Darázsgarázs avagy bogárhotel

  Egyre több kertész épít a kertjébe darázsgarázst, ami lakóhelyet jelent mindenféle hasznos élőlénynek, például méheknek, katicabogaraknak és lepkéknek.

  A rövidre nyírt kerti fű, a rendezett kert nem kedvez azoknak az apró élőlényeknek, amelyek lárvái korhadt fatörzsekben, levélkupacok alatt vagy egyéb növényi maradványok között vészelik át a telet.
A katicabogarak például száraz gallyak és levelek között hibernálódnak télre, ahogy számos lepkefaj lárvája is.
A magányosan élő méhek és darazsak az apró lyukakat kedvelik, mivel ilyen helyekre helyezik el petéiket, miután a kis üregbe összegyűjtötték a fejlődő utód táplálékául szolgáló virágport és nektárt.

  Egy változatosan összeállított garázsdarázs ezen felül pókoknak és mindenféle egyéb ízeltlábúnak, gilisztáknak, csigáknak és kétéltűeknek is lakhelyet biztosít, de egy nagyobb farakás még a sünök számára is vonzó lehet.

  És hogy miért jó a kertésznek, ha ezek az élőlények megtelepszenek a kertben? Azért, mert sokféle hasznos feladatot látnak el, például a giliszták segítik a kerti hulladék komposztálódását és javítják a talaj minőségét, a pókok és katicabogarak sok apró kártevőt pusztítanak el, a méhek, darazsak és pillangók pedig rendkívül fontos szerepet játszanak a növények megporzásában.
  A méhek azért látogatják a virágokat, hogy nektárt és pollent gyűjtsenek, amelyet táplálékként használnak maguknak és a lárváiknak a kaptáraikban és a fészkeikben. Mivel virágról virágra szállnak, fontos beporzói sok gyümölcs- és zöldségfajnak. Különféle állatok, elsősorban rovarok végzik a zárvatermők 80-90%-ának beporzását Ezek az úgynevezett pollinátor fajok a virágok között repkedve felbecsülhetetlenül hasznos munkát végeznek, egyes számítások szerint a gazdasági hasznuk pénzben kifejezve legalább 100 milliárd eurót.
Világszerte komoly problémát okoz ezeknek a fajoknak az eltűnése, Kínában például egyes helyeken már kézzel kell beporozni a gyümölcsfákat.