Arthur Wyns: Élelmiszer az antropocénban A tudósok arra keresik a választ, hogy hogyan lehet 2050-ben egészségesen táplálni a Föld 10 milliárdosra duzzadó népességét. Évente 11 millió korai elhalálozást lehetne megakadályozni egy új étrenddel, amelyet londoni és harvardi kutatók állítottak össze. Az EAT-Lancet Commission az étkezéssel foglalkozó, 30 vezető tudóst magába foglaló nemzetközi szervezet ezt az étrendet javasolja a Föld minden lakója számára.

A fenntartható és egészséges étrend alapkövei: sok zöldség, különféle olajos- és száraz magvak

Az eredeti cikk az Ecologist-on jelent meg 2019. január 18-án. Írta: Arthur Wyns

A világon még mindig több mint 800 millió ember éhezik, és sokunk egészségtelenebb ételeket fogyaszt most, mint valaha. Továbbra is a globális élelmiszertermeléssel okozzuk a legnagyobb negatív környezeti hatást a bolygónkra, veszélybe sodorva a helyi ökológiai rendszereket.

Történik mindez annak ellenére, hogy az elmúlt 50 évben az egész világon fokozódott az élelmiszertermelés, és világszerte csökkent az éhezés, a csecsemőhalandóság és a szegénység mértéke.

Egy tudományos bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2050-re várhatóan 10 milliárdosra növekvő földi népesség táplálása lehetetlen lesz az étkezési szokások átalakítása, az élelmiszertermelés fejlesztése és az élelmiszer-pazarlás csökkentése nélkül.

Növényi eredetű élelmiszerek
A tizenhat országból származó, fenntartható étkezéssel foglalkozó tudósokat tömörítő EAT-Lancet Commission nevű nemzetközi szervezet három év munka után elénk tárta az egészséges és ugyanakkor környezettudatos étrend titkát. Az eredményeiket a napokban publikálták a neves orvosi szaklapban, a The Lancet-ban Food in the Anthropocene címmel.

„Az általunk elfogyasztott ételek és az élelmiszertermelésünk módja meghatározza mind a mi, mind pedig a bolygónk egészségét, és ezek egyike sincs jó állapotban jelenleg,” - mondja a szakemberekből álló bizottság egyik tagja, Tim Lang professzor a University of London-ról.

"Jelentősen át kell gondolnunk a globális élelmiszerrendszerünket, korábban nem látott változtatásokra van szükség. Mindezt az egyes országok eltérő lehetőségeit szem előtt tartva kell megtennünk."

A Föld erőforrásainak megőrzése érdekében a tudományos jelentés étrendváltoztatást, módszereiben új szemléletű mezőgazdaságot, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentését sürgeti úgy a termelés, mint a fogyasztás során.

Egyéni szinten a bizottság javasolja az áttérést a főleg növényi, és csak kisebb mértékben állati eredetű, feldolgozott élelmiszerekből álló, hozzáadott cukrokból és telített zsírokban szegény étrendre. A vörös húsok és a cukor fogyasztását több mint 50 százalékkal kell csökkenteni az emberi egészség és a bolygó fenntarthatósága érdekében.

Az ideális napi bevitel tehát a szakértők szerint így nézne ki a fenntartható menüvel:

• Mogyorófélék: 50 gramm naponta;
• Bab, csicseriborsó, lencse, szemes zöldségek: 75 gramm naponta;
• Hal: 28 gramm naponta;
• Tojás: heti 13 gramm (egy negyed tojás) naponta;
• Hús: napi 14 gramm vörös hús, illetve 29 gramm csirkehús;
• Szénhidrátok: teljes kiőrlésű gabona, pl. kenyér, és rizs: napi 232 gramm, rostokban dús zöldségekből (pl. répa, cékla) 50 gramm;
• Zöldségfélék: napi 300 gramm és gyümölcsfélék: napi 200 gramm. Az étrendbe még belefér 31 grammnyi cukor és 50 gramm olajféle (pl. olívaolaj) is.

Kapcsolat a természettel
Ha a világ követné ezt a Globális Egészség étrendet, évente több mint 11 millió korai elhalálozás válna megelőzhetővé. Az étrend ilyen módon megoldást jelent a nem megfelelő étrendhez kapcsoló betegségekre is (például az elhízás és az alul- és rosszul tápláltság). A helytelen, vagy elégtelen táplálkozás világszerte a rossz egészségi állapot fő oka, ami több halált és betegséget okoz, mint a védekezés nélküli szex, az alkohol, a kábítószer és a dohányzás együttvéve.

A javasolt étrend csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodásnak megfelelő szintre, ugyanakkor szintén csökkentené a biológiai sokféleség fenyegetettségét és a foszforhasználatot. Úgyszintén csökkentené a mezőgazdaság termőföld-, víz-, és nitrogénigényét.

Johan Rockström professzor, a Stockholm Resilience Centre-től a jelentés elkészítésének egyik vezetője. Véleménye szerint "a fenntartható élelmiszerrendszerek tervezése, amelyek egészséges táplálkozást biztosítanak a Föld növekvő és gyarapodó népességének, hatalmas kihívást jelent. Nem kisebb dologról beszélünk, mint egy új globális mezőgazdasági forradalom."

Dr. Richard Horton, a The Lancet főszerkesztője hozzátette: „A Bizottság által javasolt reform sem felszínesnek, sem egyszerűnek nem nevezhető; komplex rendszerekkel, ösztönzőkkel és szabályozásokkal, közösségekkel és kormányokkal foglalkozik, amelyek több szinten is szerepet játszanak az étkezésünk radikális újragondolásában.

A választ a természettel való kapcsolatunkban kell keresni, és ha olyan módon tudunk étkezni, ami egyszerre jó a bolygónknak és a testünknek is, akkor helyreállítható a Föld erőforrásainak természetes egyensúlya."

Fordította: Lapos Péter