Biogazdaképzésen a SZIKE Egyesületnél

A SZIKE Egyesület szervezésében biogazda képzésen jártunk, ahol betekinthettünk a komposztálás,  háztáji biogazdálkodás és az ivóvíz használatát mellőző alomszék építés rejtelmeibe is.

Megdöbbentő tényeket hallottunk a képzés során:

• évente 40-50 %-kal több környezeti erőforrást használunk föl, mint amennyi 12 hónap alatt regenerálódni tudna,
• a világ talajainak 80 %-a mérsékelten vagy jelentősen erodálódott,
• a rendszerváltás óta, Magyarországon 500.000 ha-ral csökkent a termőterület nagysága (autópályák, infrastruktúrák építése),
• a klímaváltozásért egyharmad részt az intenzív mezőgazdaság a felelős.

  Legfontosabb megújuló erőforrásunk a talaj, melynek minősége az utóbbi évtizedekben rohamos romlásnak indult (talaj túlhasználat, vegyszerek, műtrágyák). Kutatásokból kiderült, hogy a mai alapélelmiszerek mikroelem tartalma csak töredéke a 40 évvel ezelőttinek pl.: kukorica mikroelem tartalma 80 %-kal csökkent, a tej vitamin tartalma 95 %-ról 5 %-ra esett.
Észre kell vennünk, hogy ma már a paradicsomnak nincs paradicsom íze, sőt el tudjuk képzelni, hogy van, akinek fogalma sincs arról, milyen ízűek is valójában zöldségeink, gyümölcseink?
Ez a képzés egy nagyon jó kezdeményezés, mely alternatív ösvényt mutathat nekünk, milyen lépések megtételével léphetünk ki ebből az önpusztító irányból. A világ változásainak aktív szereplője minden egyes ember, és mindenki egyénenként tehet a jobb, élhetőbb jövőért.

  Háztartási hulladékaink 20-50 %-a komposztálható, ezáltal újra visszajuttatható a talajba, nem kell, hogy hulladéklerakó-hegyeinket szaporítsa. A komposztálás feltételei a zöld javak, levegő, megfelelő mennyiségű nedvesség és a hő, amit maga a bomlás folyamata gerjeszt. A fás részek szénben, a zöld részek nitrogénben gazdagabbak. Míg a műtrágyák csak egy-kétféle tápanyagot tartalmaznak, a komposztban negyvenféle (!) található. Tehát komposztálásra fel! Nincs másra szükségünk, mint egy komposztládára, vagy egy egyszerű keretre, amelybe tehetjük szerves hulladékunkat (lenyírt fű, felaprózott gallyak, lomb, lehullott gyümölcsök, viszont a főtt ételmaradék tilos!) és egy kis szeglet, ahová elhelyezhetjük. 1-2 havonta érdemes átforgatni a komposztunkat, nedvesen tartani, félárnyékos helyre tenni, és talajra kihelyezés előtt rostálni, hogy minél finomabb állagú humusz-szerű anyagot kapjunk.

  A komposztálás rejtelmei mellett megnézhettük házigazdánk, Gellért Miklós (SZIKE Egyesület vezetője) biokertjét, melyben fontos szerepet kap a mulcsozás, a talajtakarás és a vegyes kultúrás kertkialakítás. A komposztálás teljes folyamatába beleláthattunk, és nem utolsósorban megtudhattuk, mi is az alomszék, és miért nagyon hasznos számunkra. Az alomszék más néven komposzt toalett, lényege, hogy az ivóvíz-pazarló angol wc-k helyett, tápanyagforrást készíthetünk a föld számára fekáliánkból. Régen az emberi trágya is ugyanúgy aranyat ért, mint az egyéb állatok ürüléke, és pénzért vásárolták fel a városkörül gazdálkodók, hogy termőföldjükre kihelyezve növeljék a talaj tápanyagtartalmát. Az alomszék szagmentes, (mert hát ugye a mai ember rettentően finnyás a saját kakájára nézve) fűrészporral és faforgáccsal keverve, biztosítjuk a szagmentességet és a leendő komposzt széntartalmát.
Tehát konklúzió, hogy komposztáljunk, amit csak tudunk, hiszen ez a biológiai körforgás lényege, minden visszakerül a természetbe… Sajnos az is, amit az ember hoz létre. Óvjuk környezetünket és vigyázzunk rá, a magunk és unokáink érdekében is!

Akinek felkeltettem érdeklődését, és jobban belemélyedne a komposztálásba, alomszék építésbe, biokertészkedésbe, a SZIKE egyesület honlapján minden hasznos és érdekes információt megtalálhat:

http://www.szike.eu/