 
|
A 2016 év madara lakossági szavazásra ajánlott három madárfajjal hazánk legértékesebb nyílt, elsősorban sík vidéki élőhelyei védelmének fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.
Fürj, haris, ugartyúk (Grafika: Kókay Szabolcs) Az "Év madara program" Az MME 1979-ben indított "Év madara" programjának célja és küldetése olyan fajok vagy madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása, melyek védelmében a lakosság egészének vagy egyes csoportjainak (például: gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepe van. Tisztában vagyunk azzal, hogy minden véges számú lehetőséget tartalmazó választás egyben korlátozó is. Tudjuk, hogy az év madarának ajánlott fajoknál valószínűleg mindenki tudna "jobbat", a szívének kedvesebbet jelölni. Az MME részéről a döntés több szakterület képviselőit tömörítő munkacsoporti egyeztetéseket követően születik meg. A szavazás azért a megelőző év közepén történik, hogy a döntést követően legyen időnk előkészíteni a nyomtatott és egyéb anyagokat január 1-re. Reméljük, a most választható három fajról összeállított rövid ismertetőt elolvasva, átgondolva szavazatuk leadásával sokan foglalnak állást arról, hogy - Melyik legyen 2016 év madara? Meddig lehet szavazni? A július 27-e 12 óráig tartó internetes szavazás lezárultával a legtöbb voksot kapott faj elnyeri a 2016. év madara címet. Az MME ez alapján indítja el a jövő évi kampány előkészítését. A szavazófelület az MME weboldalán található: Szavazás 2016. év madaráról Egy IP címről csak egy szavazat adható. Ha már leadta a szavazatát, a szavazófelületen az aktuális eredmények jelennek meg. Előfordulhat, hogy a különböző böngészőkben nem jelenik meg sem a szavazófelület, sem az eredményjelző annak ellenére,hogy ön még nem szavazott. Ez esetben azt javasoljuk, hogy váltson át egy másik böngészőre (általából Mozilla-ról Chrome-ra érdemes váltani) és ott próbálkozzon. Miért "láthatatlan tyúkok"? Színezetét és viselkedését tekintve a fürj, a haris és az ugartyúk is hasonló, tyúkszerű megjelenésű. Földszínekből álló álcázó mintás tollazatot viselnek, talajlakó, rejtőzködő életmódjuk miatt pedig ritkán kerülnek szem elé. Ennek ellenére nem közeli rokonai egymásnak, egyedül a fürj tartozik a tyúkalakúak közé, a haris darualakú, az ugartyúk pedig lilealakú - a címben szereplő „láthatatlan tyúkok” megjelölés ezért került idézőjelbe. A természetkímélő agrárgazdálkodás nagykövet fajai Mivel ez a három faj a legeltetett gyepek, rétek és kaszálók mellett a szántókon is fészkel és táplálkozik, a védelmükben alkalmazható és alkalmazandó megoldások:
az ezeken az élőhelytípusokon előforduló állat- és növényfajok sokaságának megmaradására, a biológiai sokféleségre is kedvezően hat.
Fürj Ez az alig ökölnyi tyúkalakú, ezen belül a fácánfélék közé tartozó védett madárka áprilisban érkezik vissza az afrikai telelőterületekről. Állománya az 1980-as években erősen lecsökkent, azóta lassan, de országosan nem kiegyenlítetten emelkedik. Hosszú távú vonulóként a fürjre is negatívan hatnak az időjárási szélsőségek, a Szahara déli peremén húzódó Száhel-övezet táplálékhiányos éveinek gyakoribbá válása, valamint a Földközi-tenger észak-afrikai és dél-európai országaiban ma is dívó, nagyüzemi méreteket elérő madárbefogás és -lelövés.
Bár a szárazabb talajú, magasabb füvű réteken és a haszonnövény-kultúrákban is bujkáló, rejtett életmódot folytat, jellegzetes „pitypalaty-pitypalaty” hangja messziről árulkodik jelenlétéről. Ezért a faj megfigyelésére remek madarásztúrák szervezhetőek országszerte.
Haris A recsegő hangot hallató haris (a faj latin tudományos neve is a hangutánzó Crex crex) nemcsak a sík vidéki, de a dombvidéki és előhegységi üde, magas füvű rétek védett madara. Ez, valamint hosszú távú vonuló viselkedésük fokozottan veszélyeztetetté teszik a fajt: a gépi kaszálás egész fészekaljakat pusztít el, a mediterrán régió kíméletlen madárvadászata (csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába) pedig a vonuló egyedeket ritkítja folyamatosan.
A faj érdekessége, hogy elsősorban szürkületkor és éjszaka „énekel”, amikor a jellegzetes recsegő hang a hidegebb, sűrűbb (különösen talajközelben) levegőben messzebb terjed. A faj megismerésére - akár fülemülék éjszakája programmal összevonva - izgalmas túrák szervezhetőek országszerte.
Ugartyúk Nevével ellentétben ez a madár nem a tyúkokkal, hanem a lilékkel áll közelebbi rokonságban. Elsősorban a Duna-Tisza köze és a Tiszántúl gyepeinek és szikpadkás pusztáinak madara, de alkalmilag erdőtelepítések kopárain és mezőgazdasági területeken is fészkel. Az ugartyúk a madárvilág mozdulatlanság-művész madara. Álcázó mintás tollazatában bízva többnyire takarás nélkül álldogál vagy üldögél a nyílt területeken. Ha mozognia kell, ezt szaggatott fejmozgással, illetve nyújtott testtel szaladva teszi.
Elsősorban az esti és a hajnali szürkületben, illetve teliholdas éjszakákon aktív. Sötétben is jól lát, bagolyszerűen hatalmas, sárga szemei segítik rovarokból, bogarakból, apró gerincesekből álló táplálékának megkeresésében, melyekért a rögöket is felforgatja. Vonuló, a telet Észak- és Közép-Afrika félsivatagos és szavannaterületein tölti.
|
|
|
-
Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -
|