Baglyok a Kárpát-medencében

    A baglyok éjszakai ragadozó madarak, rejtett életmódot élnek, így igen nehéz vizsgálni, megfigyelni és ezáltal védelmi lehetőségeket kidolgozni számukra. Kevés kivételtől eltekintve általában szürkületkor aktivizálódnak és járnak élelem után. Hajnalban, nappalra, visszahúzódnak nappali pihenőhelyeikre, vagy a fészkelő helyre. A baglyok igen nagy hasznot hajtanak a mezőgazdaságnak, hiszen több faj elsősorban rágcsálókkal táplálkozik. A baglyok étrendje fajtól, élőhelytől, életmódtól függően változatos. Jellegzetes szokásuk, hogy a fiókák még teljes kitollasodásuk előtt elhagyják a fészket. A földön talált bagolyfióka nem árva, így nem kell velük segítségért fordulni, a helyszínen hagyva, vagy egy közeli fára felhelyezve a fiókákat a szülőmadarak tovább gondozzák őket. Cikksorozatunk célja, hogy jobban megismertessük a Kárpát-medencében élő bagolyfajokat a kedves olvasóval, ezáltal eloszlassuk az egyes fajokhoz fűződő rosszindulatú, gyakran a baglyok életébe kerülő tévhiteket.

Gatyáskuvik (Aegolius funereus)

  Kuvik méretű bagolyfaj, testhossza 22-27 cm, szárnyfesztávolsága 50-62 cm. Eurázsia és Észak-Amerika hegyvidéki, illetve az északi régió idősebb állományú lucfenyő erdeinek fészkelője, de lombhullató és lucfenyő elegyerdőkben is megtelepszik.
A világon hat alfaja ismert. Európai állományát 110 000 - 350 000 pár közöttire becsülik, Magyarországon ritka alkalmi kóborló és fészkelő az Északi-Középhegységben, de az ország más részein is előfordult már. Állománya a táplálék mennyiségének megfelelően ingadozik. Harkályok által vájt odúban fészkel.
   Évente egyszer, táplálékban gazdag években akár kétszer is költhet. Március második felében válik teljessé 2-8 tojásból álló fészekalja. A fiókák 27-29 nap múlva kelnek ki, majd 29-38 napig maradnak az odúban, de a család kirepülés után, őszig összetart.
Éjszaka aktív, tápláléka madarakból és rágcsálókból áll. Hangja jellegzetes, messzire hangzó „pu-pu-pu-pu-pu-pu” füttyögés. 
   Állandó madár, de valószínűleg a tojók és a fiatalok délebbre vonulnak. Magyarországon csak alkalmi előforduló és fészkelő, így hazánkban nem fenyegetik közvetlenül negatív hatások, de költőterületén elsősorban élőhelyeinek eltűnése, az erdők irtása veszélyezteti állományát.