25 éves a Magyar Természetvédők Szövetsége

   Az elmúlt negyedszázad alatt nőttek vagy csökkentek a fenntartható fejlődés esélyei? A kor milyen feladatokat ad a természetért és az emberért küzdő társadalmi aktivistáknak, hivatali és magánszemélyeknek? – ezek a jövőbe mutató kérdések is felmerültek a születésnapi programon, ahol a zöld civil mozgalom jeles képviselői, tudósok, állami vezetők és országgyűlési képviselők is felszólaltak köszöntőikkel.

    Kövér László, az Országgyűlés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács elnöke nyitó beszédében az elmúlt negyed évszázadból több olyan eseményt is említett, ahol a természetvédőknek és a politikusoknak egyaránt kiemelt szerep jutott. A közös felelősség és feladatok tekintetében kiemelte: „A természet megóvása ezért nem a környezetvédelemben, mint technikában kezdődik, hanem az erkölcsi eszméléssel, a felelősségteljes és hosszú távú hatásokkal is számoló döntéshozatallal, a gazdasági fejlődés természetének, módjának helyes megválasztásával. Mint az látható, nem kis feladatok tornyosulnak a természet védelme érdekében szövetkező emberek közössége előtt. Önök azonban támaszkodhatnak tapasztalataikra, hagyományaikra, s arra az erkölcsi tőkére, amit 25 éves tevékenységükkel felépítettek.” – üzent a Házelnök az évfordulót ünneplő civil szervezetnek.

A jubileum alkalmából a Szövetség az 1989-es alapításkor készített programtervéhez is visszatekintett. Megállapítható, hogy az elmúlt 25 év alatt az emberiség nem jutott közelebb a fenntartható fejlődéshez. A klímaváltozás, a biológiai sokféleség hanyatlása fokozódik és káros hatásaik egyre inkább tapasztalhatóak a mindennapokban.

„Ha a jövőbe tekintünk, akkor fel kell ismernünk, hogy a fenntartható fejlődés csak akkor érhető el, ha gyökeresen átalakítjuk a társadalmi-gazdasági viszonyainkat. A nyugati, fogyasztói társadalomra alapozott fejlődési modell nem ad megoldást a jelenkor környezeti és társadalmi válságára.” – hívta fel a figyelmet Schmuck Erzsébet, a Magyar Természetvédők Szövetségének tiszteletbeli elnöke, az Országgyűlés Költségvetési Bizottsága alelnöke.

  „Csak az élet tiszteletére alapozott, értékalapú cselekvés és a mértékletes életmód általánossá válása ad esélyt, hogy értelmesen, boldogan tudjunk élni és megőrizzük természeti és társadalmi erőforrásainkat az utánunk jövő nemzedékeknek.” - tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A Magyar Természetvédők Szövetsége 25 éve dolgozik sikeresen ezért a célért, összefogva a társadalom széles rétegeit. A Szövetség szakmai és társadalmi működése példa arra, hogy a különböző világnézetű, politikai hátterű emberek lelkesedéssel, egymással együttműködve és eredményesen dolgoznak együtt közcélokért.

.....................................................

Rövid történet és értékeink

   A Magyar Természetvédők Szövetségét 1989-ben alapította 32 vidéki természetvédő csoport, hogy országos szinten képviselje a természetvédelem érdekeit. A Szövetség ma 118 környezet- és természetvédő egyesület, csoport közössége. Tevékenysége kiterjed Magyarország minden megyéjére, partnerein keresztül az egész Kárpát-medencére. A Szövetség a Föld Barátai hálózat tagjaként az európai és globális környezeti ügyekre is hatást gyakorol.
Tagjaink nap, mint nap részt vesznek a természetvédelmi ismeretterjesztésben, a környezeti nevelésben, segítik az önkormányzatokat, hogy helyi szinten hatékonyan tudjanak dolgozni az egészséges környezet biztosításáért, a természeti erőforrások megőrzéséért.

Büszkék vagyunk arra, hogy olyan sikeres ügyekbe vehettünk részt, mint például Magyarország GMO mentességének megőrzése, a verespataki bányaberuházás megakadályozása vagy az európai vegyi anyagok egészségvédő szabályozásának kialakítása.

A Magyar Természetvédők Szövetsége nem tud azonosulni a társadalmi létmeghatározás mai kulcsszavaival, az olyanokkal mint a verseny, a gazdasági növekedés, a globalizáció, a tőkebevonás, a hatékonyság, az egyén korlátlan szabadsága, és még megannyi kifejezés, amely az egyén javuló boldogulását ígéri. Ezek az üzenetek az éntudatot, az egyén társadalomtól, közösségtől való elidegenedését erősítik.

A mi kulcsszavaink:
a verseny helyett az együttműködés;
a gazdasági növekedés helyett a fenntarthatóság;
a globalizáció helyett a helyben történő boldogulás;
a tőkebevonás helyett az önerőből történő fejlődés;
a hatékonyság mellett a negatív, külső társadalmi és környezeti költségek elkerülése;
az egyén korlátlan szabadsága helyett a másokért, a környezetért viselt felelősség; és mellettük a mások és a környezet tisztelete, megbecsülése;
a kölcsönös nagylelkűség;
a szeretet;
társadalmi és környezeti problémák megelőzése;
az elővigyázatosság;
a fenntartható használat;
és mindazon üzenetek, amely az emberek és a környezet egymás közötti harmóniáját erősítik.