a másik fejlődésére, míg egyesek viszont gátolják a másik fejlődését. Ezt nevezzük a növények közötti rokonszenv- ellenszenvnek. Erre egy apró példa: a gyökérzöldségek és a hagyma egymás közelében jobban fejlődnek. A hagyma riasztja a répa kártevőit., míg a répa pedig éppen a hagyma kártevőit űzi el .Viszont a hagymát és a borsót ne tegyük egymás közelébe, nem kedvelik egymást. Ezzel a monokultúrát is kerüljük, kisebb az esély, hogy valamelyik kártevő túlzottan el tudna szaporodni.
Gyógynövényeink nagy segítséget tudnak adni a betegségmegelőzésben. A csalán rendkívül jó segítőnk. Csalánt vízbe áztatva egy kicsit kellemetlen szagú öntözővizet kapunk Ezzel locsolva növényeinket erősödnek, így ellenállóbbakká is válnak,s fejlődésük is gyorsul. Kitűnő segítőnk még a mezei zsurló, mely pl. a gombás fertőzések ellen véd.
Ha illatos virágokat, fűszernövényeket is ültetünk veteményesünkbe, ezek odacsalogatják a beporzó méheket. A körömvirág és a büdöske kifejezetten hasznos a biokertben.
A földieper, málna közelébe ültetett fokhagyma szintén védi a növényt a gombabetegségektől.
Akik kertészkednek, azok jól tudják, hogy minden növénynek megvan a saját tápanyagigénye. A tökfélék pl. kifejezetten szeretik a frissen trágyázott talajt, míg a sárga répát inkább csak a trágyázás második évében ültessük. Bizonyos növényekre pedig (pl. borsó) kifejezetten rossz hatással van a tápanyagban gazdag talaj.
Az sem mindegy, hogy melyik növény után mi kerül abba a talajba a következő évben. Ha pl. földiepret akarunk telepíteni, azt legjobb, ha olyan helyre tesszük, ahol korábban burgonya termett.
Érdekes védekezési mód a csigakártétel ellen, ha a növények köré, amit meg akarunk óvni e kis lényektől, vegyük körbe valami száraz porral,(liszt,hamu, stb.) a nyálkás bőre nagyon viszolyog ettől, s nem mászik át ezen a zónán.
A biokert odafigyelést igényel. Egyszerűbb lenne mindent levegyszerezni. Családunk egészsége, s az, hogy utódainknak ne csak mérgezett Földet hagyjunk, megéri a fáradozást
Ez csak egy kis ízelítő volt a biomódszerek tárházából. A biokertészek rendkívül sok tapasztalatot gyűjtöttek már össze, hogyan segítsük, védjük növényeink fejlődését. Szívesen nyújtunk segítséget e témában.
Szabó Bordács Zsuzsanna
Beklen Alapítvány
A Beklen Alapítvány médiamegjelenését a Vidékfejlesztési Minisztérium
2012. évi Zöld Forrás Pályázata támogatja (Pályázati azonosító:**PTKF/1634/2012)
|
