Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.

Uhu (Bubo bubo)

   Legnagyobb termetű bagolyfajunk, más fajjal összetéveszthetetlen. Nagy fején tollfülei jól láthatóak. Testhossza 60-75 cm, szárnyfesztávolsága 160-188 cm, testtömege 1880-3000 grammig terjed. Nagy szemének írisze narancsvörös színű. A világon 14 alfaja ismert. Európai állományát 10 000 – 13 000 párra becsülik, Magyarországon körülbelül 30 pár költ. Az Alföldön kóborló, de fészkelésére is volt már példa. Hegyvidékeken, kőbányákban és erdőkben él, költőhelyül idős fákat, sziklapárkányokat, esetenként elhagyott, nagy méretű gallyfészkeket választ. Fészket nem épít, tojásait az aljzaton kifürdött mélyedésbe rakja. Február végén, március elején rakja le 2-4 tojásból álló fészekalját. Évente egyszer költ. A kotlási idő 34-36 nap, a szülői gondoskodás 50-60 napig tart. A kikelt fiókákat a szülőmadarak folyamatosan melengetik és őrzik. A fiatal madarak hamar kitollasodnak, hat hetes korukban már siklórepülésre képesek veszély esetén. A kirepült fiatal madarak az ivarérettséget 2-3 év múltán érik el.
  Állandó madarunk. Elsősorban éjszaka, de részben szürkületkor is aktív. Tápláléka emlősökből, mint a nyúl, sün, nagyobb termetű rágcsálókból és madarakból áll, a szajkótól a tőkés récéig szinte mindent megfoghat, akár más ragadozómadarakat is, mint pl. az egerészölyv és a macskabagoly. A párok magányos fészkelők és erőteljesen védelmezik territóriumukat, egész életükben monogámok. Hangja messzire hangzó, mély „ú-hu”, melyet 8-12 másodpercenként ismételget. A tojó huhogása vékonyabb, érdesebb. Sajnos a kirepült fiatalok fele nem éri meg az ivarérett kort, mert általában áramütés, vagy gépkocsival történő ütközés következtében elpusztulnak.
   A hazai költőállomány védelme érdekében a hagyományos és potenciális fészkelőhelyeinek fokozott védelme, a középfeszültségű légvezetékek és tartóoszlopaik szigetelése, vagy leszerelése szükséges.