Pollinátorbarát mintakert – hogyan tegyük kertünket vonzóva a beporzást végző fajok számára?

  Pollinátorfajok, azaz a beporzást végző fajok nélkül bizony szegényesebb lenne a kínálat a zöldségesnél, és lényegesen kevesebb fajta gyümölcs és zöldség kerülhetne az asztalunkra. Ezek a fajok virágporral vagy nektárral táplálkoznak, ezért keresik fel a virágos növényeket - az, hogy eközben még a beporzást is elvégzik, azzal igen nagy szolgálatot tesznek nekünk, ezért igazán megérdemlik, hogy a kedvükért megtegyünk néhány apróságot a kertben, az udvaron vagy akár egy balkonládában.
Egészen kevés helyen is megoldható, hogy virágos növényeket ültessünk. Egy-két dézsa, csinos cserép vagy kaspó elfér az erkélyen is, a színes virágok látványa hangulatjavító hatású, a friss fűszernövényeknek a konyhában is hasznát vehetjük, és egészen kis helyen is elférnek.
A gyógy- és fűszernövények elhelyezésére különösen alkalmas a fűszerspirál. Előnye, hogy akár pár négyzetméteren is sokféle, részben eltérő környezeti igényű fűszert telepíthetünk, mivel a spirál egyes részei eltérő körülményeket teremtenek: legfelül jól érzik magukat a szárazságtűrő növények, mint a rozmaring, levendula, tárkony, zsálya, lejjebb haladva jöhet az izsóp, borsikafű, kakukkfű, bazsalikom, ánizs. A spirál napfénytől védettebb, nedvesebb részén jól érzi magát a lestyán, metélőhagyma, petrezselyem, koriander, kapor, a legalján pedig már egészen nedves környezetet teremthetünk egy kis tavacskával, amit akár egy mosdótálból is kialakíthatunk, és ide tehetjük a vízitormát meg a mentát. Ezek több szempontból is hasznos növények, mivel szinte mindegyiknek van gyógyhatása is amellett, hogy ízesebbé, változatosabbá tehetjük velük ételeinket, és ezen felül a méhek és más beporzófajok számára is táplálékforrást jelentenek. Kis területen sokféle, nem egyszerre nyíló, illatos virág biztosítja, hogy a pollinátorok mindig találjanak valamit, amiért érdemes meglátogatniuk a kiskertet.

 A Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programja keretében elkészült mintakert egy ilyen fűszerspirál. Az aljára leterítettünk néhány kartondobozt, ez megakadályozza a gyomok felnövését. A bontott téglából kirakott spirálalak kialakításával párhuzamosan folyamatosan lehet a falak közti területet feltölteni, először a kertből származó ágnyesedékkel, lemetszett vesszőkkel, rózsákkal, ezek majd az évek alatt látják el tápanyaggal az ide telepített növényeket, ahogy lassan lebomlanak. Erre homokos, kavicsos, sóderes réteg kerül, ez szükséges a megfelelő vízelvezetéshez.
  A komposztálóból érett komposzt, érett marhatrágya vagy virágföld jön a felső rétegre, de ezt is érdemes homokkal, sóderrel keverni, mert a fűszernövények az ilyen száraz, kavicsos talajon a legaromásabbak, nem kedvelik igazán a nagy mennyiségű, könnyen elérhető tápanyagot. A spirál kialakítása után jöhet a beültetés, ami ezek után évről évre változni fog. Ahogy egyes növények bokrosodnak, nőnek, terebélyesednek, alig győzzük majd visszametszeni vagy szétültetni a szétválasztott töveket, más növények viszont nem érzik annyira jól magukat, és akkor ezek helyére mások kerülnek majd. Amíg az évelő fűszernövények nem töltik be teljesen a rendelkezésre álló teret, addig más sokoldalú egynyári növényekkel is ki lehet egészíteni a fűszerkertet, sokféle ehető növény van még, amiről sokan nem is tudják, hogy fogyaszthatók: a porcsinrózsa leveleit beleszórhatjuk a salátába, a sáfrányos szeklice szirmai a húslevesnek adnak szép sárga színt, míg a magja kedvelt madáreleség, a körömvirág kerülhet fűszerolajba éppúgy, mint sebgyógyító krémbe vagy bőrtápláló szappanba, a sarkantyúkának pedig a bimbóját szokták a kapribogyóhoz hasonlóan használni, amellett hogy talajjavító tulajdonságai is vannak: szerteágazó, mélyre nyúló gyökerei a talaj mélyebb rétegeiből mozgósítják a tápanyagokat, a sűrű, vékony szálú gyökérzet pedig lazábbá, morzsalékosabbá teszi a talajt.
  Hasonlóan javítja a talajt egyébként a mézontófű (vagy facélia) is, tehát ez is olyan növény, amivel egyszerre tehetünk jót a saját kertünknek és a méheknek is, amelyek szívesen járnak a mézontófűre – innen kapta a nevét is. Zöldtrágyázásra jól használható ez több más virágos növény mellett, amelyek egyúttal szívesen látogatott méhlegelők is. Ha már egy területről betakarítottuk a termést, vessük be mézontófűvel, mustárral, bükkönnyel, csillagfürttel, hajdinával, ez a rézsűs területeken, árokpartokon a lemosódástól is védi a talajt. Ezeket a növényeket virágzás alatt vagy után, de mindenképpen a magok beérése előtt kb 10 cm mélyen forgassuk be a talajba, ezzel sokat javíthatunk a talaj minőségén, és amíg virágoznak, addig a méheknek is táplálékot biztosítanak.
Nagyon sok olyan kerti növényünk van, amelyek több módon is hasznunkra lehetnek, ezért kertészkedés közben mindig lehet újat tanulni, például a gyógy- és fűszernövények felhasználási lehetőségeiről, vagy arról, hogy mi hogyan tehetjük a kertet hasznossá, vonzóvá a beporzást végző fajok számára is.

 

A program megvalósulását a Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. évi Zöld Forrás pályázata támogatta.
Pályázati azonosító: PTKF/1343/2013.