Egyesületünk bemutatása Tagszervezeteink bemutatása Programjaink ismertetése Egyesületünk kiadványai Támogatóink Partnereink linkjei Elérhetõségeink Vissza  a főoldalra

A RAPTORSPREY LIFE projekt álláspontja és véleménye
a Redentin rágcsálóirtó szer ismételt engedélyezése kapcsán

 

  A mezei pockok egyes években, az időjárás függvényében, lokálisan elszaporodnak és ezeken a helyeken az átlagos egyedszám sokszorosára emelkedhet a számuk. Ilyenkor vitathatatlan kárt okoznak a mezőgazdaságban. Ezek a gradációk azonban a viszonylag gyorsan összeomlanak minden külső beavatkozás nélkül is, de ezeken a helyeken a nagy számban megjelenő ragadozó madarak is segítik ezt a folyamatot. Számos elemzés és cikk foglalkozott már a Redentin üggyel, és sok vélemény látott napvilágot eddig is. Azt senki nem kérdőjelezi meg, hogy a szer használata jelentős természeti kockázatot jelent, különösen amiatt, mert diffúz módon, traktorról és repülőről is engedélyezett a kiszórása. Azonban mielőtt a vélemény formálásban továbbhaladnánk, ismerjük meg a szert a méreglapja alapján:

  • hatóanyag: klórfacinon;
  • rákkeltő hatás: krónikus hatás - lehetséges teratogén, azaz olyan anyag vagy hatás, mely az embrióban vagy a magzatban fejlődési károsodást okoz. A halmozódó (kumulatív) hatások miatt veszélyes. A hatóanyag antikoaguláns hatású, a szervezetben vérzések alakulnak ki, a protrombin szint csökken, véralvadási zavar következtében elvérzést okoz.
  • bioakkumulációs képesség: nincs adat;
  • a talajban való mobilitás: nincs adat.

  A szer nem rendelkezik engedéllyel, viszont hazánkban időszakonként nagy mennyiségben engedélyezik a kibocsátást. A nagy mennyiség alatt 1000-1600 tonnát értsünk. Ne legyenek tehát illúzióink, amikor 1000 tonna használatát engedélyezik egy megyére, akkor ezt a mennyiségét nem kisadagokban fogják kihelyezni, kizárólag a mezei pocok üregébe a rágcsálószakértők, hanem tömeges kijuttatás történik traktorról, de általunk erősen elítélt módon, a repülőről történő kijuttatás is engedélyezett! Pedig a Redentin minden melegvérű állatra káros, nem szelektív a mezei pocokra. Mivel roppantott gabonaszemre rétegezve bocsátják ki, ezért elsősorban a magevők fogyasztják, beleértve ebbe az őzeket és nyulakat, és madarak közül például a darvakat. Jó, ha tudjuk, hogy 2014-ben 75 daru pusztulását regisztrálták klórfacinon (a Redentin hatóanyaga) mérgezés miatt! A regisztrálatlan esetek száma biztosan jóval magasabb lehet. Egyrészt tehát jelentős lehet a vadgazdálkodás és általában az élővilág számára okozott kár, illetve potenciális veszélyforrás jelent, bár nincsen erre vonatkozó adatunk, hogy bekerülhet a vegyszer, vagy annak maradványai az emberi fogyasztásra szánt termékekbe is. A kiszórt nagy mennyiségű Redentinnek egy része bemosódhat a felszíni vizekbe is, amint az már korábban bizonyítottan megtörtént, ahol további vétlen állatok pusztulását okozza. Több eset ismert mérgezett pockok által másodlagosan megmérgeződött állatokkal kapcsolatban, hiszen a földön fekvő elpusztult, vagy legyengült állatok felkeltik az ragadozók figyelmét, és ha fogyasztanak belőlük, akkor ők maguk is megmérgeződnek, és gyakran elpusztulnak. Gondoljunk csak a legutóbb mérgezéssel kézre került réti sasra. Ezen ragadozók viszont a legjelentősebb természeti értékeink közé tartoznak, amelyek védelme érdekében jelentős erőfeszítések történnek hazai és globális szinten is. Ilyenek a sasok, a sólymok, vagy a kevéssé ismert molnárgörény, ami szintén jelentős pocokfogyasztó, és fokozottan védett ragadozó. Egy további faj, amely megítélése hazánkban még egyelőre meglehetősen kettős, bár valójában inkább még egyoldalú, de a rágcsálómérgezés téma központi szereplője. Ez a faj nem más, mint a mezei hörcsög, amely hazánkban szintén védett! Vakmerő, hírhedt kártevőként jól ismerjük, azt azonban csak kevesen tudják, hogy Nyugat-Európában sok helyen kipusztult és teljes eurázsiai populáció drasztikusan visszaszorul és a magyarországi állománya is jelentősen lecsökkent. Franciaország számára az EU büntetést helyezett kilátásban, amennyiben nem tudja garantálni a hörcsög védelmét.

   Gondolhatjuk, jó nekik, egy problémával, egy kártevővel kevesebb. De biztosan jó nekünk, embereknek, ha szépen lassan elfogynak az állatok és növények mellőlünk?

   Mérlegelni kellene tehát, hogy biztosan megéri-e az a nagy mennyiségű, pontosan nem ismert mértékben környezeti és természeti kárt okozó, engedéllyel sem rendelkező méreggel szennyezni környezetünket, a minket körülvevő állatokat és közvetve saját magunkat, a pockok által okozott időszakos kár csökkentése miatt, amikor a mérgekkel okozott környezeti kár bizonyíthatóan sokkal nagyobb, mint az így elérhető gazdasági haszon.

Határozott álláspontunk tehát, hogy ezt a gyilkos és öngyilkos hazardírozást, azonnal és végérvényesen be kell fejezni!!



A veszélyeztetett kerecsensólyom és parlagi sas populációk zsákmánybázisának biztosítása a Kárpát-medencében
LIFE13 NAT/HU/000183 RAPTORSPREYLIFE

Kapcsolat: 9435 Sarród, Rév-Kócsagvár, Tel.:+36-30-3495664, E-mail:fidlojo@gmail.com
Koordináló kedvezményezett: Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság,
Társult kedvezményezettek Magyarországon: Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, BEKE, FÁNK, KAPOSVÁR, Kiskunság Nemzeti Park Igazgatóság, MADÁRVILÁG Nonprofit Kft, MAVIR, MME, NIMFEA, Őrség Nemzeti Park Igazgatóság
Romániában: Environmental Protection Agentcy of Satu Mare County, Association MILVUS Group,
A projektet a Koordináló kedvezményezett megbízásából a FENCON Kft menedzseli.

 

 


 
- Copyright Nimfea TE 2001. - Design by LUPUS -