A friss gyümölcsök és zöldségek egész évben elérhetőek a szupermarketekben.

A Kopint-Tárki jelentése szerint míg 2000-ben a három legnagyobb hipermarket szinte csak olyan zöldségeket és gyümölcsöket szállított be Magyarországra, amelyeket itthon nem termesztettek vagy a téli szezonban nem voltak elérhetőek, addig ma sokszor olyan árukat is behoznak, amelyek itthon is megteremnek. 2012-re a hipermarketek kínálatában a külföldi zöldség-gyümölcs aránya a 2000-ben mért 35 százalékról 50 százalékra emelkedett. A jelentés megállapította például, hogy a paradicsom és a paprika jelentős része Marokkóból és Jordániából érkezik.

A hipermarketnél kisebb alapterületű szupermarketbe (Magyarországon a legnagyobbak közé a Tesco, a CBA, a Co-op, a Spar, a Reál, a Lidl, az Auchan, a Metro, a Penny és az ALDI tartoznak.) a friss zöldség- és gyümölcs közel egyharmadát külföldről hozzák, leginkább Spanyolországból, Németországból, Franciaországból, Hollandiából. Az európai országok mellett egyre több zöldség és gyümölcs érkezik Magyarországra fejlődő országokból, Kína mellett például Marokkóból, vagy Jordániából.

Ha közelebbről megvizsgáljuk, súlyos problémákkal szembesülhetünk a messzi országokból érkezett termékek termelési és beszállítói láncában, főleg annak legutolsó láncszemei, a földeken dolgozó munkások körülményei tekintetében. A fejlődő országokban sokszor rosszabbak a munkakörülmények, mint a fejlettebb Európában. Ha nem rendelkeznek megfelelő irányelvekkel és eljárásokkal a méltányos munkakörülmények biztosítására, félő, hogy az innen beszerző európai, köztük magyar szupermarketek bűnrészessé válnak a munkajogok megsértésében.

A probléma orvoslása érdekében számos európai, köztük néhány Magyarországon is működő szupermarketlánc tett már legalább elvi lépéseket. A nemzetközi minősítési eljárások és etikai kódexek célja, hogy a szupermarketek friss gyümölcs- és zöldség ellátási láncában tisztességes kereskedelmi gyakorlatok valósuljanak meg, és hogy az ellátási lánc végén álló termelőknél méltányos munkakörülményeket teremtsenek.

A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) 2013-ban megkereste a tíz legnagyobb hazai láncot, hogy megismerje, milyen módszerekkel biztosítják, hogy a (globális) beszállítói lánc végén dolgozók is tisztességes körülmények között tudjanak dolgozni. A tíz lánc közül egyik sem vállalkozott a kutatásban való részvételre. A nyilvános források alapján is úgy tűnik, hogy a magyar szupermarketeket nem foglalkoztatja ez a kérdés, a nemzetközi láncok közül pedig egyedül az ALDI és az Auchan foglalkozik a kérdéssel, legalább a szavak szintjén.

A magyarországi ALDI például elvárja, hogy a teljes beszállítói láncában megfeleljenek a tisztességes munkakörülményeknek. Az Auchan etikai kódexében pedig az olvasható, hogy kizárólag olyan vállalat vagy szervezet lehet az Auchan Magyarország Kft. beszállítója, amelyik betartja a jogszerű foglalkoztatásra és a tisztességes munkakörülmények biztosítására vonatkozó szabályokat.

Munkások a marokkói zöldbabföldön

Cikksorozatunkban azt mutatjuk be, hogy a zöld ceruzabab beszállítói láncában hogyan festenek ezek a kérdések. A zöldbab Európában közkedvelt és Magyarországon is egyre népszerűbb termék. Nagy részét szupermarketekben árulják. Itthon elsősorban fagyasztott formában hozzáférhető szinte egész évben, de időnként találkozhatunk friss termékekkel is.

 A TVE partnere, a SOMO holland civil kutatószervezet kutatást végzett a zöld ceruzabab beszállítói láncában, hogy értékelje szupermarketek erőfeszítéseinek az eredményeit, amelyeket a beszállítói láncuk átláthatósága és méltányossága érdekében tettek. A kutatásban négy marokkói zöldbabtermelő vállalatot vizsgáltak: a Quality Bean Marocot (QBM), Guernikakót, az Alamót és a Terre Agronomique-ot.

(További négy vállalatot szintén megkerestek, de ezek elutasították a kutatásban való részvételt: Emporio Verde, Arbagri, Agro Montsia és Shahrazad.^,Ezek közül a Quality Bean Maroc (QBM) és a Guernikako a legnagyobb holland szupermarketláncok beszállítói. A QBM a Magyarországon is jelenlévő Lidl-nek is szállít.)

A kutatás egyik fő megállapítása, hogy a kereskedelmi láncoknak tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi egyezményekben lefektetett emberi jogokat üzleti kapcsolataik kialakítása során is. Nem csak a vállalaton belül, hanem az egész beszállítói láncon számon kell ezeket kérniük. Az ennek vizsgálatával foglalkozó szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy a szupermarketláncok rendszerint elvárják a friss zöldség- és gyümölcsbeszállítóiktól, hogy azok tiszteletben tartsák a munkajogokat (emberi jogokat a munka során).

Ám sokszor nem derül ki, hogy ezek az elvárások a gyakorlatban is tisztességes munkakörülményekhez vezetnek-e, vagy csak papíron léteznek. A marokkói zöld ceruzabab ellátási láncának tanulmányozása bebizonyította: a szupermarketláncok által hangoztatott munkaügyi elvek és a zöldbab előállításán fáradozó munkások munkakörülményei között gyakran jelentős eltérések vannak.

Az elvek és a valóság közötti eltérést csak akkor lehet orvosolni, ha a szupermarketláncok megfelelő alapossággal, független szervezetek bevonásával átvilágítják zöldség- és gyümölcs beszállítói láncaikat, és a feltárt problémák megoldására megfelelő intézkedéseket hoznak, amelyek betartását szigorúan ellenőrzik. Az elveknek való megfelelést úgy lehet biztosítani, ha a szupermarketláncok a beszállítói láncaikban azonosítják, megelőzik és mérséklik a lehetséges vagy a valóságban is felmerülő emberi jogi problémákat, és felelősséget vállalnak intézkedéseikért.