A Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2018. november 24-én rendezte meg „Védett területek és ökoturizmus” elnevezésű turisztikai szemináriumát.
A CEETO (Central Europe Eco-TOurism) projekt részeként Túrkevén megtartott találkozó az eddigi eredmények és a szakmai tartalom kommunikációját szolgálta, és elsősorban a védett területek vezetőinek, kezelőinek, természetvédelmi szakmai és civil szervezeteknek szólt, de több érdeklődő érkezett az önkormányzati és akadémiai szektor képviseletében is.
A CEETO az Interreg Central Europe projektje, amelynek célkitűzése a fenntartható turizmus jó gyakorlatának kialakítása, elterjesztése, illetve hogy a pályázat eredményeként a turizmus a természetvédelmet és a helyi közösségek érdekét hatékonyabban szolgálja.
A színvonalas, egyenként 30 perces szakmai előadások során a Nimfea munkatársai és szakértői számoltak be a projekt céljairól és az abban eddig végzett munkájukról. A kis létszám lehetőséget adott a megjelentek közötti hatékony párbeszédre.
A vitaindító előadás gondolatébresztő módon mutatta be az turizmus lehetséges hatásait. Ezek a hatások lehetnek negatívak és pozitívak is, és rendkívül szerteágazóak, a természeti, gazdasági, kulturális, társadalmi vonatkozások széles spektrumát érintve. A turizmusfejlesztés jelenlegi kihívásai is ennek megfelelően sokrétűek: a szociális egyenlőség, a gazdasági hatékonyság és a környezetvédelem követelményeinek egyidejűleg kell megfelelnie, ugyanakkor egyre nagyobb hangsúllyal szerepel a helyi közösségek aktív bevonása, egyre jobban előtérbe kerülnek a részvételen alapuló döntéshozási folyamatok. A probléma másik része abból fakad, hogy a hatások egy része a közvetlenül érzékelhető, kézzelfogható és jól mérhető, míg mások esetleg csak hosszabb távon jelentkeznek, vagy kevésbé jól körülírhatóak, és ezért nehezebb a jelentőségüket, kiterjedtségüket pontosan felmérni.
A természetvédelemre vonatkozó nemzetközi, kormányközi egyezmények közül több is érinti valamilyen mélységben a turizmus kérdését. Az Európai Unió Natura 2000 hálózata, az ENSZ biológiai sokféleség megőrzéséről szóló egyezmény turizmusfejlesztésről szóló iránymutatása http://www.biodiv.hu/convention/other_conv/fol829337/CBD_iranymutatas_turizmusfejleszteshez_VII-14_hatarozat.pdf mellett az Europarc Szövetség által jegyzett, a Védett területek fenntartható turizmusának európai chartája https://www.europarc.org/library/europarc-events-and-programmes/european-charter-for-sustainable-tourism/ címet viselő stratégiai dokumentum is fontos ajánlásokat és hasznos szempontokat ad a védett területek kezelői számára, hogy hogyan egyeztessék össze a sokféle, néha egymásnak ellentmondó szempontokat, hogyan rangsoroljanak egyedi és közösségi, rövid és hosszú távú célokat. Több országban is komoly hatással van a gazdasági szereplőkre a kormányzati szintű elkötelezettség a fenntartható turizmus iránt, például az olasz kormány fontos hajtómotorja volt az Alpesi és a Kárpátok egyezménynek https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0500306.KOR is. Az egyezménynek a fenntartható turizmusról szóló protokollja http://www.carpathianconvention.org/protocol_on_sustainable_tourism.html
részletesen, lépésről lépésre írja le, hogy milyen intézkedéseket javasol annak érdekében, hogy „maximalizálja a turizmusnak a biodiverzitásra, ökoszisztémákra, a gazdasági ás szociális fejlődésre, illetve a biodiverzitásnak a turizmusra gyakorolt pozitív hatásait, miközben csökkenti a turizmus negatív ökológiai, környezeti és szociokulturális hatásait”.
Fontos kérdésként merült fel az előadásokban, hogy vajon tekintheti a természetvédelem céljának a turizmus által termelt bevételek növelését, annak érdekében, hogy ezek az anyagi források biztosítsák a védett területek megőrzését. Nemzetközi tendencia, hogy a természetvédelemre fordított kormányzati források csökkennek. Figyelembe véve, hogy a természeti értékekre irányuló turizmus világszerte 500 milliárd dolláros nagyságrendben termel bevételeket, és ezeknek mindössze 2%-át forgatják vissza a természet védelmére, belátható, hogy a védett területek kezelői számára az idegenforgalom pénztermelő potenciálja mindenképpen hatalmas lehetőség, ugyanakkor megkerülhetetlen probléma is, hogy egy védett terület hogyan, milyen kompromisszumokkal, milyen fejlesztésekkel, milyen stratégiai célok megvalósításával tudja előteremteni a természetvédelmi alapfeladatok ellátásához szükséges forrásokat.
Világszerte számos példát találhatunk a legkülönfélébb megoldási módokra. Ott van Costa Rica példája, ahol kormányzati szintű döntés volt az ország kiemelkedő biológiai sokéleségének és a turizmusnak az összekapcsolása, de megismerhettük a kambodzsai Tmatboey közösségi alapú, elsősorban a madarászokra épülő ökoturisztikai projektet . https://www.ltandc.org/tmatboey-community-protected-area-ecotourism-project-cambodia/, ahol például a turisták annál többet fizetnek a helyi emberek kezében lévő szolgáltatóknak, minél több madárfajt tudnak az ott-tartózkodásuk alatt megfigyelni. Ez a megközelítés közvetlenül érdekeltté tette a helyieket abban, hogy minél jobban vigyázzanak az élőhelyekre, hogy azok minél több madárnak adjanak otthont – a helyi közösség közvetlenül részesül a természeti értékből származó gazdasági haszonból, ami a szegénység és a szociális konfliktusok csökkentésében is szerepet játszik. Megismerhettük az olasz Lovagok völgyének (La Valle dei Cavalieri) történetét is, ahol egy település lakóinak száma 40 év alatt közel 1000-ről alig 40 főre csökkent. A maradék lakosokból egy kis csoport kezébe vette a település sorsát, és elsőként egy kis bárt nyitott, arra gondolva, hogy a közösségi élet, a lakók számára a találkozás, beszélgetés, közös időtöltés lehetőségének megteremtése alapozza majd meg a fejlesztés további lépéseit. Így is történt, nemsokára megnyílt az étterem is, ahol egyre nagyobb arányban támaszkodtak a helyben termelt alapanyagokra, főleg a pecorino sajtra. A bár és az étterem közvetve és közvetlenül is munkahelyeket teremtett, majd 2001-ben a lelkes lakók és a nemzeti park közötti együttműködés keretében itt nyílt meg az Appenninek első látogatóközpontja. A kezdeményezést a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) 2018-ban díjjal http://know.unwto.org/content/community-and-resilience-two-villages-tackle-depopulation-valle-dei-cavalieri-italy jutalmazta.
A délutáni program részeként egymással párhuzamosan futó műhelymunka zajlott, ahol a turizmus szereplőinek további lehetősége nyílt a tapasztalatcserére. Az egész napos szakmai programot állófogadás zárta le. Bízunk benne, hogy az itt elkezdődött szakmai és szakmaközi párbeszéd hosszabb távon is elő tudja segíteni az érintettek közötti együttműködést és a nemzetközi jógyakorlatok hazai elterjedését.
„A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával,
az Európai Unió és Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.”
