Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.

Hóbagoly (Bubo scandiacus)

  Nagy termetű, mással össze nem téveszthető fehér bagoly, írisze sárga. A tundra, illetve a magashegységek fahatár feletti fennsíkjainak fészkelője. Az északi sarkkör vidékén, Eurázsia és Észak-Amerika tundráin fészkel.
Európai állományát 1 400 - 5 500 pár közöttire becsülik. Magyarországon rendkívül ritka kóborló, mindössze két esetben észlelték kétséget kizáróan előfordulását. Állománya a rendelkezésre álló táplálék mennyiségétől függően ingadozik, illetve kóborol. A nyílt fátlan tundra fészkelője, kedveli a sziklás, mohás-zúzmós, enyhén hullámos terepfelszínű, vízfoltokkal, törpecserjékkel tarkított nyílt élőhelyeket. Az időjárástól függően májusban, júniusban kezd költeni. A tojó a talajon kialakított kis mélyedésben helyezi el tojásait, melyek száma a rendelkezésre álló zsákmányállatok mennyiségétől függ. Táplálékban szegény években a költés akár ki is maradhat. Fészekalja általában 4-9 tojásból áll, de lemming gradációs években akár 11-14 tojást is rakhat. A kotlási idő 32-34 nap, de miután a tojó már az első tojást lerakását követően kotlani kezd, így a kikelő fiókák között jelentős fejlettségbeli különbségek vannak. A fiókákat a tojó eteti, a zsákmányt a hím hordja. Röpképességük elérése előtt a fiókák elhagyják a fészket, 50-60 napos korukban kezdenek repülni. A szülők a fiókákat teljes önállóvá válásukig etetik. Rágcsálókkal, főleg lemmingekkel, madarakkal, de ritkán halakkal, kétéltűekkel és rovarokkal is táplálkozik. Hangja mély „gva”. Magyarországon csak rendkívül ritka kóborló, így a hazai állományt nem fenyegeti veszély, de költőterületén elsősorban élőhelyeinek eltűnése, gépkocsikkal történő ütközés, elektromos távvezetékek általi áramütés, illetve a vadászat fenyegeti állományát.