Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.

Füleskuvik (Otus scops)

    A legkisebb termetű, tollfülekkel rendelkező bagolyfajunk, testhossza 19-20 cm, szárnyfesztávolsága 53-63 cm, testsúlya 60-120 g. Eurázsiában és Afrikában hat alfaja él. Magyarországon kisszámú, mozaikos elterjedésű fészkelőfaj. Európai állományát 78 000 – 96 000 párra becsülik, magyarországi állománya 3-400 pár fészkel. Európában a csökkenő számú fajok kategóriájába tartozik. Vonuló, Dél-Európában, Afrikában a Szaharától délre telel, a dél-európai állomány egy része állandó.
    Éjjel aktív, elsősorban nagy termetű ízeltlábúakkal és más gerinctelenekkel, ritkábban énekesmadarakkal, rágcsálókkal, kétéltűekkel és hüllőkkel is táplálkozik. Fiókanevelés idején nappal is aktív lehet. Általában lesből vadászik, de táplálékát, például az éjjeli lepkéket röptében is megfogja. Élőhelyét az öreg gyümölcsösök, felhagyott szőlősök, nagyobb kertek, idősebb és ritka állományú fenyvesek, lombos és elegyes erdők, erdős-puszták alkotják. A zárt erdőségeket és a nagy kiterjedésű nyílt területeket, a 400 méternél magasabb hegyvidékeket kerüli. Monogámok, a párok magányosan költenek, territórium tartóak.
   Fák odvaiban, romos épületek üregeiben költ, évente egyszer. A tojó április második felében, májusban rakja első tojását,amelyen azonnal kotlani kezd, majd másfélkét naponta bővül 4-5 tojásosra a fészekalj. A tojó másfél-két naponta rak le egy-egy tojást, a kotlást már az első tojás megléte után megkezdi. A költési idő 24-25 nap, míg a fiókák 21-29 napig maradnak a fészekben. A fiatalokat kirepülésük után a szülőmadarak még néhány hétig tovább etetik.
    Hazánkban állományát elsősorban a vegyszeres rovarirtás, az öreg állományú erdők, a fasorok, az idős gyümölcsösök kiirtása, a hagyományos fás-pusztai táj nem megfelelő kezelése és eltűnése veszélyezteti. Megtelepedését nagy méretű, D-típusú fészekodúk kihelyezésével segíthetjük az alkalmas élőhelyeken.