Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.


Erdei fülesbagoly (Asio otus)

    Jellegzetes tollfüleiről, színezetéről könnyen felismerhető bagolyfaj. Szemének írisze narancssárga. Költőterülete az északi félteke mérsékelt övi zónája, ahol négy alfaja fordul elő. Hazánkban gyakori, jellegzetes fészkelő illetve téli vendég. Európai állományát 185 100 - 238 700 párra becsülik, magyarországi állománya 15-20 000 pár fészkel. Hazánkban gyakori faj, de a költőállomány nagysága a rendelkezésre álló táplálék függvényében ingadozik. A hazai állomány állandó, a madarak a megszokott telelőhelyekhez nagyon ragaszkodnak. Általában az elegyes, nyíltabb lombos erdőket, fasorokat szereti.
   Magyarországon a síkságokon és dombvidékeken egyaránt előfordul, hegységeink összefüggő erdeit azonban elkerüli. Költőhelyei átfedést mutatnak a szarka és a dolmányos varjú fészkelőhelyeivel, aminek az a magyarázata, hogy gyakran foglalja el ezeknek a fajoknak gallyakból épített fészkeit. Ha ilyen helyet nem talál, akkor megfelelnek neki idős fák odvai is, de esetenként a talajon, vagy városok panellakásainak erkélyein, virágládákban is költ. A tojások lerakása általában március második felére esik, de enyhe teleken már decemberben is találhatunk tojásos családokat. Évente egy alkalommal költ, azonban a fészekalj pusztulása esetén pótköltésbe kezd. Átlagosan 5-6 tojást rak, ha bőven rendelkezésre áll a fő táplálékot jelentő mezei pocok, akkor 7-8 utódot is nevelhet, ellenkező esetben akár ki is maradhat a költés.
   A fiókák között jelentős fejlettségbeli különbségek lehetnek. Táplálékot mindkét szülő visz, de de csak a tojó etet, aki a fiókák kéthetes koráig feldarabolva adja a táplálékot, melyet később már egészben nyelnek le. A fiatal madarak még teljes röpképességük elérése előtt elhagyják a fészket, és szétszóródnak a fák ágai között. Éjjel halk füttyökkel hívják szüleiket, akik akár még egy hónapig is etetik őket. Az erdei fülesbagoly fő táplálékát a mezei pocok jelenti, de számos esetben fog meg egérféléket és veréb méretű madarakat is. Alvóhelyül gyakran lakott területek parkjait, kertjeit, a temetőket választják, ahol tavaszig csoportosan kitartanak. Egyes települések belterületein akár több száz erdei fülesbagoly gyülekezhet az őszi-téli időszakban. Kezdetben inkább lombhullató fafajokon, később pedig örökzöldeken töltik a nappalokat.
    Az európai és a magyarországi állományát negatívan befolyásolja a közút- és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése révén az élőhelyek feldarabolódása, a gépkocsik által történő elütési kockázat növekedése, a vegyszeres rágcsálóirtás miatt fellépő mérgezés, a varjúfélék módszeres irtása, továbbá a fasorok, facsoportok kiirtása okán a fészkelési lehetőségek beszűkülése. Mesterséges költőhelyek (költőládák és költőkosarak) kihelyezésével segíthetjük megtelepedését, és fontos, hogy a telelőhelyeken pihenő állományt ne zavarják.

 

 

A program a Földművelésügyi Minisztérium "Zöld Forrás" programjainak támogatásával, a Nimfea Természetvédelmi Egyesület „Baglyok a Kárpát-medencében” (PTKF/954/2016) című projektjének keretében valósult meg.

 


 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -