Bejártuk a Dunántúl szárazgyepeit

 "Pásztó-puszta pannon szikes gyep helyreállítása és megőrzése fenntartható gazdálkodási módszerekkel" elnevezésű, LIFE10 NAT/HU/000018 azonosítójú Life+ Természet projektünk egyik fontos eleme a folyamatos tapasztalatcsere, mely során a hasonló élőhelyek kezelése során felmerülő tapasztalatok osztják meg egymással a szakemberek.

 2015. május 13-14-én a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság két programjának a LIFE05 NAT6HU/000117 "Pannon gyepek élőhelykezelése Magyarországon" és a LIFE12 NAT/HU001028 "Szárazgyepek megőrzése"egyes helyszíneit jártuk be.

  Első napon a Gerecse környékét érintettük, a Lovadi-réten egy a VIZIG-vel közös Natura 2000 kompenzáció keretében megtörténő élőhelyrekonstrukciót és a Gyermelyi lejtősztyeppet tekintettük meg. Meglepő, hogy arrafelé a projektek keretében, milyen nehéz volt földet vásárolni, mert a földárak arra jóval megelőzik az ország keleti felében uralkodó árakat, ráadásul a földhivatal arra sem túl gyors. A másik ennél is égetőbb probléma, amely a vidéket sújtja az a krónikus jószághiány, szinte lehetetlen legelő jószágot találni az arra éhező gyepekre.

 Másnap a Vértes környéki gyepeket jártuk be, megtekintettük a Vértesboglári és Csákvár környéki gyepeket, ahol sajnos megint csak nem olyan jó a jószág helyzet, láttunk szépen lejáratott gyepet, ahonnan hamarosan távozik a jószágállomány és voltunk olyan részen is, amelyet már egy ideje nem tudnak legeltetni. Itt még a kezelés hiánya még nem visszafordíthatatlan, de értékes gyepjeink például a rajtuk élő fokozottan védett ürgeállománnyal együtt tűnhetnek el, ha nincs legeltetés.

  Végül kicsit elvonatkoztatva a témától megtekintettük milyen helyeket kolonizálnak újra Magyarországról korábban szinte eltűnt, és most visszamerészkedő vándorsólymok és a megtekintettük, hol érik el az öves szkolopendrák (Scolopendra cingulata) elterjedésük legészakibb pontját