Konferencia beszámoló

Konferencia beszámoló a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által, 2019. május 3-4-én, Túrkevén, a Fekete István Oktatóközpontban megrendezett „Fenntartható turizmus fejlesztésének lehetőségei a vidékfejlesztési és természetvédelmi kihívások tükrében” című konferenciáján elhangzott előadásokról.

 

A Nimfea már az ökoturisztikai rendezvény meghívójában is kiemelte, hogy a 21. század turizmusa és a fenntartható turizmus kapcsolatát fogja körbejárni. A téma időszerű, mivel a turizmus jelenleg a világ egyre több pontján jelenik meg fenyegetésként a természeti értékek fennmaradására és a helyi lakosság életminőségére. Történik ez mindannak ellenére, hogy az idegenforgalom pozitív erőként is megjelenhetne. A szektor szereplői és a látogatók szemléletváltása esetén az idegenforgalmi bevételek jelentős mértékben hozzájárulhatnának a természetvédelmi feladatok finanszírozásához, és a helyi közösségek biztosabb megélhetéséhez. Az elhangzott előadások érintették mindebben az utazók, az utazásszervezők, és a turisztikai vállalkozások felelősségét, a helyi közösségek bevonásának lehetőségét a turisztikai vonzerők fejlesztésébe és a szolgáltatások fenntartásába.
Magyarország számára adottak a lehetőségek arra, hogy akár ökoturisztikai nagyhatalom legyen, és vonzó desztináció a fenntartható utazásokat kereső látogatók számára. Ehhez azonban kulcsfontosságú a természet védelme és az ökoturisztikai ágazat tudatos építése.
A konferencia során számos alkalommal élénk vita bontakozott ki az előadó és a hallhatóság között, így valódi eszmecserére nyílt lehetőség.

Sallai R. Benedek a Nimfea Természetvédelmi Egyesület részéről elhangzott köszöntőjében, illetve később megtartott előadásában kiemelte az ökoturizmus és a fenntartható turizmus közötti fogalmi eltéréseket. A mindennapi turisztikai nyelvhasználatban a „fenntartható turizmus“ és „ökoturizmus“ szavak sokszor szinonimaként szerepelnek, ugyanakkor jobb lenne, ha ez megszűnne. Az „ökoturizmus“ egy olyan fenntartható turizmus, ami természeti értékek bemutatására irányul, de fenntartható turizmusnak lehet sok más célterülete is: lovas turizmus, agroturizmus és a hagyományos falusi turizmus. A fenntartható turizmusnak a desztinációtól függetlenül kell alternatívát mutatnia a bevétel-orientált, környezetromboló, sokszor nem helyi közösségek érdekeit szem előtt tartó nehéz, hagyományos turizmussal szemben.
A természetvédelmi szakember felvetette annak szükségességét, hogy egységes minősítési rendszer segítse a valóban fenntartható ökoturisztikai szolgáltatást kereső turisták tájékozódását. Ilyen rendszer már bevezetésre került a falusi turizmusban, ahol a „napraforgó-rendszer” segít az eligazodásban, míg a lovasturisztikai szolgáltatók között a „patkós minősítési” rendszer biztosítja a szolgáltatások minőségét.
Beszámolt a Nimfea kutatásairól a már elkészített ökoturisztikai kézikönyv számára, amely során külföldi és hazai tapasztalatokat vettek górcső alá, hogy azokat a fenntartható turizmus és az ökoturizmus szempontrendszerével értékeljék és bemutassák. Céljuk annak vizsgálata volt, hogy a helyi közösségek miként vesznek részt a bemutatott szolgáltatások gyakorlatában, illetve azok miként tudnak hozzájárulni a természeti értékek, mint turisztikai vonzerő fenntartásához.

Az Aktív Magyarországért Felelős Kormánybiztosi Iroda főtanácsadója, Németh Imre ezt követően beszámolt az intézmény háttérintézményeként megalakul Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ Nonprofit Kft. eddigi múltjáról és jövőjéről.

Dr. Happ Éva egyetemi docens és Berkes Judit egyetemi tanársegéd a Széchenyi István Egyetem Gazdasági Elemzések Tanszékéről az ökoturizmus komplex módszerekkel történő vizsgálatáról szóltak a megjelentekhez. Az előadók felhívták a figyelmet arra, hogy az ökoturizmus egy nehezen megfogható, regisztrálható terméke a turisztikai szektornak. Kiemelt helyszínei a természeti védettséget élvező helyszínek, így a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek és a természetvédelmi területek, illetve a Natura 2000 területek. Elsősorban ezeken a területeken találhatóak meg az ökoturizmus szálláshelyei, melyek azonban nem alkotnak önálló szállástípust. Továbbá az sem tisztázott, hogy mitől lesz egy szálláshely környezetbarát, ökotudatos, ami megnehezíti a tudományos vizsgálatot.
Az ökoturizmus mérésére alkalmas lehet egy – már a gazdasági teljesítmény és struktúra vizsgálatára – letesztelt módszer, amely alkalmazási lehetőségét korlátozza a használni kívánt output és hatásindikátorokhoz való hozzáférés.

A Tisza tavi ökoturizmus témájában Füstös Gábort hallhattuk. A horgász és halgazdálkodási szakértő kifejtette, hogy az ökoturizmus egykor kifejezetten a természetjáráshoz, a túrázáshoz, a kirándulásokhoz kapcsolódott, és a fő vonzerejét az érintetlen természet jelentette. Ekkor még a célja valamelyik ökológiai rendszer, illetve az élőlények megfigyelése volt. Ha ebből a meghatározásból indulunk ki, a Tisza-tó tökéletes példája lenne az ökoturizmusnak.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy napjainkban az ökoturizmus már egészen mást jelent. A hangsúly időközben a természeti környezetről a minimális terhelésre tolódott. Ezt a Tisza-tavi gyakorlat mind a mai napig nem tudta megvalósítani. A szolgáltatók többsége a Tisza-tavat mindössze háttérként próbálja felhasználni egy relatíve nagy környezeti terheléssel járó természetjáráshoz, és ebben a települések vezetői is partnerek, hiszen a nagy létszámú tömegturizmust helyezik előtérbe a kisebb létszámú, minőségi turizmussal szemben.
A Tisza-tavi ökoturizmussal kapcsolatosan felvetődik az a kérdés is, hogy a horgászat mennyire fér bele az ökoturizmus fogalomkörébe – ehhez a horgászatot és a horgászokat is meg kell ismerni, mert nem egyértelmű a horgászat kemény turizmus körébe sorolása.
Sajnos a Tisza-tónál még nem érzékelhető, hogy az ökoturizmus szemlélete megjelent volna akár a turisták, akár a szolgáltatók részéről, nem érzékelhető, hogy a turisztikai ágak „öko”-vá válnának. Egyszerűen megpróbálnak tömegturizmust csinálni a természet bemutatásából – vonta le a végkövetkeztetést a szakember.

Iványi Anna a Nimfea Természetvédelmi Egyesület programvezetője a CEETO program küldetését mutatta be. A Közép-Európai Interreg program támogatásával megvalósuló nemzetközi projekt (CEETO) a bölcs természetvédelem és vidékfejlesztés határmezsgyéjét célozza meg. Itt igyekszik azokat a gyakorlatokat erősíteni a természeti értékek megtekintésére irányuló turisztikai szolgáltatások kapcsán, amelyek a védett értékek megőrzéséhez, fenntartásához éppúgy hozzá tudnak járulni, mint ahogy a helyi közösségek számára lehetőségeket teremtenek. A Nimfea Természetvédelmi Egyesület a program magyarországi partnereként a nemzetközi törekvések segítése mellett ösztönözni kívánja a hazai ökoturisztikai gyakorlat újragondolását is, mondta el a program vezetője.
Az előadó megerősítette annak jelentőségét, hogy megszülessen egy szakmai alapokon nyugvó, szélesebb körben elfogadott, szakmai konszenzussal létrejövő, korrekt, hazai értékelő-, és minősítési rendszer. Több más turisztikai szolgáltatás minőségbiztosítási rendszerének tapasztalatainak felhasználásával itt lenne a lehetőség arra, hogy végre minősítésre kerüljenek az ökoturisztikai szolgáltatások is hazánkban. Ehhez szükséges egy hazai ökoturisztikai érdekképviselet létrejötte, és a párbeszéd létrejötte a kormányzattal, hogy mielőbb egységesebb, átláthatóbb szolgáltatási háttér alakulhasson ki. Az előadó nyomatékosította: az ökoturizmus egy lehetőség a vidékfejlesztéshez, és a természetvédelem finanszírozásához is, de a gyakorlati szolgáltatások szabályozott alapjai jelenleg hiányoznak, és mindezek megalapozása a következő időszak feladta.

Lapos Péter szintén a Nimfea részéről a fenntartható turizmus társadalmi vonatkozásait hangsúlyozta. A turizmusban nagy lehetőségek rejlenek a közösségi élelmiszertermelés és a szövetkezeti együttműködés erősítésében, amely az elnéptelenedő kistelepülések túlélésére is megoldást jelenthet. A másik oldalról megközelítve nem lehet fenntartható turizmusszervezés az, amely nem a helyi közösségek érdekeinek figyelembevételével, azok véleményének figyelembevételével valósul meg, – hívta fel a figyelmet az előadó. Az előadás bemutatott egy pozitív közösségi gyakorlatot és annak módszertanát Olaszországban, ahol a jó irányba mutató turizmusszervezés a helyi emberek érdekeinek figyelembevételével, a társadalmi igazságosság elvének alkalmazásával valósult meg.

Merker Viktor projectmenedzser Zugló Önkormányzatától érkezett és egy jelenleg is futó kerékpáros turizmusfejlesztési projektről hallhattunk tőle érdekes előadást. Az Ecovelotour a Duna menti kerékpáros úthoz kapcsolódó ökoturisztikai fejlesztési projekt, amely a Zuglói Önkormányzat és a Geonardo Kft közötti együttműködés eredményeképpen jött létre. Célja a fenntartható turizmus, ezen belül kiemelten a kerékpáros idegenforgalom fejlesztése a Duna régiót átszelő Eurovelo nemzetközi kerékpárútvonalhoz kapcsolódóan. További célkitűzés, hogy közös, környezetileg fenntartható desztináció-menedzsment kereteit és eszközeit hozza létre a régióban, amely elősegíti a régió természeti és kulturális örökségének megőrzését és bemutatását.
A fejlesztés erőteljesen támaszkodik a fenntartható mobilitás tervezési és működtetési eszközeire és tapasztalataira. A projekt mintafejlesztéseket is tartalmaz, amelyek közül egy Zuglóban fog megvalósulni szorosan kapcsolódva Vekop programhoz. Ebben Zugló részvétele a Rákos patak melletti kerékpárút, mint a Dunára ráhordó kerékpárút, illetve a fővárosban megállni szándékozó kerékpáros turisták pihenő helyének biztosítása egy pilot projekt keretében.

Az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karáról Molnár Ferenc doktorandusz tartott előadást a zöldenergia fontosságáról. Hangsúlyozta, hogy az ökoturizmus céljai és törekvései egybeesnek a zöldenergiák felhasználásával. Minden turisztikai cél akkor értékes számos fogyasztó számára, ha ott van áram, van internet elérhetőség. Az energia-elosztó hálózatoktól távol eső, eddig energia ellátás nélküli valamint a már hálózatra kapcsolt ökoturisztikai létesítményeket egyaránt célszerű megújuló forrásból származó energia ellátással tovább fejleszteni és biztonságosabbá tenni. Az előadó adatokkal és fotókkal is bemutatta a zöldenergia hazai fontosságát a jelenben és a jövőben, kitérve a gazdaság minden szegmensére, így a turizmusra is, jó gyakorlatok bemutatásán keresztül.

Dr. Remsei Sándor egyetemi tanársegéd a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karáról az elektromos hajtású városi bérjárművek hatásairól értekezett. Megállapította, hogy a turisztikai centrumokban az elektromos rásegítésű bérkerékpárok és rollerek szolgáltatása rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert világszerte. A jól kiépített, töltővel ellátott terminálok rendszerével sikerült megnyerni a turistákat is. A városlátogatók egyszerűbben és rugalmasabban tudnak ezekkel az eszközökkel közlekedni, mivel olyan helyekre is bejuthatnak velük, ahová robbanómotoros társaikkal tilos, bárhol megállhatnak és megspórolják a várakozási időket is. Hangsúlyozta az előadó, hogy ezek a járművek a környezeti terhelést is csökkentik.

Dr. Szekeres Bernadett főiskolai docens és Dr. Borzán Anita egyetemi docens a Budapesti Gazdasági Egyetem, Pénzügyi és Számviteli Karáról érkeztek, hogy beavassák a hallgatóságot a turizmusfejlesztési támogatások számviteli elszámolásába. Kutatásuk e támogatások jelentőségét, csoportosíthatóságát valamint számviteli elszámolásait vizsgálta.

Végül, de nem utolsó sorban Dr. Szigeti Cecília tanszékvezető egyetemi docens a Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karáról a turizmus ökológiai lábnyomának méréséről adott elő színvonalas előadást. A Budapesti Gazdasági Egyetem egyéves kutatási projekteket indított a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) vizsgálatára. A hazai kkv-szektort fókuszba állító, 2018 májusában elindult kutatási program alprojektjeiben a tudományos eredmények mellett cél, hogy a kutatások eredményei a vállalkozások számára is minél inkább hasznosuljanak. A tanszékvezető rávilágított arra, hogy a projekt során az ökológiai lábnyomszámítás vállalati alkalmazásának megkönnyítésére kifejlesztettek egy online kalkulátort. A kalkulátor turisztikai területet vizsgáló továbbfejlesztési lehetőségeit vizsgálják meg a kutatás következő fázisában.

 

A konferencia beszámolót készítette:
Lapos Péter

 

A projekt az Interreg Central Europe Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával,
az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.